Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
100 ÉVES A MÚZEUM Középkori várak és nemzetségi központok kutatása Törökkori bronzkancsó Segesdről A babócsai román kori kőfaragvány Somogy megyében többnyire a forrásokból ismert az öt„őshonos" nemzetség már a legkorábbi időből. Ezekből a Bő nemzetség a magyar, míg a Rád, a Harc, a Győr és a Tibold német eredetű. Ez a négy német származású nemzetség támogatta István királyt Koppány ellenes harcaiban. Ezért kaptak tőle már a megye kialakulásakor nagyon jelentős birtokokat. így például a Koppányi megölő Vencellin-Rádiak a délbalatoni részen Látrány-Lelle-Rádpuszta környékét uralták. A Harc nemzetség máig ismeretlen birtokai állítólag Őrei környékén voltak. A Győr nemzetség tagjai Kaposvár környékén és a Zselicben, Ropolyvár központtal, valamint Zselicszentjakab kegyúri monostorának környékén rendezkedtek be. A nemrégen helyreállított Zselicszentjakab, Kaposszentjakab néven, ma is kedvelt műemlék, sok színházi rendezvény helye. ATiboldok szinte a teljes Dél-Somogyot birtokolták a babócsai nemzetségi központjukkal együtt. Őrei kivételével - mindegyik helyen már a 11. században a pannonhalmi bencések monostort is alapítottak. Rádpusztán 1958-ban és Kaposszentjakabon 1962-66 között folytatott ásatások és az azt követő műemléki helyreállítások látogatható templomromokat teremtettek. Mi a babócsai monostort és az ottani nemzetségi központot tártuk fel. A babócsai Nárciszos területén - a nárciszvirággal teleültetett váron kívül - csak a nemzetségi központ plébániaegyházának a helyreállított téglafalai kerülhettek bemutatásra. Az általunk említett négy német eredetű nemzetség mellett az ötödik, a Bő nemzetség volt magyar eredetű. Ennek a korábbi, a leletek alapján már 10. századi Bő nemzetségi székhelynek ugyancsak mi rajzolhattuk meg a ma is föld alatt lévő teljes települési képét. Benne egy régi és különleges formájú udvarház és a rendkívüli leleteket adó szolgálók településein kívül még három, többnyire középkori temetkezésekkel rendelkező templom is állt. Mégis miben különbözött ez a Bodrog-Alsó-Bűn ugyancsak általunk feltárt honfoglaló magyar nemzetségi központ a másik, a későbbi államalapításkor létrejött babócsai német, azaz aTiboldok nemzetségi központjától? Érdekes az lehet, hogy mi volt a közös és mi volt a különböző bennük. Először az itt megtalált leletek alapján kívánjuk összehasonlítani őket. A közös az volt, hogy mindkettő a legjelentősebb somogyi királyi és királynéi ispánsági és uradalmi várközpontokhoz: Somogyvárhoz és Segesdhez igazodott. Vagyis a rajtuk átvezető fontosabb utaknál, azok vízi átkelőhelyeinél jött létre. Különbözött viszont abban, hogy Babócsa - a bői központtal szemben - várral is rendelkezett. Ezen a Dráva és a Rinya menti útcsomópontok ellenőrzésére szolgáló főúri lakhelyen - mára kezdetektől - jelentős föld-, majd téglavár is állt. Tehát a várral egyáltalán nem rendelkező Bodrog-alsó-bűi központtal szemben a babócsainak mindkét vízparti részét is egy-egy várral erődítették meg. Különösen fontos ez, mert a középkori Somogy általunk eddig ismert 102 várából magában Babócsán három, ugyan korban és típusban is különböző, de nagyon jelentős vár is található. Babócsán , de a környékén is, a Dráva és a Rinya mente többi középkori várára jellemzően, a vízparti mocsarak ölelte dombokon álltak a középkori várak. Viszont a Rinya bal partján lévő Nárciszos területén, ahol az Árpád-kori nemzetségi monostort tártuk fel, ilyen korai vár még nem létezett. Ezt ugyanis az államalapításkor Középkori kovácsműhely és fazekasműhely bemutatása a segesdi múzeumi kiállítóhelyen 36
