Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KNÉZY JUDIT: A csökölyiek önértékelése, véleménye saját hagyományairól és sorsuk fordulója (1900-1950)

1. ábra: Csököly, Petőfi (korábban Nagy) utca 35. sátortetős lakóház. A XIX. század közepén épült lakóházhoz később hozzáépített istálló, kamra és pajta. A házat lebontották. 1968., Knézy Judit felvétele A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény megnyitásának 30 évfordulójára egykori adatközlőim, segítőim falujuk életével kapcsolatos tudásáról, önismeretéről számolok be - nekik tisztelegve. Kevésbé tűnik ünnepi gesztusnak a község háborús kárainak, a háború utáni idők gondjainak elemzése a dolgozat második részében. De ebből újabb arculata derül ki a háborút elszenvedett, de élni kívánó, falujukat újraépítő csökölyieknek. Nyilvánvaló, hogy ennek az időszaknak szükségszerűen, vagy szerencsétlenül bekövetkezett változásaival komoly értékek hulltak ki az idő rostáján. Ezt az itt élők, az egykori hagyományok tanúi szenvedték meg a legjobban. A felhasznált források és módszerek A dolgozat első részében elsősorban terepen gyűjtött paraszti vallomások alapján adok vázlatos összefoglalást a csökölyiek két világháború közötti életmódjáról, elsősorban anyai kultúrájáról - összefoglalva, vagy helyenként szó szerint idézve, hogy mit vallottak magukról, falujukról az itteni emberek. A visszaemlékezések homályosabb adatait, a saját tapasztalataim, írott dokumentumok alapján kiegészítem, vagy helyesbítem a jegyzetben. Kétségtelen, hogy önbecsülésüket, identitástudatukat befolyásolta az a tény, hogy néprajzosok, nyelvészek és más kutatók sűrűn megfordultak köztük. Vezetőik, különösen a lelkészeik szívesen foglalkoztak a község múltjának felderítésével.

12 Az első világháborút megjárt emberekben tudatosodott először, hogy változik az idő és haladni kell vele, kísérletezni, hogy eredményesebben gazdálkodjanak, igényesebben, egészségesebben éljenek. Kialakult „egy nemös versöny", nézték mások gazdasági vagy más újításait, próbálkozásait. Ha ezeknek sikere volt „ők is úgy csinálták": Nemesebb vetőmagokat hozattak, zöldtakarmányt vetettek, gondosabban takarmányozták az állatokat. Néhány módosabb gazdafiú téli gazdasági iskolába járt és már másképp akartak élni, mint szüleik, ha tehették. Mindenesetre saját kis családjukban jobban figyeltek a tisztaságra, a gyerekek egészségesebb étrendjére, főzeléknövények termelésére, a gyerek iskolába járására.

13 A dolgozat másik részében más a módszer, az 194550-es évek között fennmaradt körjegyzőségi iratok alapján, köztük háborús kárlisták, rekvirálási jegyzékek, összeírások alapján jellemzem a község népének ekkori sorsfordulóját, gondjait. A második világháború alatti és utáni veszteségekről szóló kárlisták alapján képet 12 1930-as években Bosznay Sándor református lelkész, vitéz Szalóky Lajos tanító segített gyűjteni Gönczi Ferencnek és másoknak. Ld. Kőszegi I., - Mózner L., - Szalóky L., Csököly monográfiáját. Kézirat 1968. 13 1926-ban a határ még nem volt tagosítva. A szántóföldeket már 2-3 évenként trágyázták. Az 1920-as években az ekekapák, trieurok, vetőgépek széles körben elterjedtek, cséplőgépeket használtak. Zöldtrágyázást vezettek be a javított háromfordulós rendszerrel, a kenyér magvakat csávázták stb... irta Gábos D. 1926. 8, 10-12.