Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Winkler Ferenc: Az európai szabadtéri néprajzi gyűjtemények megvalósításának módszere - Realizing Methods Of European Open Air Museums
Somogyi Múzeumok Közleményei С - Társadalomtudományok 17:7-22(2006) Kaposvár, 2007 Az európai szabadtéri néprajzi gyűjtemények megvalósításának módszerei 1 WINKLER FERENC E-mail: winkler@smmi.hu WINKLER F.: Realizing Methods Of European Open Air Museums. Abstract: A summary on the construction methodology of European open air museums.A classification of them based upon their setup philosophy and the way of realization, eg. the changes in these process. Cultural reserves were excluded from the large alternative family of open air museums. Any reconstruction, based upon scientific researches, has been accepted as basic construction method for the future as well, as examples, taken from the more than a centuries history of this museum's form. Keywords: local, regional, national, special open air museums, classification, construction, reconstruction Dolgozatunkhoz a kontinensen megépített szabadtéri néprajzi gyűjteményeket, múzeumokat tipizálni kell, típuspéldákat mutatunk be, amelyeket - ahol azt szükségesnek tartjuk - további példák bevonásával egészítünk ki. Európát az ipari forradalom előtti időszakban nagyjából úgy jellemezhetjük, hogy annak nem városi lakossága faluszerű zárt településeken, vagy egymástól távolabb eső szórványokon élt. Hoffmann Tamás veti fel bevezetőjében, 2 hogy a szórványtelepülésekkel jellemezhető országokban összehasonlíthatatlanul könnyebb volt a múzeológia feladata, amikor szabadtéri néprajzi gyűjteményei számára építmény típusok után kutatott, mint ott, ahol a lakosság évszázados hagyomány szerint zárt településrendű falvakban, mezővárosokban élt. Álláspontja szerint a szórványtelepülésekkel jellemezhető területeken sajátos előnyöket élveztek a muzeológusok, lévén ott a hajlékot félnapi-napi járóföldre építette föl egy-egy család, e szórványok 'egységesen zárt tömbbe tömörültek', s „régiségük" eleve tipizálta azokat. Hoffmann úgy véli, hogy kivált az ilyen településszerkezetű területek szabadtéri néprajzi gyűjteményeivel kapcsolatban merülnek fel súlyos gondok, amennyiben megkérdőjelezi, milyen mértékig hitelesek a kiválasztott és gyűjteményben fölállított épületegyüttesek. Szerinte vitatható, hogy ez vagy az az építmény(csoport) reprezentálja-e valamely nagyobb táj népi építészeti kultúrájának társadalmi osztályoktól és rétegektől, foglalkozási ágaktól és a népesség etnikai eredetétől meglehetősen bonyolult összefüggések mentén meghatározott fejlődési irányait. Feleletet Hoffmann abban talál, hogy a komplex követelményeknek csak ritkán és csak ott tudtak igazán megfelelni, ahol a népi építészeti kultúra sajátos fejlődése objektíve tipizálta és tájanként szelektálta a múzeológiailag felhasználható építményeket, azaz elsősorban a szórványtelepüléssel jellemezhető területeken. Először is, nem egészen világos, mit értsünk ebben a megfogalmazásban azon, hogy az építészeti kultúra sajátos fejlődése „objektíve tipizálta az építményeket"? A Verband Europäischer Freilichtmuseen oslói tanácskozásán elhangzott előadásában mutatott rá Berg és Bjrrkvik, 3 milyen ingatag e felfogás éppen a szórványtelepülésű európai tájakkal kapcsolatban. Másrészről úgy véljük, a követelményeknek valamely társadalmi-történeti, etnikai, foglalkozásbeli időmetszet megtestesüléseként akkor és ott is meg tud felelni egy-egy építmény, ahol zárt falusi településszerkezettel van dolgunk - kivéve természetesen, ha a szóban forgó építmény hamisítvány. 1 E dolgozat célkitűzése, hogy tanulságai felhasználhatók legyenek - többek között - a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény fejlesztésében. 2 HOFFMANN 1975. 11-22 skk. 3 Verband der... 1974. 178-180, BERG, A. 1980. 106-107.