Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Knézy Judit: Újítások a falusi közösségek táplálkozási kultúrájában Magyarországon (1920–1970) - Innovations in food culture among the rural communities of Hungary. (1920–1970)

ÚJÍTÁSOK A FALUSI KÖZÖSSÉGEK TÁPLÁLKOZÁSI KULTÚRÁJÁBAN MAGYARORSZÁGON (1920-1970) 65 déligyümölcsöt és háztartási eszközöket. Az ingázók kezdték először fogyasztani a felvágottakat és szalonna helyett reggelire vagy ebédre magukkal vinni. Valószínű a sör megkedvelése is körükben kezdődött, bár az 1950-es években már lehetett kapni falusi kocsmákban. A jeles alkalmakon, nagyobb közös munkákon a hajnali pálinkaivás, a napközbeni borivás továbbra is fontos szokása maradt a férfiaknak. A gyerekeket már nemigen itatták alkohollal. Az asszonyok a mezőre vitték magukkal a másfél literes üveget, kinek bor, kinek víz volt benne. De az orvosok hatására elhagyták általában a bor ivását, helyette házi szörpöket vagy ásványvizet vittek már magukkal. Divatban jöttek a tsz buszokkal való kirándulások az 1960-as évek közepétől, ilyenkor az asszonyok többnyire zsemlét felvágottal és üdítőt csomagoltak be a korábbi rántott vagy sült húsok helyett. Nagyobb jeles napi és családi ünnepeken az újdonságok mellett előkerültek a régi jó ízek, a hagyományos kalácsok, kuglófok, rétesek, a káposztaleves, főtt húsok mártással és a disznóöléses ételek is. Helyenként a kalácsfélék népszerűsége csökkent falusi lakodalmakon, keresztelőkön, karácsonykor, csak a húsvéti szentelendő ételek között és pünkösdkor volt még fontos a legtöbb helyen. A Nyugat Dunántúlon a lány és fiú formájú kalácsot ma már alig tudja készíteni valaki, de a DélDunántúlon a kenyér helyett ünnepen fogyasztható „perec" máig nem ment ki a divatból. A villany bevezetése még nem jelentette a háztartás alapvető átszervezését. Villanykályhát, tűzhelyet az 1980-as évekig nem használtak. Vettek villanydarálókat, kávéfőzőt, még ha némelyiket csak vendég esetén használták. A palackos gáztartályok az 1950-es évek közepétől kezdődően terjedtek. Az 1960-as években már disznópörkölésre is használták. A gáztűzhelyek használata meggyorsította a sütés-főzést, nyáron használták az idősebbek, vagy, ha siettek, de a fiatalok egész éven át. Vettek egyesek kukta fazekat és más ésszerű eszközöket, mindezek a lakodalmi ajándékok részét is képezték. Az idősebb szülőknek a városban dolgozó vagy ott is lakó családtagok vették meg többnyire, vagy szerezték be. Irodalom T. BERECZKI I. 1997: Változások a sertéshús feldolgozásában a 20. században. - In: Romsics I., Kisbán E (eds): A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században, pp. 107-117. Kalocsa. BŐDI E. 1997. Kalácsok és kalácsfélék (sült tészták) szerepe a 20. századi vidéki táplálkozásban. - In: Romsics i., Kisbán E (eds): A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században, pp. 89-96. Kalocsa. CSOMAZS. 1981-83. Nyugat-magyarországi terményfuvarosok. - Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei pp. 183-207. EPERJESSY E. 2000: Az uradalmi cselédek élete a két világháború között és 1945-ös sorsfordulója a Zselicben. - In: T. Bereczki I., Kosa L (eds): Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón, pp. 357-376. Szentendre. FÜR L. 1969-70: Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón. - Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei pp. 267-284. FÜR L. 1981-83: Zöldségtermelő tanyák kialakulása. - Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 145-157. GYULAI K. 1911. Pusztaszemes monográfiája. Budapest. KELETI K. 1887: Magyarország élelmezési statisztikája, pp. 3-243. Budapest. KISBÁN E. 1969: A sertéshús tartósítása a paraszti háztartásban. - Népi kultúra - Népi társadalom ll-lll. pp. 103-116. Budapest. KISBÁN E. 1984: Korszakok és fordulópontok a táplálkozási szokások történetében Európában. Ethnographia 95. pp. 384-395. KISBÁN E. 1989: From peasant dish to national symbol. - Ethnologia Europaea 19. pp. 95-107. KISBÁN E. 1994: Hog's head cheese, Presswurst, Schwartenmagen. An eighteenth to twentieth century innovation in Hungary. - In: Pöttler, В. (ed.): Innovation und Wandel, pp. 187-198. Graz. KNÉZY J. 1966: Hedrehelyi gölöncsérek. - In: Takáts Gy. (ed.) Somogyi Múzeumok Füzetei 7. pp 56. Kaposvár