Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Faragó László: Médiafogyasztási elemzés a Kaposvári Egyetemen A képernyő előtt az újságban bíznak - Media consumption analysis at the University of Kaposvár Confidence is in the newspaper before the screen
70 FARAGÓ LASZLO „fogyasztanak", használnak. Annál is inkább, mert az Európai Unió tagországaiban 2012-re be kell fejeződnie a digitális televízió- és rádiósugárzásra való átállásnak. 3 A digitalizáció alapvetően megváltoztatja a médiafogyasztási szokásokat: nagyságrenddel bővül az elérhető csatornák száma, és a jelenleginél jóval nagyobb teret nyer az interaktivitás. Részvétel a műsorokban, lehetőség a műsorszámok kiválasztásában, és hozzáférés a háttér-információkhoz a felkínált gyors internet-csatornákon keresztül. Nem mindegy tehát, milyen technikai, technológiai felkészültséggel találkozunk az átállás periódusában. Az sem mindegy, hogy élnek-e a felkínált lehetőségekkel a médiahasználók és azok, akik a médiát veszik igénybe az információk eljuttatásához. Hallgatók a hallgatókról - a vizsgálat módszerei A kutatásban 42 másodéves kommunikáció szakos hallgató vett részt a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskola Karán. A fiatalok kötelezően választható szeminárium keretében ismerkedtek a médiaszociológiai hatásvizsgálatok gyakorlatával. 4 A kurzus zárásaként 2005. júniusában került sor a kérdőíves vizsgálatra. Az apropót egy újszerű metodikával készült mérés adta. 5 Mindenekelőtt ennek az ellenőrző kutatására szántam el magam. Másrészt olyan elemekkel egészítettem ki a kérdőíves felmérést, mint az internet használatához kapcsolódó kérdések, amelyek véleményem szerint indokolatlanul kimaradtak az előbbi dolgozatból. A kérdőívet a tizenöthetes kurzus végén a hallgatókkal közösen állítottuk össze. A kérdések zöme zárt kérdés volt, csupán a legszívesebben választott médiumoknál engedtük meg, hogy a válaszadók felsorolják az általuk leginkább kedvelt területeket. A kérdések fennmaradó részében a megadott lehetőségek közül választhattak. Minderre az egyszerű kitölthetőség miatt volt szükség. A kérdéseket a kutatásban résztvevő hallgatók mint kérdezőbiztosok felolvasták, majd lejegyezték, kódolták a válaszokat. (Ezzel is erősítve a mérés megbízhatóságát.) Alapsokaságnak a Művészeti Főiskolai Kar hallgatóit tekintettük. A teljes létszám a levelezősökkel együtt 776 volt a vizsgálat időpontjában. Azért nem csak a nappali képzésen résztvevőket vontuk bele a mérésbe, mert a vizsgálat 10 napja alatt gyakorlatilag minden levelezős megfordult a karon. 6 Minden egyes hallgató egyenlő eséllyel került be a vizsgálatba. Kizárva nyilván azt a 42 fiatalt, aki kérdezőbiztosként szerepelt. Az alapsokaság összetételét úgy tükrözte a megkérdezettek köre, hogy a kérdezőbiztosok véletlenszerűen, a folyosón szólítottak meg 10-12 hallgatót: lehetőleg hasonló arányban első, másod- és harmadéveseket. 7 A karon abban az 3 Kovács, 2006. Az informatikáért felelős miniszter az eMagyarország szakmai nap keretében beszélt minderről a 2006. január 13-án, az innovatív lépések az információs társadalombért címmel, a budapesti Millenárison megtartott előadásában. Elhangzott az, hogy Spanyolország, Anglia és Németország már a digitális műsorszórás bevezetésében előrehaladott kísérleteket tett: a teljesen ingyenes, a csak fizető és a félig ilyen, félig olyan csomagokat kínálva. Egy biztos, a korábbinál nagyságrenddel több csatornát juttatva így a „fogyasztókhoz". 4 A hallgatók a félévenkénti kurzusok keretében kötelező, köztelezően választható és szabadon választott tantárgyak közül választhatnak. Attó! függően, hogy tudják tejesíteni az ajánlott, félévenkénti harminc kreditet. 5 Mese Kht, 2005. 6 A Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán, a tanulmányi osztály adatai szerint 2005-ben 2/31/3 arányban nappali és levelező képzésben tanuló diákok folytatják tanulmányaikat. Vagyis nem kizárt, hogy a levelezősökhöz is eljutott a kérdőív. A nominális változók között azonban nem szerepeltek külön kategóriában. Vagyis az így kapott adatok nem torzították a felmérést. 7 Ez a mód kizárta azt is, hogy egy személy kétszer is szerepeljen, hiszen nemcsak a kérdezőbiztosok emlékeztek rá, hanem a hallgatók is jelezték volna a"duplázást".
