Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KAPITÁNY ORSOLYA: A segesdi búcsú 1981-ben és 2004-ben

Somogyi Múzeumok Közleményei 18:297-312 Kaposvár, 2008 Asegesdi búcsú 1981-ben és 2004-ben KAPITÁNY ORSOLYA Rippl-Rónai Múzeum, H-7400 Kaposvár, Pf. 70., Hungary, e-mail: kapitany@smmi.hu KAPITÁNY, O.: The Segesd church-ale events in 1981 and 2004. Abstract: The paper looks at changes between two churchale events about a quarter of a century apart. The 1981 event was recorded, in addition to the author's personal participation, by producing photo documentation, obsertving participating people, and by initiating conversation with certain persons. The data collecting activities at the 2004 event included - in addition to those mentioned above - by a questionnaire survey which provided the opportunity to record numeral data and an analysis into them. Keywords: beliefs, folkways, religion, Mary-cult Bevezetés Segesdre a Kisasszony-napi búcsúba 1981-ben Együd Árpád folklórkutatót kísértem el, hogy segítségére legyek az események filmezésében és a búcsúsok énekeinek, imádságainak magnetofonszalagra történő rögzítésében. Együdöt foglalkoztatta a búcsús téma. Többdossziényi anyagot gyűjtött össze a nyomtatásban megjelent, vagy csak kézírásban közreadott Mária énekekből, beköszöntőkből, elbúcsúzó énekekből, melyek feldolgozását, megjelentetését tervezte, de korai halála megakadályozta benne. E búcsú alkalmával lehetőségem volt fekete-fehér és diafelvételeket készíteni, így rögzíteni tudtam az esemény jellemző részleteit, a benne résztvevők cselekedeteit. A kutatás folytatására a 2004. szeptember 8-án Segesden megrendezett „A Déldunántúli búcsújárás múltban és jelenben" című konferencia ösztönzött. Összehasonlító anyagot gyűjtöttem a 2004. augusztus 15-i Nagyboldogasszony-napi búcsúban, hogy előadás keretében felvázolhassam azokat a változásokat, melyek az eltelt 23 év alatt a Mária ünnep eseményeiben és a résztvevők áhítatos cselekedeteiben végbementek.

1 A segesdi búcsújárás története Segesd a középkorban királyi, királynéi központ volt a hozzá tartozó településekkel együtt, melyek eladományozására a 14. század végén (1389) került sor. A településhez az idők folyamán több világi birtokos is hozzájutott, mígnem 1417-től hosszabb időre a Marczali családé lett. Marczali László 1474-ben a Báthoriakkal kölcsönös örökösödési szerződést kötött és ez a dúsgazdag család kezére juttatta.

2 Segesd jelentőségét az is emelte, hogy a 11-12. században főesperesi székhely volt, mely területileg nagyobb lehetett, mint a királyi, királynéi birtoktest (Següsd megye).

3 Területére az 1332 és 1337 közötti pápai tizedszedők összeírásaiból vannak adatok, ezek 76 plébánia nevét sorolták fel, közülük 69 még ma is azonosítható.

4 Segesd főesperesi székhely szerepkörét a 13. században veszítette el, ettől kezdve a tisztet a veszprémi kanonok töltötte be. A ferencesek Segesdre települését az egyházi kutatók 1289-1294 közötti időszakra teszik. Az időpontnak írásos forrása nem került elő, csak a templomuk felszentelésére vannak adatok, miszerint erre az eseményre 1295. augusztus 15-én került sor a Boldogságos Szűz tiszteletére, Nagyboldogasszony ünnepén.

5 A középkorban ez volt a legnagyobb Mária ünnep, aminek különös fényt adott Szent István emlékezete, aki halálos ágyán országát Szűz Mária oltalma alá helyezte.

6 Ez az év fontos volt a rendhez tartozóknak is, mert ebben az évben adott Benedek veszprémi püspök felhatalmazást a ferenceseknek a prédikálásra, a gyóntatásra és búcsút is engedélyezett a templomaikat látogató híveknek.

7 Amikor 1433-ban Segesd birtokosai, a Marczali testvérek kérték a pápától a ferences templom részére és az ide zarándokló búcsúsok lelki javára Nagyboldogasszony ünnepére a teljes búcsú engedélyezését, akkor már indokaik között szerepelt, hogy ide már „nagyon régóta nagy számban jönnek zarándokok az egész környékről".

8 A teljes búcsú engedélyezése lehetővé tette, hogy aki ezen megjelent, meghatározott céllal imádkozott, szentgyónásban és szentáldozásban részesült, minden bűne alól feloldozást nyerjen. A teljes búcsúnyerésnek nagy jelentősége volt abban az időben, amikor a vallási eszmék uralták az emberek gondolkodását, és az elkövetett bűnök miatt a büntetéstől való félelem nyomta a lelkiismeretüket. A búcsújárásnak ekkor több célja volt: A konferenciát a szervezők méltóképpen Kisasszony napjára tették, a búcsút három nappal később, vasárnap (szeptember 12.) tartották. Az itt gyűjtött adatok csak a tanulmányba épülhettek be, az előadáshoz a Nagyasszonyi búcsún tapasztaltak szolgáltak alapul. CSANKI II. 1894. 684-685. BOZSÓKY 1993. 119. BOZSÓKY 1993. 173-176. BOZSÓKY 1993. 155. MAJSAI 1981. 33. BOZSÓKY 1993. 155. BOZSÓKY 1993. 202.