Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

HORVÁTH JÁNOS: A Rippl-Rónai tanítványok. Rippl-Rónai művészetének hatása az 1910-es években Kaposváron

az impresszionizmusról, Rippl-Rónai kiállításáról. Fekete Gyula ügyvéd rendezte az első képkiállítást a Siketnémák Intézetében. - „Az 1903.máj. 17-én megnyitott képkiállítást, amelyen Rippl-Rónai, Vaszary, Bacskay, Udvary Géza, Kunffy Lajos, Kopits János, Unghváry Sándor és Ihrig Sarolta képei szerepeltek, Lyka Kárply nyitotta meg díszes ünnepség keretében." Ugyanekkor alakult meg az Országos Magyar Iparművészeti Tanács városi szervezete is Rippl-Rónai, Mihalik Gyula tagságával. A müipari kiállítást a megyeházán rendezték 1905-ben.

6 A karácsonyra időzített, hagyományossá vált képzőművészeti kiállítás az 1904-ben újonnan épült Fő utcai iskolában, az Anna utcaiban, (ma Kodály Zoltán iskola) a tanítási szünet alatt voltak. Szervezője 1905-től tíz éven át dr. Gulyás Ferenc királyi tanfelügyelő, műgyűjtő, akinek gyűjteményét halála után elárverezték.

7 Majd Gulyás halála után rendezhetett Rónai Ödön hivatali megbízásból nagyszabású kiállítást. A legnagyobb felbuzdulás a Széchenyi Istvánról elnevezendő, a közművelődés céljainak előbbre vitele érdekében a megyeszékhelyen felépítendő kultúrpalota létesítése körül támadt. Benne képzelték el az új múzeumot és a könyvtárt. A megye és a város egységesen állt a költségek biztosításához. Sajnos nem volt egyetértés a hely kijelölésében, s ezen vérzett el egy a szegedi múzeumhoz hasonlítható elképzelés. Sok tanulságot vonhatunk le a következő levél alapján, amely az 1907. december 15-1908. január 8-ig tartó „Somogyvármegyei művészek kaposvári kiállításáról" szól. Rippl-Rónai József a Fő utcai otthonában írta öccséhez: „Kaposvár, Somogy dec 20, 907 Édes Ödönöm. Amint látod itt szorultam. Egy kicsit meghűltem és ez elég volt, hogy szívesen maradjak kis otthonunkban, ami minden nap kedvesebb. Tegnap egy szép darab perzsa szőnyeggel is szaporodtunk. Somssich Béláék küldeménye. Nagyon megleptek. I. rangú dolog. - Sárga piros szabályos mintázattal mégis nagyon kellemes. Majd meglátod, hiszen úgy volt, hogy megjössz a karácsonyi ünnepekre. Isten hozna! Ne hogy egy pillanatra is azt hidd, hogy a kaposvári kiállítás tartott vissza - beszámolok neked erről is. A kiállításon 200 kép van - így nevezik. 19 festő munkája. 3 ember van a legnagyobb számban képviselve (körülbelül a fele) Bacskay, Unghváry, Kunffy. Mind a három kritikán aluli. Az első számítás alá sem esik, a 2ik a 3ik akar, de nem tud, mert a művészethez lélek is kell. Ebbe a kategóriába esnek még az öreg Ihrig és Scholtz, Sebők és Farkas, Dörre és Olofson tanárok. Nem jó Mihálik sem. Ellenben Galimberti erős művésznek Ígérkezik, színes és formaérzéke, ízlése határozottan feltűnik. Sokat várok tőle. Grünwald Béla rosszul van képviselve. Nem vette komolyan a kiállítást. Vaszary sem, de ő mégis erősen kimutatja az oroszlán körmöket. Művészi dolgok - korántsem tréfák. Bosznay rosszul áll itt. Egy kis táj6 Kanyar József: Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században. In: Kaposvár várostörténeti tanulmányok . Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1975. 510. old. 7 Somogyi Hírlap, 1913. október 15. képe skót országból igen finom érzést árul el. Udvardy teljesen mutatja be a Benczúr - Lötz iskola pusztítását. Egyszerűen pökedelem. Ezután jövök én 13 képpel. 4 nagy álló kép (köztük a Kalitkás lány) 1 ülő Ripli bácsi; 1 tél, a mernyei vidék a vasút mentén, Papa, mama pastelok és 5 budai téli és nyári kép. Pastelek. A kiállítás rendezői Gulyás és Scholtz Gyula. Ilyen a közízlés is. Bacskay és Unghváry képek kelnek. Legtöbb a bámulójuk. Még Kopits állít ki - Polányi dr. feje érdekes; a többi Greisler munka. Isten veled csókolunk Jóskád. Somssich grófné igen ügyes festői dolgokkal. "

8 A levélből kitűnik, hogy 1907-ben Rippl-Rónai, Vaszary, Galimberti kisebbségben voltak a közízlést uralókkal szemben. A „greisler", azaz szatócs színvonalú munkákat csodálták és vásárolták a kaposváriak. Rippl-Rónai képet elvétve vettek. A Kaposváron felnövekvő tehetségek művészi látásmódjának kialakulása, szellemi távlata azon múlt, hogy melyikük tud élni a Mester közelségével. Akik bejutottak a Rippl-Rónai körébe, sokat nyerhettek. Mint egy küszöbön, beléphettek a modern Európába. Külföldi utazással, tanulmányúttal felért az ő szava. A szüntelenül dolgozó, szinte munkamániás művészt nehezen lehetett megközelíteni. Ritkán járt be a városba, lesni kellett az alkalmas órát. Egy kaposvári fiatalember így figyelte meg a már befutott művészt: „Kevés beszédű volt, önmagáról pedig alig szólt. Szellemes volt, de sohasem szellemeskedő, s ha valamiről nyilatkozott, annak mindig meg volt a magva, tartalma. S ha a beszélgetésbe mégis belemelegedett, rendkívül közvetlenül, egyszerű módon tudott elbeszélgetni az élet mindennapi dolgairól... Néha találkoztunk vele a mai Béke Szálló, vagy a régi Korona Szálló teraszán, ahol most az Ady kollégium van, bár a mester sem, egyikünk sem volt rendszeres kávéház látogató."

9 Az alkalomszerűen hozzávitt munkákra szívesen adott korrektúrát. A villa forgalma bizonyos napokon nagy volt. Az ott élő kis francia fogadott leány, Paris Anella szerint gyakran túlzottan nagy volt a vendégjárás. A Róma-hegyi birtok egyik melléképületében elsőként Galimberti Sándor kapott elszállásolást. 1908 telétői 1909 tavaszig lakott és dolgozott benn, ameddig a művész Budán, a Kelenhegyi úti műtermében telelt. A konyha melletti egyetlen vendégszobáról lévén szó, egyszerre csak egy személy lakhatott ott. Galimberti akkor festett témája gyakran azonos a Mesterével: a villa, a vendégház, a műterem, a róma-hegyi táj, virágcsendélet, stb. Rippl-Rónai akkor és ott kialakult kukoricás stílusával a magyar fauve-izmus meghatározó tényezője. A tehetséges fiatal művész munkáin az elsaA Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény. Szerk. Horváth János. Válogatás Rippl-Rónai József festőművész öccsének, Ödönnek írott leveleiből. Földes Mária válogatása. Kaposvár, 2002. 65-66 oldal Páti Ferenc: Emlékeim Rippl-Rónai Józsefről. In.: Visszaemlékezések Rippl-Rónai Józsefre. Kapovár, 1958.