Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Szapu Magda: Vajda az, aki annak mondja magát. Rendhagyó vajdaavatás egy kaposvári romungró cigány csoportnál - Voivod is who claims to be voivod. Irregular voivod initiation at a Romungro Gipsy group of Kaposvár
32 SZAPU MAGDA A bemutatott romungró család idillt és extremitást sugalló öltözete, ékszerei, éiet- és lakáskörülményei, táplálkozási szokásai, tékozló ünnepei tevékenységükből fakadnak. A fém-, elsősorban a színesfém-kereskedésből. A felhalmozás, a változó értékrendszer és ízlésvilág hagyományaik átértékelésével jár, időleges anyagi biztonságukról tanúskodik. A mulandó szerencse, a megkopott csillogás, az eltékozolt vagyon mindennek ellentétébe fordulhat át. Rákényszeríti a családot a rokonok támogatására, vezető státusuk feladására. Példa erre Horváth István Picsók kártyaszenvedélye következtében megfogyatkozott vagyona, vagy az elmúlt évtizedben még az igen jómódú Dörömböző família egyik tagjának napjainkra elhagyott és elhanyagolt kriptája. E csoportnál a munka és a pihenés, a szórakozás élesen elkülönül, a mintaadók - legyenek azok más csoport tagjai, eltérő kultúra képviselői vagy médiasztárok - utánzása kultúrájukat idegen elemekkel szövi át. Az emberi kapcsolatok felhígulása, az egymás iránti szolidaritás csökkenése a közösség erejét is csökkenti, a szerencse megkísértése anyagi biztonságukat labilissá teszi. Az egyén csoportjában elfoglalt pozícióját, elismertségét, tekintélyét egészségi állapotán, vagyoni helyzetén túl „szerencséje", ügyessége, képességei és adottságai határozzák meg, amelyek az évek során változhatnak. A gyorsan gyarapodó, felemelkedő családokat fenyegeti a lesüllyedés esélye és veszélye, amely sértetté, elutasítóvá, kirekesztetté teheti a csoport tagjait. Financiális jelképeik üressé válhatnak, a konfliktusokat nehezen kezelők megnyilvánulási formái csoporton belül és azon túl is feszültségeket, közfelháborodást válthatnak ki. A család mérete, kiterjedt rokoni kapcsolatai, a közöttük lévő viszonyok meghatározzák az egyén csoportstruktúrában betöltött helyét és szerepét, hatnak az előnyösebb pozíciók megszerzésére és megtartására. Csak azok érezhetik viszonylagos biztonságban magukat, akik képesek a változásokhoz, a mindenkori helyzethez alkalmazkodni. A kisebbségi lét meghatározza az egyén viszonyát a munkához, életvitelét, kapcsolatrendszerét. Az eltérő magatartásformák hatással vannak a csoporton belüli és azon kívüli kapcsolatokra. A média más életmódmintákat kínál, és ez átalakítja a csoport fogyasztási szokásait. A közlekedési viszonyok és eszközök változásával formálódik, átalakul a csoport életvitele, a nem romákkal való kapcsolata. Az új kommunikációs eszközök megjelenésével pedig kitágul számukra is a világ, lecsökkennek a távolságok. A lakáskultúra szempontjából úgy tűnik, Balogh Dezső családjában a szép, az értékes tárgyak iránt legnagyobb az érdeklődés. A tárgyak is reprezentációs funkciót töltenek be. Még a használati tárgyak is - mint az egyszerű kerámiavázák - dísztárgyként jelennek meg a díszítésre szánt müvirágcsokrokkal együtt. Ez utóbbiak kedvelése a természeti állapot közelségére utal. Otthonuk díszítése esztétikai ízlésüket is tükrözi. A kedvelt színek: a kék, a zöld, a piros és a lila. A család él a piacgazdaság-adta lehetőségekkel, aktívan részt vesz a közvetítő kereskedelemben. A színesfémen kívül értékes porcelánnal, kerámiatárgyakkal is kereskednek. Ez utóbbiakat Erdélyből 37 szerzik be kedvező áron, és a nekik tetsző darabokkal lakásukat díszítik. Ezzel is magyarázható a felhalmozás, a régi és az újabb stílusú, díszítményekben gazdag dísztárgy-gyűjteményük. Természetesen az újabb, korszerű tárgyak, kellékek is lakáskultúrájuk részei. A halottvirrasztás a kecelhegyaljai romungróknál is a nem mindennapi érintkezés, találkozás, kapcsolattartás alkalma. Közösségi, profán, nem hivatalos jellege ellentétben áll a temetéssel, amely már hivatalos és vallási jelleget is ölt. Míg a virrasztás a személyes szférában (a családi háznál) és a „fajtabeliek", a rokonság és a szomszédság részvételével történik, addig a temetés olyan nyilvános esemény, amely lehetővé teszi a lakosság, az idegenek bekapcsolódását. Mind a temetést, mind a kriptaavatást úgy megszervezik meg, hogy minél nagyobb legyen a passzív, nem roma résztvevők száma. 37 Információim szerint talán a szatmári kézművesektől vásárolják az árut.
