Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
JUBILEUMI KÖTET még nem erődítették meg. Ebben a babócsai Nárciszosnak nevezett központban állt a Tiboldok Szent Miklós tiszteletére szentelt, kőből épült bencés apátsága. A közelében álló centrális alaprajzú temetőkápolna világosan elhatárolódott az északi részen előkerült két ovális formájú, az Árpád-kori szolgáló népek egyszerű házakból álló lakhelyétől. Három itt feltárt ház alapjából agyagedényben építési áldozat került elő. Legjelentősebb 10. századi leletünket viszont Bodrogon ugyancsak a szolgálónépek területén a vasasok műhelyében találtuk. Ez volt a „sok vihart kavaró" legkorábbi székely-magyar rovásírással rendelkező fúvóka. Ezüst gyűrűk a kincsleletből A balatonszabadi kincslelet: arany fejdisz és ezüst ruhakapcsok Szőlőlevél formájú ezüst disz A babócsai nemzetségi monostornál találtuk meg kutatásaink során az északi és a déli hajófal széles, nagy kőtömbökből épített, mintegy harminc méter hosszú maradványait. Majdnem azonos hosszúságú volt - a hozzá hasonlóan alapjaiban megmaradt - téglából épült, ugyancsak félköríves szentélyű bodrogi nagy templom is. így képzelhetjük el a többi somogyi nemzetségi központot is. Mindegyiknek a központjában egy nagyobb templom állt, temetővel és a hozzátartozó különböző településekkel együtt. Ezek sajnos - Somogy váraihoz és a nemzetségi központjaihoz hasonlóan - a török korban szinte teljesen elpusztultak. Erre a nagy törökkori pusztulásra utalnak feltárásuk során az elsőrangú reneszánsz építészeti, fém- és kerámiaemlékeket adó ötvöskónyi, segesdi, de más várak kutatásai is. A törökkorban ezek a központok teljesen átépültek. Mára már az eredeti épületek romjaikban alig ismerhetők fel. A babócsai monostor mellett, illetőleg annak a helyén megtalált és a vidékünkön egyedülálló török gőzfürdő kör alakú, kupolás része szerintünk talán éppen egy korai, XI. századi centrális kápolna alapfalaira épült. ATiboldok monostorától délre 50 m-re - a bodrogihoz hasonlóan - egy alacsonyabb dombon találtuk meg a román majd gótikus plébániaegyházat, a korai francia kapcsolatokra is utaló Szent Egyedet. Ez a 13x8 m-es téglatemplom nagyon érdekes, korai formát mutatott. Jellegzetes patkóíves szentélye - a somogyvári ispánsági központ korai egyházához, a bazilikához hasonlóan - ún. halszálkás építési technikával készült. A korai román korban félköríves, majd a gótikában sokszögű, támpilléres templomokban és körülötte több száz, többnyire koporsós, középkori viseletekre utaló tárgyakkal rendelkező, arccal keletnek forduló sírokat találtunk. A gazdagokat, a kegyúri nemzetséghez tartozókat a templomban, a szentélyben arany és ezüst tárgyakkal: hajkarikákkal, öv és ruhacsatokkal, különböző díszítményekkel együtt temették el. A szegényeket többnyire a templomon kívül egyszerűbb leletekkel, vagy leletek nélkül találjuk meg. Az általunk vizsgált mindkét központra jellemző az is, hogy a korai falu templomától és temetőjétől Ny-ra húsz-harminc méterre találtuk meg a falu, majd a későbbi mezőváros települését is. Babócsán, ezt a gótikában megnagyobbított, mezővárossá kiépített nemzetségi központot sáncokkal és árkokkal a 14. századtól a későÖtvöskónyi reneszánsz oszlopfejezet 37
