Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Faragó László: Médiafogyasztási elemzés a Kaposvári Egyetemen A képernyő előtt az újságban bíznak - Media consumption analysis at the University of Kaposvár Confidence is in the newspaper before the screen
Somogyi Múzeumok Közleményei С - Társadalomtudományok 17:69-84(2006) Kaposvár, 2007 Médiafogyasztási elemzés a Kaposvári Egyetemen A képernyő előtt az újságban bíznak FARAGÓ LÁSZLÓ Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar, H-7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 9-11. E-mail: farago@mail.kemfk.hu FARAGÓ L: Media consumption analysis at the University of Kaposvár Confidence is in the newspaper before the screen. Abstract: We were curious to know the media consumption habits of the students at the University of Kaposvár. The interviewers of the survey were the students themselves in the framework of a course. During the study it was found out that the students spent most of the time with TV-watching based on the conservative attitude inherited from home or only from laziness. Ac-cording to the signs, this is rather a „background consumption", which lasts at least three hours. At the same time if they need important information, they trust in the newspapers. The essay addresses also that the attention of the students - the intellectual-digital generation of the future - to the internet and content consumption left rather in the background still now by means of the county newspaper and through the local commercial radios. Keywords: use of media, content consumption, radio, newspaper, internet consumption Melyik az a médium, amelynek segítségével a legkönnyebben érhető el a 19-23 éves, az átlagosnál műveltebb, de biztos, hogy anyagilag nem a tehetősebb réteghez tartozó fiatal-felnőtt korosztály? 1 Ezt a kérdést ugyan nem tettük fel a fél évvel ezelőtt lezajlott mintavétel során, de az eredmények mégis támpontokat adnak ahhoz, hogy melyek lehetnek a „legrövidebb megközelítési útvonalak" a diákokhoz: a helyi tévét, valamelyik kereskedelmi rádiót, az internetet vagy egy újságot kell választani? A következőkben kísérletet teszek a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán tanulók körében, a médiafogyasztási szokások leírására. Összevetem az országos vizsgálati adatokkal a kaposvári „hallgató társadalmi réteg" adatait. Lesznek pusztán piaci szegmentumai is a vizsgálatnak, amikor azt elemzem, hogy anyagi lehetőségük alapján melyik médiumot érhetik el a diákok? Kitérek a befolyásolhatóság kérdéseire, a kultúra fogyasztásának lehetséges aspektusaira. Azonban óvakodom attól, hogy a leírtakhoz a politikai kapcsolatokat is segítségül hívjam. Ugyanakkor a politikát, mint érdeklődési területet természetesen vizsgálom. Elfogadva Jürgen Habermas állítását, hogy a társadalmi újratermelés függ a fogyasztói döntéstől, bármennyire is érdek fűződik a befolyásolásához. „A magándöntések szociális játékterét" azonban jó előre meghatározzák olyan tényezők, mint a vásárlóerő, a családból átörökített attitűdök sora és a csoporthoz tartozás. Mint esetünkben az egyetemi hallgatói jogviszony: „általában a társadalmi, gazdasági státus". 2 Habermas azonban értelemszerűen nem beszél még az elektronikus sajtóról, annak befolyásoló hatásáról, amely - ma már- az előbbieknél sokkal nagyobb szerepet játszik a vélemények alakításában vagy a döntések meghozatalában, még ha ez időnként nem is tudatosul az egyénekben. Gyakran pusztán az információ megléte vagy hiánya a mérvadó, és nem azok tálalása, körítése vagy ismétlődése. A dolgozat egyik sarkalatos kérdése tehát, hogyan, milyen intenzíven, milyen periodicitással jutnak el a hallgatókhoz a legalapvetőbb, országos és helyi ügyekről szóló hírek? Ezen belül a politika, a bulvár, a gazdaság és nem utolsó sorban a kultúra információi? Melyek azok a médium-típusok, amelyeket a hallgatók leginkább 1 A fiatal felnőtt korosztályon a későbbiekben is a 19-23 éves főiskolai hallgatókat értem, ez a populáció jellemzi a megkérdezett fiatalokat. 2 J. Habermas, 1999,261.
