Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KÖLTŐ LÁSZLÓ & BAJZIK ANNAMÁRIA: Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban

(21-22. ábra). Ezeket a tárgyakat nagy valószínűséggel a lelőhelyen nyomokban előkerült római kori település tárgyai közül gyűjthettek össze. Eszközök, fegyverek A balták kettős szerepköréből adódóan (munkaeszköz és egyben fegyver is) az ebben a temetőben előkerült baltákról sem lehetett egyértelműen megállapítani használati céljukat. A felnőttek sírjaiban „kézügybe" helyezték el a baltákat, nyelükkel a kéz felé. Egyik esetben a jobb, másik esetben a bal láb mellett, élük mindkét alkalommal a test felé mutatott (23-24. ábra). A 97. sz. gyermek sírban bizonyára bajelhárító szerepet tölthetett be. (Ebből a sírból került elő az egyetlen edény, amely szintén a késő római kori telep anyagához tartozhatott. (21-22. ábra) A sírokban talált balták tipológiáját Petkes Zsolt legutóbbi összefoglalása alapján állítottuk össze (PETKES 2006.). Meghatározása szerint két balta (41., 97. sír) és egy ún. nyéltámaszos balta (70. sír) került elő az Ezüsthárs lakótelepen feltárt sírokból. A Kovács László és Petkes Zsolt szerinti típus-meghatározásokat a következő táblázatban hasonlítottuk össze. Sír/ típus 97. sír 41. sír 70. sír KOVÁCS, 1971. 7. 7. 9. KOVÁCS, 1986. 21. ábra 7. 8. 10. KOVÁCS, 1980/81. taf. 3. VIA VI C, ill. VI D VI B KOVÁCS, 1993. 1. 1. 9. PETKES, 2006. 7C*. 7 C. 10. * „... az eszköz hossztengelye és az éllap felső vonala tompa szöget zár be, a nyak enyhe ívbe olvad bele a köpűbe" összesen három nyílhegyet találtunk. Egy hosszú vágóélű, deltoid alakú: (82. sír; KovAcs 1986. 16. ábra 16. tip.), egy köpűs (199. sír; KovAcs 1986. 16. ábra 23. tip.) és egy lekerekített hegyű, ívelt oldalú rombusz alakút (60. sír) - 25-27. ábra. A temető embertani anyagát a MTM Embertani Tárában vizsgálják, a tudományos feldolgozás elkezdődött

6

. Időrendi megállapítások, következtetések A temetkezések a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűleg a 11. század legelején elkezdődhettek. Erre utal néhány archaikus vonás, mint pl. a 220. sírban talált leletegyüttes (nyakláncba fűzött övveret, kauri csiga), a hordó alakú ezüstfóliás- és a dinnyemag alakú gyöngyök együttes előfordulása, nyílhegyek. A temetőrészlet sajnos nem alkalmas pontosabb relatív időrend meghatározására sem, mivel a pénzek elhelyezkedése K-ről Ny-ra történő „benépesítést" valóA tanulmányban hivatkozott néhány kiemelkedő eset soronkívüli meghatározásáért Bernért Zsolnák tartozunk köszönettel. színűsítene (Péter denára a 2. keleti sorban, míg Béla hg. denárai ettől nyugatabbra kerültek elő), a leletanyaga alapján legkorábbinak vélhető sír (220.) viszont a feltárt terület legnyugatibb sorában helyezkedik el. Nyitott kérdés egyelőre a két üres terület értelmezése is. Közülük talán az északi egy Zalaszabar, FőnyedGólyásfa típusú, felszínre épített templom körüli temetőre utalhat (MÜLLER 1996. 137., ARADI 1998. 113.), a déli pedig a sokat emlegetett „szent liget" területe lehetne... A „szent ligetek" temetőbeni létezésére lelőhelyünkhöz legközelebb a Kis-Balaton Vízvédrelmi rendszer I. üteme területének feltárása során talált Müller Róbert - igaz, hogy valamivel korábbi, 9. (vagy 10.) századi - bizonyítékot (MÜLLER 2004. 9-10., 1. tábla). Az Esztergályhorváti-Alsóbárándpusztán feltárt temetőben négy olyan, síroktól mentes, nagyjából kör alakú üres terület található, amely nem határozható meg másképpen, mint vagy a szent liget meglétével, vagy esetleg néhány olyan nagyobb fa állhatott a temető területén, amely köré nem temetkeztek. A kaposvári temető abban is hasonlít az alsóbárádpusztaihoz, hogy ebben is megfigyelhető a kihagyott területek melleti sűrűsödésen kívül a bizonyos soros jelleg. A lakótelepen az építkezések elkezdődtek, remélhetőleg ennek során mód nyílik a temető teljes feltárására, és megalapozottabb következtetések levonására. Összefoglalás Kaposváron az egykori Zöldfok Rt. telephelyén (Kaposvár-Városi kertészet lelőhely) egy új lakópark telekkialakítása és közművesítése közben végzett régészeti feltárások során, a tervezett lakópark nyugati oldalán új- és jelenkori bolygatással sértett 16-17. századi településjelenségek kerültek elő. A keleti oldalon, az 1. jelű utca, valamint a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz- villamos- és távközlési vezetékek nyomvonalának déli szakaszán húzott szondákkal megtaláltuk a korábbi leletmentésekből ismert őskori (neolit-, réz- és bronzkori) település objektumait. Egy több rétegű, neolit- (DVK-Keszthelyi csoport) és bronzkori telep gödreit, és egy középkori földbemélyített objektum (ház?) maradványait sikerült feltárnunk, összesen 58 őskori objektumot figyeltünk meg, illetve tártunk fel. Az Ecsedy István által végzett leletmentést valószínűleg ennek a szakasznak a nyugati területére lokalizálhatjuk, ahol az üvegházak építése során a lelőhely többi része elpusztult. A lelőhely az úttól keleti irányban a leendő építési telkeken át, egészen a szomszédos Mátyás király utca nyomvonaláig folytatódik. Az út északi szakaszán kb. 50 m hosszon egy temető került elő, mely a leletek és a mellékletek között talált pénzérmék (Petrus rex és Bela dux) alapján a 11. század elejére keltezhető, és az út teljes nyomvonalát érintve, a szomszédos telkekre is áthúzódik. A temető területén szórványos (két gödör által képviselt) rézkori, valamint kevés római kori településnyom is előkerült. Az itt elhelyezkedő temető sírjai közül összesen 132-t tártunk fel. A sírok 44%-ában talált, viszonylag gazdag