Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
KAPITÁNY ORSOLYA: A segesdi búcsú 1981-ben és 2004-ben
- a betegség elhárítása, a gyógyulás, a jó termés, a földi javak biztosítása - a bűnöktől való megszabadulás révén a túlvilági élet biztosítása - és azon élmények utáni vágy, amit a közös utazás, az új környezet, a búcsújáró hely misztikus világa, a közös éneklés, imádkozás jelentett. 9 Az egyszerű emberi gondolkodásban minden betegség, baj, megpróbáltatás a bűnökért elszenvedett büntetés volt. Ezért a betegség nemcsak egészségügyi gond volt, hanem erkölcsi probléma is, ezért a búcsújáróhelyek felkeresése a gyógyulás, a gyógyulásban való remény lehetőségét hordozták. A török elnyomta a katolikus vallást, politikai érdekből pártfogásba vette a protestantizmust és kedvezett az új tanok hirdetőinek. 10 Segesd lakosságának egy része ebben az időben elpusztult, vagy elmenekült, a ferencesek is elhagyták kolostorukat. A barátok, mint vándorlelkészek időnként megjelentek, amire abból lehetett következtetni, hogy „néhány nagyobb búcsút megtartottak" 11 A török utáni időkben a településkép megváltozott. Alsósegesden a magyar, reformált lakosság tovább élt, az elnéptelenedett felsősegesdi részt újratelepítették. Erre az intézkedésre 1712-ben került sor, amihez „megszállató levelet" gróf Széchényi György adta ki. Ebben nemcsak a betelepülők szolgáltatásairól rendelkezett, hanem arról is, hogy tudta nélkül a faluban senki nem települhet le, s az új lakosoknak lutheránus prédikátort behozni nem szabad, csupán katolikus pap, vagy páter élhet köztük. 12 A település nemcsak szerkezetileg, hanem vallásilag is megosztott lett, amit 1950-ig megőrzött. Ekkor egyesítették a két falurészt Segesd néven. A török uralom, majd az azt követő háborús időszak paphiányt idézett elő a katolikus egyházban. A ferencesek visszatértek Segesdre, akik három nyelven (magyar-német-horvát) szolgáltattak misét. 13 A régi búcsújáróhelyek emléke felújult, melyeknek nagy szerepe volt a barokk vallásosság kialakításában. A ferencesek a búcsújáróhelyek révén nagy hatást gyakoroltak a tömegekre. 14 A segesdi szerzetesek a régi templomuk helyébe a ma is álló kolostor és templom építésébe kezdtek, az alapkő letételére 1755. augusztus 24-én került sor. 15 A telket gr. Széchenyi Antal adományozta, de több birtokos (pl. Pallini Inkey Boldizsár, Somssich Antal stb.) is hozzájárult, hogy 1775-re elkészülhessen a nagyszabású építmény. Az új templom titulusa Alexandriai Szt. Katalin vértanú lett. 16 Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Schaller István festette 1777-ben. Ez a templom a színhelye ma is a búcsúsok fogadásának és 9 MANGA 1962. 365-366. 10 MAJSAI 1981. 70. 11 BOZSÓKY 1993. 267. 12 T. MÉREY 1965. 10-11. 13 BOZSÓKY 1993. 376. 14 MANGA 1962. 357. 15 BOZSÓKY 1993.412. 16 IMRE 2001. 388. itt tartják a szentnapot megelőző esti egyházi szertartásokat, illetve a szentmisét búcsú reggelén. Segesd birtokosa közül a Széchenyiek nemcsak telekadományozással támogatták a ferenceseket, hanem gr. Széchenyi Antal odafigyelt a birtokán élők vallásgyakorlására is. 17 1742-ben tanukat hallgattatott ki az Alsó- és Felsősegesd határán található „szentkúttal" kapcsolatban, melyhez a búcsújárás kapcsolódott. A tanúk arról számoltak be, hogy a helyiek és a más vidékekről származók gyógyító hatása miatt keresték azt fel. Balogh György 40 éves katolikus, felsősegesdi lakos a kihallgatáson az alábbi vallomást tette: „fekélyes betegségben volt ő is, de mások is tapasztalták a hasznát, és amikor ö három újhold vasárnapján megmosdott, megtért egészsége. Tudja azt is kitsinységétől fogva, hogy mindétig újhold vasárnapján sokféle nyavalyákban lévő személyek gyakorlottak ezen kúthoz való járásokra, mellyek jelenségekre rongyokat is felakasztottak". 18 A csodatévő forráskút legendája szerint egy szegény és beteg pásztornak látomása volt, akit a Boldogasszonynak tudott személy megvigasztalt, majd a beteg az ő útmutatására ívott a vízből, orcáját megmosta, láza elmúlt és a betegségből meggyógyult. 19 Az évszázadokon átívelő legenda és a tanúk vallomása nyomán a birtokos a kút környezetét rendbe hozatta, a fölötte lévő dombra a Fájdalmas Szűz tiszteletére kápolnát építtetett. A kápolnát 1744. augusztus 16-án Szopkovícs János marcali plébánossal megáldatta, majd gondozását a ferencesekre bízta. 20 A földbirtokosok ilyen és ehhez hasonló módon járultak hozzá a ma is megfigyelhető, mélyen gyökerező, táji színezetű vallásosság kibontakozásához. 21 Az emlékezet azt is megőrizte, hogy a forrást a muzulmánok is használták rituális mosakodás céljából. 22 A középkori szerzetesrendek, köztük a ferencesek, a Mária-kultusz aktív terjesztői voltak. 1748-ban Szopkovícs János marcali plébános által készített első egyházlátogatási jegyzőkönyv arról számolt be, hogy Segesden „búcsúk vannak Boldogasszony ünnepein és Pünkösd hétfőjén, bizonyos körmenetek újhold vasárnapjain". 23 A búcsúk nagyban hozzájárultak a hit erősítéséhez, ha öntudatos hittel, őszinte bűnbánattal, áhítatos fegyelmezettséggel és egy kis önmegtagadással, böjttel végezték. 24 A hithű katolikusok uralkodó gondolata a 18. században a Magyarok Nagyasszonyának szeretete és tisztelete volt. Nemcsak a katolikus papok és szerzetesek, hanem előkelő világiak, polgárok és költők bizonyítot17 A nemesség és a polgárság körében a 18. században megindult az egyháztól való eltávolodás, ami a 19. században egyre jobban felerősödött. A birtokosok egy része távol tartotta magát a tényleges vallásgyakorlástól, csak néhányuknál maradt meg a hűség. A témáról bővebben: MAJSAI 1981. 68-75., és KOSA 1983. 211-235. 18 BOZSÓKY 1993. 394. 19 BOZSÓKY 1993. 395. 20 BOZSÓKY 1993.405. 21 TÜSKÉS-KNAPP 1982. 288. 22 IMRE 2001.389. 23 BOZSÓKY 1993. 406. 24 MAJSAI 1981. 108.