Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

VARGA ÉVA: „Vérzivataros esztendők"

Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 261-282 Kaposvár, 2008 „Vérzivataros esztendők" A Somogymegyei Múzeum Egyesület válságos évtizede (1939-1949) VARGA ÉVA Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága H-7400 Kaposvár, Fő u. 10., Hungary, e-mail: varga@smmi.hu „Olyan törvények uralkodnak rajtunk, amelyeket nem ismerünk" Franz Kafka VARGA, É.: „Troublesome years" - a critical decade for the Somogy County Museum Society (1939-1949). Abstract: After more than 50 years, this paper intends to find answer to the question how the Museum of Somogy county could survive the years of World War II. The source material that has not been published so far went into the possessions of the museum after the death of its late director Ferenc Gönczi in 1948. From the material that was discovered, a detailed picture could be drawn about the director's personality, the museum activities could be followed from year to year between 1939- 1948, and from a document dated in 1940 the situation of museums around the country could be compared. It was in 1941, after a series of debates about how to preserve the most valuable items of the museum that the troublesome period of the collection started. Wrapping up and packing the items of the collection was started only in 1943. Moreover, when the country was occupied by the Germans, the director was given an additional assignment: he became the Somogy county commissioner of the governemntal committe for inventorising and retaining the confiscated art treasures of Jewish people. The paper ends with an account on how difficult it was to start everything over again after the war. Keywords: muzeum history, World War II, holocaust, confiscated Jewish treasures, artist Lajos Kunffy I. Publikálatlan források... Somogy megye múzeuma 2009-ben alapításának centenáriumához érkezik. Ez az alkalom a múlt feltárására ösztökéli a történészt. Múzeumunk történetének feldolgozásához sokan kaptak már kedvet, sokféle szempontból közelítették meg a témát.

1 Ennek ellenére az intézménytörténetnek még az egyesületi korszakára vonatkozóan is maradtak fehér foltjai. A feltáratlanság különösen a második világháború éveitől az intézmény államosításáig terjedő időszakra igaz. Ahogy mindmáig hiányosak azok a veszteséglisták is, amelyek a második világháború következtében a Volt bölcsészdoktori disszertáció monografikus tárgya, helyi művelődéstörténeti tanulmányok része, szakdolgozatok fejezete is. Az eleddig legteljesebb feldolgozást kétségkívül Draveczky Balázs, egykori régész kollegánk készítette, aki a somogyi muzeológiai munka „csíráitól", azaz a XIX. szd. második felétől 1964-ig követte az eseményeket. Mások kutatásai a megye kulturális palettájának felvázolása apropóján foglalkoztak az intézmény történetével, s csak az egyesületi korszak ilyen-olyan szempontú ismertetésére szorítkoztak. 1992-ben született egy nagy ívű, csaknem egy évszázad eseményeit főbb vonalaiban áttekintő intézménytörténeti összefoglaló Szapu Magdolna, a múzeum igazgatóhelyettese tollából. Az államosítástól napjainkig terjedő korszak elemző bemutatására még senki nem vállalkozott. műkincsek pusztulását, közgyűjtemények veszteségeit, kastélyok, kúriák értékeinek kárait vennék számba. Vajon mi lehet ennek az oka? A Somogy megyei múzeum vonatkozásában Draveczky Balázs, aki az intézmény történetének eddigi legteljesebb feldolgozását készítette el, 1966-os kiadású monográfiájában iratanyag hiányára hivatkozik.

2 A közelmúltban elhunyt kollégánktól sajnos már nem tudjuk megkérdezni, hogy csak a levéltárban található forrásokra szorítkozott-e, avagy talált-e valami olyat, amit a 60-as években azonnal tabunak minősített. A magyarázatot nem a levéltárban, hanem intézményünkben fellelhető papírok között találjuk. A szóban forgó iratok a múzeumvezető, Gönczi Ferenc halála után, az ő lakásáról kerültek az intézményhez. Kiemelten fontosak lehettek számára, ezért tartotta magánál ezeket. 1909-től 1945-ig a működésről szóló, ahhoz szükséges iratok

3

, befejezetlen, lezáratlan, függőben maradt ügyek

4 mellett olyan témák sorjáznak, amit 1949-ben szégyellnivalónak, takargatnivalónak minősítettek. Csak ez lehet a magyarázata, hogy a szóban forgó iratanyag nem került a levéltárban elhelyezett múzeumi egyesület iratanyaga mellé. Kellemetlennek tartották volna kiteregetni a tényt, hogy 1944 nyarán Gönczi Ferenc és általa az intézmény belekeveredik a holokauszt drámájába, miként a múzeumot ért háborús károkra, a szovjet katonák viselkedésére vonatkozó Gönczi-féle feljegyzéseket sem tartották publikusnak. Kétségtelen, hogy nehéz dolga lett volna annak a kutatónak, aki a fellelt adatokat a szocialista korban kívánta volna a nyilvánosság elé tárni. Most sem könynyű. Főleg azzal összefüggésben, hogy mint a „Zárolt zsidó műtárgyak iratai" feliratú dossziéból kiviláglik, az ekkor 84 éves múzeumigazgató, akiről - amellett, hogy szülőmegyéjének székhelyén szobrot kapott -, utca is van elnevezve, csakúgy, mint a rendszerváltás utáni Kaposváron, kiderül, hogy 1944-ben „a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételére és megőrzésére létrejött kormánybiztosság" somogyi megbízottja lett. Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története. Kaposvár, 1966. 53. p. 1909 és 1945 közötti választmányi gyűlések, közgyűlések jegyzőkönyvei, éves jelentések sora útiszámlák, útinaplók, számadások mellékletével, alapszabályok, egyesületi tagnévsorok A soha meg nem épült múzeumi hajlékkal kapcsolatos aktahalmaz, a háború miatt veszélyeztetett muzeális tárgyak elhelyezésének ügye.