Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

HORVÁTH JÁNOS: A Rippl-Rónai tanítványok. Rippl-Rónai művészetének hatása az 1910-es években Kaposváron

Rippl-Rónai Ödön: Rippl-Rónai József portréja, 1914 körül, pasztell, papír 34*24 cm. RRM Rippl-Rónai Sándor: Anyánk alszik, 1904. pasztell, papír 33*28 cm RRM hűséges és odaadó testvérből. A fivére kontrollja mellett létrehozott egy komoly festészeti gyűjteményt. Vállalta a kaposváriak furcsálló, kritikus megjegyzéseit. Ugyanazon kitartó, privát szellemben tevékenykedett, ahogyan bátyja intézte dolgait. A polgári kultúra magasabb szintjét jelenti, hogy személyében megvalósult egy új intézmény, a környék főhivatású műgyűjtője. Avasutas Ödön 1911-ben jött vissza Kaposvárra utolsó szolgálati helyéről, Somogyszobról, miután nyugdíjaztatta magát. A Fő u. 58. alatti házat vette meg Józseftől, s berendezte a gyűjteményével. Ma is megtalálhatók azok a fiatal művészektől származó alkotások, amelyek a Mester hatása alatt készültek. Hol az élénk, dekoratív síkba fogott színek, hol a pettyes technika, vagy az erősen körülkanyarító kontúr köszön vissza róluk. Rippl-Rónai József a „Kossuth imádó" János bácsi egyik fiát Rippl Antal nevű asztalosmester unokaöccsét megpróbálta művészi bútorok készítésére, az egyszerű vonalú, népies barokk formákra tanítani - a részben az általa szervezett MŰHELY nevű iparművészeti vállalkozásba bevinni 1908-ban. „Toncsinak" azonban iszákos híre volt. Csak egyes Rippl-Rónai kép modelljeként maradt fenn a neve. Kaposváron Rippl-Rónainak volt ellenzéke és volt saját tábora is. A kettő arányát összevetve, az előbbi rendelkezett túlerővel, s a közízlés is azt támogatta. A fő ellenlábas Bacskay Béla (1860-1938), a vele majdnem egyidős, Müncheni Akadémián végzett festő. Ő kapta a Városház jól fizetett megbízásait. 1905-ben a díszterem részére egész alakos Kossuth - kép festésére kiírt pályázatot Rippl-Rónaival szemben versengve nyerte el. A továbbiakban festett reprezentatív igényű, akadémikus Bacskay arcképek uralják a teret Kaposváron, az európai élvonalat képviselő Rippl-el szemben. A Fő téren felállított Kossuth-szobor pályázatakor 1911ben Rippl-Rónai hiába ajánlotta Vedres Márkot. A helyi érdekkörök érvényesítették akaratukat, amikor Kopits János (1872-1944) művészileg értéktelen munkáját fogadták el. Művészi hírnév dolgában, a város határain Bacskay és Kopits nem voltak képesek túlhaladni. A városi főjegyző, Csukly Károly szép felesége, Rippl-Rónai látásmódja által még szebben, modellként megjelenik Rippl-Rónai 1914 körüli művészetében. De gyümölcsöző visszahatásról nem maradt hír. A Vármegyeházban az előzőnél kedvezőbb volt Rippl-Rónai érvényesülési esélye gr. Somssich Géza barátsága révén. A kapcsolat mindössze egy megrendelést hozott, Makfalvay főispán arcképének megfestését. A műben a művészi szép és az igaz közül az utóbbi érvényesült. A kiváló arckép csalódást okozott a vármegyei vezetőknek. Semmi hízelgő széptevés nem volt az ábrázolásban. Emiatt soha nem rendeltek többet másik képet. Az akkor megnyilvánult halvány bizalom vezeti Rippl-Rónai Ödönt arra, hogy a „R. Rónai Ödön Múzeuma" című műgyűjteményét végrendeletileg a vármegyére hagyja. A városban a századelőtől működtek műkedvelők, akik igényelték a képzőművészetet. Mihalik Gyula gimnáziumi tanár előadásokat tartott, cikkezett a Szabad Lyczeum keretében a modern rajzoktatás alapelveiről,