Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Horváth János: Rippl-Rónai József ismeretlen művei - Unknown works of József Rippl-Rónai
116 HORVÁTH JÁNOS A Rippl-Rónai Múzeum elkészíttetett egy stílszerű paraván keretet, s abba illesztve állította ki a papagájos képtáblákat. Az iparművészet anyagszerű alkalmazásában nagy szakszerűséggel elmélyedő Rippl-Rónai a festett paraván után áttérhetett a textil hímzésűre. Kiállításokra csak hímzéses kivitelű műtárgyakat adott. Ebből a meggondolásból tartjuk ezt a munkát egy 1897 körüli iparművészeti célú kezdeményezésnek, a hivatásszerű tervezői munka előzményének. (9., 10. kép) A Piatsek lányok és a Martyn gyermekek Piatsek Ferenc (1834-1908. 10.23.) a Rippl-Rónai képek „Piacsek bácsija" a veszprémi püspökség nyugalmazott erdésze volt. Felesége Németh Mária (meghalt 1904-ben). Gyermekeik: Margit, Gizella és Emília. Margitot Rippl-Rónai Lajos, a művész öccse vette feleségül 1892-ben. Abban az évben készült a híresen szép „Piatsek Margit arcképe" - kék háttérben tüll-kalappal, profilban ábrázolva. Közzé tesszük Margit és családjának fényképeit. Margit asszonyról előkerült egy kukoricás korszakbeli Rippl-Rónai kép is. (14. kép) Különleges kutatási eredmény, hogy rátaláltunk Margit húgának, Gizellának is a RipplRónai által festett arcképére, a Martyn gyermekek szomorú sorsú édesanyjára. (15. kép) Az arckép készültekor már első gyermeke, Ferenc megszületett. A hatodik gyermek világrahozatala okozta halálát. (11., 12., 13. kép) Margit és Gizella arcképei eltérő stílusúak, de egyaránt a „fekete korszakba" tartoznak. A Gizella arckép jelzete: Rónai 1900. Pewny Denise Rippl-Rónai Józsefről írt könyvében, a fontosabb művek lajstromában 18 jegyezte fel a „Tanakodó nő az élet küszöbén" című képet. A könyvben szereplő, tulajdonosra vonatkozó adat vezetett el a megtalálásához. Némi címbéli eltéréssel, „Tanakodó leány az élet küszöbén" címen szerepel a kép Rippl-Rónai 1905ös kaposvári kiállítási katalógusában is. 19 A címadás szimbolikus tartalmú, valójában riplis huncutságot rejt, amely csak egy kedves rokonnal szemben engedhető meg. A kép komoly hatása ettől nem csorbul. Kontyba tűzött sötét hajú, fiatal nő kereklő szemmel néz szembe. Arcát ránehezedés nélkül, töprengő pózban támasztja meg kezével. Az arckép feltűnő jellegzetessége a párizsi korszak műveinél használt tömör, egyszerűségre törekvő forma stilizálás és színben is redukált látásmód. Zárt, lekerekített formákból épül fel a portré. Sápadt zöld, opálos fehér és halvány rózsaszín összhang jellemzi a színeket. Halványzöld háttérbe ködszerűen beleolvad az arc, vastag zöldes-szürke, de elmosódó kontúrral körülírva. A hamvas finomsággal szétdörzsölt pasztell színharmónia átszellemültté, merengővé teszi a modellt. Az arckép megtalálásakor nem volt a fiatal nő kilétére vonatkozó adat. Rippl-Rónai karakter ábrázolása vált iránymutatóvá. A hölgy kereklő szemei és jellegzetes álla a „Martyn gyerekek" című kép mellé helyezve, feltűnő hasonlóságot mutat a kisfiúval. A hölgy nagy szemeit első gyermeke, Ferenc örökölte. A kettős gyermekportré Rippl-Rónai az 1906-ban készített, még publikálatlan műve „Martyn gyerekek" címmel. Ferencet és Máriát, a két legidősebb gyermeket ábrázolja. A képen balra lent a művész sajátkezű ajánló sora a szülőknek: „Gizellának ésAthurnak". (15., 16. kép) A Piatsek családtói beszerzett fényképek segítettek a hiteit érdemlő személyazonosításhoz. Egyik a Martyn házaspár 1910 körüli fényképe, a másik Piatsek Gizella fényképe, amelyeket a család Kaposváron és Pécsen élő tagjai adtak át ennek következtében. Az asszony kerek állát, homlokának vonalát, és a szemeket tanulmányozva Rippl-Rónai felfokozó jellem- és karakterábrázoló képességére vagyunk figyelemmel. A hasonlóság meggyőző, a Rippl-Rónai mű Piatsek Ferenc második leányát, Gizellát, azaz már két éve asszony lévén, Martyn Arthumét ábrázolja 23 éves korában. 18 PEWNY 1940. 118. Halvax Gyula kaposvári festőművész tulajdonában. 19 Rippl-Rónai József Kaposvári Gyűjteményes Képkiállításának Katalógusa, Kaposvár, 1905. 13. 150ik tételszám alatt.
