Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család

igazgatója, majd vezetőségi tagja a Kaposvári Bank és Takarékpénztárnak. 1887-től a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara választmányában képviselte a somogyi ügyvédséget. Ő kezdeményezte a róla elnevezett János (ma: Dózsa György) utca nyitását.

23 Egyetlen lánya, Ilona fonyód-bélatelepi villájában látta vendégül Hollósy Simont, aki 1902 nyarán itt tartózkodott festőtelepével, és 1903 januárjában Dankó József szobrászművész is dolgozott.

24 Vaszary Ilona a fonyódi hegy tetején, villájával szemben Mária kegyszobrot állíttatott Vaszary Kolos hercegprímás támogatásával. A Kaposváron a kibontakozó társasági élet és a helyi szellemi elit tekintélyes alakjai közé tartozott Roboz István író és lapszerkesztő - Bernáth Aurél anyai nagyapja, aki az 1860-as évektől haláláig a Somogy c. lap szerkesztője, műértő, nagy tudású, kifinomult ízlésű ember.

25 (Kapcsolata a képzőművészekkel közismert, Kunffy portrét festett róla, Rippl-Rónai lerajzolta.) Vaszary Mihály kollégája a főgimnáziumban Hock János katolikus hittanár, nagy hatású hitszónok és politikus - később Budapesten a Szabadelvű, majd Nemzeti Párt képviselője és a Nemzeti Szalon alelnöke.

26 1899-től itt tanított Mihalik Gyula, a századforduló jelentős művészeti írója és pedagógusa, a modern rajzoktatás szakembere is, aki Galimberti Sándor útnak indításában játszott szerepet.

27 A kaposvári gimnáziumban uralkodó liberális szellemre Kunffy Lajos is szívesen emlékezett vissza.

28 1888-89-ben az iskola pártoló testülete bízta meg a Münchenben tanuló Vaszary János festőnövendéket, hogy a gimnázium „philológiai" termét (a múzeumi szertár) kifesse un. „pompeji" stílusban. A vörös mezőkkel, sokalakos kompozícióval, ornamentikával és antik motívumokkal feldíszített fantasztikus tér „tempera-féle" eljárással készült, sajnos mára nyoma sem maradt.

29 A terem közepén pompeji vörös sáv, alatta 60 cm széles fekete és vörösmárvány talapzat, legfelül szürkésalapú világos fríz futott körbe. Az egyes mezőket görög ornamentíkájú lécek és szalagok választották el egymástól: alul csigameander, eggyel feljebb gyöngylánc, és ion tojásfüzér, végül legfelül két aranyszalag között szögletes meander. A falakat 11 plasztikusan festett pálmaDr. Szántó László levéltáros levele a szerzőnek 2006. 10. 03-án .Somogy, 1903. január 25. 2. o. Roboz István (Kötcse, 1828. okt. 26. - Kaposvár, 1916. ápr. 11.): költő, író, újságíró. Pápán Petőfi és Jókai iskolatársa. A szabadságharc alatt kormánybiztosi titkár Kaposvárott. 1856-ban telepedett le a városban, először törvényszéki bíró, később főjegyző. A dél-dunántúli irodalmi élet egyik megteremtője. 1866-ban alapította meg a Somogy című lapot, melyben 50 éven keresztül mutatta be Somogy politikai, társadalmi és kulturális életét. Nagy Zoltán: Aki megtalálta a helyét. 175 éve született Roboz István. Somogy, 2001. 6. 506-520. o. Magyar Művészet, 1890-1919. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 130. o. Mihalik a hazai modern iparművészet - elsősorban textilművészet - szakértője. 1907-től a budapesti Iparművészeti Múzeumban dolgozott, 1910-től a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. Kaposvári időszakában Rippl-Rónai és Vaszary művészetének egyik méltatója. Mihalik Gyula: A művészet egyénisége. Kaposvár, 18. évf. 1903. 40. sz. 1-3. Kunffy Lajos i.m. 18. o. Kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium értesítője, 1988-89. évről. Kaposvár, 1889. 35. o. törzs tagolta függőleges mezőkre. A mezőkben figurális díszek: groteszk alakok, szatírok és nimfák csoportja, Seneca alakja, egy vidéki táj képe, Archimedes tudósai között, Sokratés, áldozati jelenet csata előtt" című jelenetek, továbbá „rendes nagyságú, lebegő nő", és az Apollón fülke fölött két nyugvó alak volt látható. A mennyezet kompozíciós magját négy női alak által tartott plasztikus keret alkotta, benne lebegő amorettekkel, középen pedig egy Meduza-fő. A Vaszary család nem dúslakodott az anyagi javakban. Gyermekkori emlékeiről a festő Vaszary János így írt: „Népes családunk bizony szerény viszonyok között éldegélt. Apámat mindenki szerette és tisztelte. Szív embere volt; nem tudott megtagadni semmi kérelmet senkitől és szívesen vállalt anyagi kezességet másokért - sajnos aztán ezen is úszott el kis vagyonunk." Vaszary Mihály „...a családban tekintélyt tartott és respektáltuk. (...) első pillanatra zárkózott, kolerikus, érzelmes, lobbanékony, hirtelen természetű volt, de azonnal lehiggadt, szerette a társaságot. Humanista verseket írt és egyéb irodalmi működése is maradt utána; nagyapánk szintén versfaragó ember volt - és kétségtelen, hogy a családban nagyon elterjedt művészi hajlandóságot tőle örököltük; a költészet és irodalom éppúgy, mint a zeneművészet kultusza, szinte magától értetődött nálunk. (...) Anyám - hosszúfalusi Szabó A/e/// - a Madonnák típusához tartozott. (...) a legjobb anya volt, a kiterjedt család nevelésében, gondozásában pihenést, fáradtságot nem ismert; apánkat bizonyos komor tekintély zárkózottsága vette körül és tiszteltük -, de anyánkat csak szerettük. Sokszor emlegette, hogy anyja szigorú elvek szerint nevelte. Ezt a szigorúságot nem örökölte: de határtalanul kitartó, erélyes volt. Valószínű, hogy a művészet iránti hajlandóságot apánktól örököltük, de a konstruktív szellemet, az energiát, kitartást tőle. Úgyszólván minden pillanatát a családjának szentelte; mindenkit meghallgatott, megértett, de senkit el nem ítélt. Fölényes, nemesen gondolkodó hölgy volt, nem tűrt semmiféle alacsonyságot. Derűs, kiegyensúlyozott, harmonikus kedélyét egész életén át megőrizte. A gyerekkori hangulatok és emlékképek tömege még ma is él bennem..."

30 Vaszary János festőművész (Kaposvár, 1867. november 30. - Budapest, 1937. április 19.) Vaszary Mihály és hosszúfalusi Szabó Kornélia kilenc gyermeke közül a negyedik Vaszary János, a későbbi festőművész. Kaposváron született. Gyermekkori élményeinek legemlékezetesebb élményeit az iskola utáni - vagy inkább helyetti - szabad csatangolások, illetve a kóborlások során szerzett benyomások adták. Az iskolai fegyelem és a család anyagi gondjai miatt rá nehezedő nyomás rabságából menekült: „Hányszor kellett váltókkal kezes aláírásokért futkosni. Ha az iskolából előadás közben kihívtak, már tudtam, hogy mi lesz a megbízatásom. Ez a váltókkal való házalás Vaszary/. m.. 311-318. o.