Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család

4. ábra: Vaszary János szülőháza Zárda utcában valósággal elüldözött hazulról - és örültem, midőn má­sutt folytathattam a tanulmányaimat." 31 Korán, 15 éves korában elkerült a szülővárosból, mert apja Kolozsvár­ra, az ottani piarista gimnáziumba küldte tanulni. Münchenben majd Párizsban iskolázott művész­ként viszonylag kevés családtagokról készített képét ismerjük. A Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában lévő nagyméretű női arckép a művész egyik lánytestvér­ét ábrázolja - vélhetően Vaszary Annát. 32 (5. ábra) Ismert egy unokahúgát, Vaszary Saroltát ábrázoló képe is, aki a művész Mihály nevű testvérének leánya. 33 A családtagok között leggyakrabban Vaszary Kolos alakját örökítette meg, aki maga is több megbízással segítette tehetséges unokaöccse pályáját. A Vaszary Kolosról készült portrék kevésbé személyesek, elsősor­ban az egyházi főméltóság reprezentatív keretei közt ábrázolják a hercegprímást. 34 Vaszary János már nevet szerzett festő, amikor meg­ismerkedett későbbi feleségével, Rosenbach Máriával Kuhnék budai szalonjában 1904-ben. „Anyja leghőbb Vaszary i.m. 311-318. o. Női arckép (A művész testvérének képmása) 1898. olaj, vászon, 120x85 cm, jn., Rippl-Rónai Múzeum, Itsz: 82.3.1.; továbbá: Dr. Drancik Ferenc levele a szerzőnek. 2005. 07. 16-án. magántulajdon, Vaszary Mihály leszármazottjainak tulajdona. RRM adattár, Művészettörténeti osztály. Vaszary János gyűjteményes kiállítása, katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2007. 159. o. kívánsága volt, hogy fia, János is megházasodjék, de az kissé nehéz kérdésnek látszott, mert az amúgy magá­ba is vonult természetű fiatalember egészen a munkába temetkezett, s alig lehetett rábírni, hogy zsúrra vagy es­télyre elmenjen." 35 Rosenbach Mária (Mimi), a rétsági főszolgabíró lánya tekintélyes múltra visszatekintő föld­birtokos famíliából származott. 36 Vaszary János 1905-ös spanyolországi tanulmányútja után gyakran megfordult Rétságon a család birtokain és Pusztaszántón, ahol Má­ria általában a nyarat töltötte. A nógrádi táj és emberek, valamint élmények ihlették a festő úgynevezett „imp­resszionista korszakát", számos képe ekkor Rétságon készült. Vaszary János 1905 őszén vezette az oltár elé Mimit. Házasságkötés után nyaranta Tatán, télen pedig a Krisztinaváros egyik bérházában, a Bethlen-udvari laká­sukban laktak, de Rosenbach Sándor 1910. évi haláláig gyakran megfordultak Rétságon is. A Rosenbach-birtok eladása megalapozta a házaspár viszonylag gondtalan életét a háborút megelőző másfél évtizedben. 37 Vaszary Jánosné, Rosenbach Mária naplóját idézi Mezei Ottó: Vaszary János és/vagy az új reneszánsz. Tudományos füzetek 8. Komárom- Esztergom Megyei Múzeumi Szervezet, Tata 28.0. Rosenbach Sándor és Strahler Anna házasságából született. Szüle­tési adatai: Rétság, 1879. dec. 8. - Tata, 1942. júl. 4. Szarka Zsuzsanna: A Rosenbach-család története. Rétsági év­könyv, Rétság, 2004. 137-148.; Végh József: A festőzseni Rétságon. Vaszary János. Rétsági kalendárium, Rétság, 1997. 29-31. o.

Next

/
Thumbnails
Contents