Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Imrő Judit: Húsvéti népszokások és hímes tojások Somogyban - Easter folk customs and painted Easter eggs in Somogy

Somogyi Múzeumok Közleményei С - Társadalomtudományok 17: 39-54 (2006) Kaposvár, 2007 Húsvéti népszokások és hímes tojások Somogyban IMRŐ JUDÍT Szabadtéri Néprajzi gyűjtemény, 7477 Szenna, Rákóczi u. 2. E-mail: imrojudit@ciiromail.hu IMRŐ J.: Easter folk customs and painted Easter eggs in Somogy. Abstract: In Somogy County a great number of customs is connected with the scope of the Easter holidays, which lasts from Palm Sunday preceding Easter until Low Sunday following the former. The most important requisite of the Easter customs is the painted Easter egg, the most of the preparation techniques of which was known also in Somogy. The most popular one of them was the decorative mode with wax writing, in which case geometrical patterns were applied onto the egg. The common onion skin infusion was used as a painting matter. The shepherd families were fond of the scratching process. The painted Easter egg was a gift, the godparents gave it to their godchildren. Keywords: scope of Easter holidays, Easter folk custom, food consecration, wax writing, fictile art, scratching, geometrical pattern, freely drawn pattern, common onion skin painting liquid, godchild, Easter present, bowl with a bottle of wine, candy and fruit sent to the chosen friend of a girl at Easter time. Somogy megye húsvéti népszokásairól és a megyében ismert tojásdíszítési módokról az első részletes tájékoztatást Malonyay Dezső híres könyvsorozatának harmadik részébőí ismerjük. A Balatonvidéki magyar pásztornép művészete című, 1911-ben megjelent kötet ismertetést ad a Balaton-melléki, a lengyeltóti járásból való, és kaposvári hímes tojásokról. A tárgykörben újabb összefoglaló tanulmánnyal Gönczi Ferenc jelentkezett 1937-ben. Somogyi gyermek című könyve még az élő szokásgyakorlatot alapul véve foglalja össze a gyermekkor húsvéti ünnepkörre is kiterjedt hagyományait. A somogyi tojáshímzésről Knézy Juditnak 1971-ben jelent meg tanulmánya, amely a fő díszítési eljárásokat ismerteti. A tojáshímzés technikájáról és díszítménykincséről napjainkban is legteljesebbnek tekinthető öszszegzést Györgyi Erzsébet adta 1974-ben a Néprajzi Értesítő hasábjain. Húsvéti népszokások A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, emlékezés Jézus Krisztus feltámadására. Napját a niceai zsinat 325-ben a tavaszi napéjegyenlőséggei, március 21-ével egybeeső, vagy azt követő holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg. így a húsvét március 22-e és április 25-e közé esik. Meghatározza a többi mozgóünnep idejét is: farsangvasárnap húsvét előtt 7 héttel, virágvasárnap húsvét előtt 7 nappal, áldozócsütörtök húsvét után 40 nappal, pünkösd áldozócsütörtök után 10 nappal következik.

1 Somogy megyében a húsvéti ünnepkör első szokása a virágvasárnaphoz kapcsolódik, az általános katolikus szokásgyakorlattal megegyezően ez a barkaszentelés napja. A Balatonmellékén a barkaágat szalagokkal díszítették, úgy vélték, hogy „a szalagok a dagadt testrészt gyógyítják".

2 Eseményekben bővelkedik a nagycsütörtök reggelétől nagyszombat reggeléig tartó időszak is. Ebben az időben nincs harangozás, mert a hagyomány szerint a harangok Rómába mennek. A somogyi német települések iskolás gyermekei körében gyakori volt a mirácsolás, magyarul kerepelés. A gyermekek kerepiőkkel járták a falut, ezzei jelezték a harangozás megszokott idejét. Minden ház előtt térden álltak, és mondták a „Mirácsi, 1 Tátrai 1990. 148. 2 Jankó 1902.420.