Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KNÉZY JUDIT: A csökölyiek önértékelése, véleménye saját hagyományairól és sorsuk fordulója (1900-1950)

Somogyi Múzeumok Közleményei 18:283-296 Kaposvár, 2008 A csökölyiek önértékelése, véleménye saját hagyományairól és sorsuk fordulója (1900-1950) KNÉZY JUDIT H-1149 Budapest, Pillangó park 16/b. fsz. 2., Hungary, e-mail: jknezy@freemail.hu KNÉZY, J.: Self-appreciation of peasants in Csököly, their opinion about their traditions and the turn of their fortune (1900-1945). Abstract: The people in Csököly were known for their wellpreserved traditions in the first half of the 20th century. They were proud of their communities in the past, their lifesyle and the unique carasteristics of their ethnography. Alhough the people living around Csököly percieved them as conservative, they also envied them because they were in the focus of the ethnographic researchers. The younger generation wanted to live on a higher niveau, so they made every effort to speed up the changes in agriculture and in life from the beginning of the 20th century. These changes did not break the basic boundaries of rural life. On the other hand, World War II and the following major changes had forshadowed the destruction of rural lifestyle, formal values and traditions. Keywords: Peasants' attitude and its changes, data of general history, settlement history and lifestyle, tradition and measuring its changes between the world wars, event of war casualities Csököly néprajzi jellegzetességeinek felfedezése és feltárásának szakaszai A néprajzi és helytörténeti szakirodalom már a 19. század második felétől felfedezte e község néprajzi jellegzetességeit. Emlegették csodás faépítkezésüket, híres len termelésüket, asszonyaik szövését, festői viseletüket.

1 Az ezredéves kiállítás előkészületei is ráirányították a néprajzosok figyelmét archaikus faépítkezésükre, berendezésük hagyományosságára,

2 a fehér gyász meglétére. Az 1900-es évek elején sajátos tájszólásukra is felfigyeltek.

3 Az első megjelent somogyi népköltészeti gyűjtemény bőséggel idéz dalokat Csökölyből, környékéről és a Zselicből.

4 A somogyi gyermek- és családéletről, egyes jeles napi szokásokról szóló közlésekben is fontos részt foglaltak el az e 1 1695-ben lenolajjal adóztak. Magyar Országos Levéltár E 156. U et C. Fasc. 38. Nr. 20 1695. Csorba J. 1857: 57. Baksay S. 1891. 451454. 2 Jankó J. 1897: 11-12. A kiállításon szabadkéményes talpas, zsuppos csökölyi lakóház is szerepelt, viseletbe beöltöztetett bábuk között fehér gyászban lévő asszony is látható volt. A fehér gyászról később pl. BátkyZs. 1911: 101-105. Knézy J. 1972: 152-158. Moldován D. filmet is készített és cikket is írt róla 1973. 586-618. 3 Nagy J. 1910: 22. Később 80 évvel Király L.1994: 35-42. felmérte a csökölyi nyelvjárás alakulását. 4 Vikár B. 1905: A legtöbb dalt a napszámból élő „nótás Kasza Kata" énekelte neki. községre vonatkozó leírások.

5 Az 1920-30-as években néprajzosok, gazdasági tanárok, fényképészek kutatták a falu néprajzát, kisebb tanulmányok is megjelentek,

6 értékes népművészeti tárgyak kerültek be múzeumokba. A kutatóknak látnia kellett, hogy a hagyományok tisztelete mellett megindultak a gazdálkodásban, az életmódban és szemléletben - ha lassan is - a változások.

7 A Gyöngyös bokréta mozgalom hatására a helybeliek tudatosan kezdték hagyományos viseletüket, táncaikat, szokásaikat felderíteni, színpadra vinni, és a közönség előtt bemutatni. Az 1950-es évektől kezdve ismét a néprajzi gyűjtések egyik bázisa lett e község (pl. a néptánc és zene, szokások, népművészeti tárgyak).

8 Csökölybe először 1967-ben kutattam a nőknek a parasztcsaládban elfoglalt helyét, munkaköreit, életét. Elsőként a táplálkozás adatait gyűjtöttem. Egyidejűleg segítettem Morvay Juditnak Csökölyben és környékén a községek népi műemlékeinek a felmérésében. Ekkor még nagyon szép számmal találtunk Csökölyben fatalpas, karóvázas, zsuppos lakóházakat, (1. ábra), részben gazdasági épületeket is, de boronafalúakat nagyon keveset.

9 (2. ábra) E munka eredményeképpen került a népi műemlékesek figyelmének középpontjába elsőként több csökölyi épület, egy kisbajomi lakóház és hidas, rinyakovácsi lakóház is, amelyek később a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe áttelepítésre és berendezésre kerültek más dél-somogyi épületekkel együtt. A tudományos előkészítés, az épületek kiválasztása, áttelepítése és berendezése során több tudományos tanulmány született e területről.

10 Somogy megye népművészete 2001-ben kiadott kötetének több tanulmánya szól a Csökölyi néprajzának kivételes helyéről nemzeti örökségünkben.

11 5 Gönczi F. 1931:107-112. és 1937: 3-312. Alapos megyei összefoglaló csökölyi adatokkal is Király L. 1995. 6 Előd G. 1929: 197-202. Gönyey S, 1937: 35-41. és fotósorozata, Kankovszky Ervin fotói az 1930-as években.. 7 Gábos D. 1926: 8. 10-12. gazdasági tanár megfigyelései, a téli gazdasági iskola keretében előadásokat is tartott. 8 Morvay P., - Pesovár E., 1955: Takáts Gyula a Csokonai emlékeket is kutatott itt és néprajzi tárgyakat vásárolt. 9 Morvay Judit gyűjtése EA 9213 Csököly, 9213 Kisbajom, 9215 Gige műemléki felmérései 10 Nincs mód teljes felsorolásra pl. Knézy J. 1973: 209-227., 1974: 4860., 1977. 3-91. 1979. 337-344. Zentai T., 1991: 47-76., a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről és mások is.(L. Szabó Tünde építészmérnök, Sási János technikai munkatárs, Csepinszky Mária, a gyűjtemény első gondnoka kisebb tanulmányokat és népszerűsítő műveket.) 11 Kapitány O.- Imrő J., (szerk.:) 2001. 557. A többszerzős mű fontos eredménye a néprajzi kutatásnak.