Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
100 EVES A MUZEUM Törökkori festen edény a kaposvári várból 10. századi rovásírásos fúvóka a bodrogi ásatásból Szent Kristófot ábrázoló kályhacsempék az ötvöskónyi várkastélyból középkorig erősítették, majd a törökkortól várrá építették át. Ilyen korú erődítést találtunk a híres középkori kincsleletünk mellett, a Balatonszabadi-Pusztatorony- dűlő ugyancsak feltárt templománál is. A bodrogi központhoz hasonlóan a babócsai nemzetségi központ közelében is, attól D-re, állt egy nagyobb római rommaradvány. Ezeknek a tégla és kőmaradványait, mint mindenütt, itt is beépítették a korai központjaink templomaiba. Ezzel a babócsai nemzetségi központtal szemben, a Rinya másik, jobb partján pedig egy korai, 30x35 m-es alapterületű, kerek földvár, az ún. motte vár állt. Az ebben lévő fa őrtorony vagy téglából épült lakótorony vigyázhatta, ellenőrizhette az itteni fontos úton és a Rinya vízén közlekedőket is. A tőle magasabbra, a község mai templománál lévő dombon alakult ki 1440 táján egy nagyobb várral erődített központ, a megyét irányító híres Marczali és Báthory főispánok főúri rezidenciája. Ez utóbbi bizonyítja azt is, hogy a babócsai központ nemcsak az Árpád-korban, hanem a középkorban is tovább működött. Mint jelentős nemzetségi és főúri lakhely nagy uradalmak birtokközpontja és váras helye is lett. Az is elmondható és általában jellemző lehet, hogy ennek a korai babócsai német lovagi, majd nemzetségi központnak, valamint a Bodrog-alsó-bűi magyar nemzetségi központnak és a most futólag említett váraknak: Segesdnek, Kaposvárnak, Barcsnak pompás régészeti leletei is a középkori Somogy gazdagságára és kiemelt jelentőségére szolgálnakjó példával. A tíz éves kutatásunk során jól megismert segesdi vár és a hozzátartozó város több ezerre tehető leletanyagából ma a község Árpád-házi Szent Margitról elnevezett Múzeumi Kiállítóhelyén mutatja be az Árpád-kortól kezdődően látható kiállítását. A velencei különleges üvegpohár, az osztrák és morva drága pecsételt kerámiák, díszes serlegek, monogramos kések, török bronztárgyak; kancsók, tálak vagy egyszerűen egy teljes középkori kovácsműhely szerszám és árukészlete is látható itt. A már említett, többnyire a vizek, folyók mentén lévő somogyi hódoltsági várak jellemző kerámiái ezek, amelyeknek különböző, a mázas és mázatlan tárgytípusai több közeli és távoli fazekasműhely készítményei lehettek. A ke re ki vár romja A somogyi várak pusztulásából az itteni középkori emberek általános gazdasági és kulturális helyzetére is felbecsülhetetlen adatokat nyerhetünk. A ma is Somogy- hoz tartozó Siófok, Fonyód, Kaposvár, Háromfa, Babócsa és Őrtilos várainak történeti forrásait is jól ismerjük. Kiemelkedő jelentőségű vár volt az Árpád-korban Kereki, Somogyvár, a királynéi központ Segesd, majd Kaposvár-Rupulújvár, Csurgó, Zákány és Babócsa, de ugyancsak a középkorban Berzence, Lak és Szenyér vára. Somogybán a legkisebbtől a legnagyobbig az összes vár: erőd, templomerőd, földvár kastély (castellum) és a nagyvár (castrum) mind megtalálható. Sokan hallottak már a török időkben híres és a szépirodalomból jól ismert (Török) Koppány, Csurgó, Fonyód, Berzence, Barcs és Őrtilos-Zrínyi-Újvár várairól és a bennük vagy mellettük harcoló híres hadvezérek, a Zrínyiek, Nádasdyak vagy Magyar Bálint csatáiról. Ezeket a földvárakat nemcsak számba venni és kutatni kell, hanem a helyszínen meg is kell őrizni. Magyar Kálmán
