Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Horváth János: Rippl-Rónai József ismeretlen művei - Unknown works of József Rippl-Rónai

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ISMERETLEN MŰVEI 117 Az írországi lovagi ősöket számon tartó Martyn Arthur apja Martyn Viktor császári és királyi nyugalmazott őrnagy. Anyja Pichler Angéla volt. Martyn Arthur híressé vált festőművész gyermeke, Martyn Ferenc a gyermekkori festményein „lovag Martyn" szignót használt tudván, hogy az első szülött fiú örökli a lovagi címet. A középső lány, Piatsek Alojzia Gizella (17. kép) (született Csicsó, 1877. VII. 24.), 1898. június 7-én ment nőül Martyn Atrthur (született Kazsok, 1869. Î. 7.) (18. kép) kaposvári hivatalnokhoz. A kaposvári Fő utca 62. számú házában laktak, Rippl-Rónai Józsefek közelében. Gizellának öt gyermeke született. A hatodik gyermek a szüléskor, 1911-ben meghalt, s az édesanya sem maradt életben. A családi tragédia következtében nevelt fiaivá fogadta Rippl-Rónai József a két nagyobb fiút, Ferencet és Róbertet. Martyn Arthur később feleségül vette a harmadik Piatsek lányt, Emíliát. A házasságukból egy leánygyermek született, Mária (II.) aki ma is él Pécsett. Az öt Martyn gyerek születési sorrendben: Ferenc, Mária (I.), Róbert, Arthur és Andor. -Az elsőszülött Martyn Ferenc (1899-1986) a Rippl-Rónai képeken „Pubi", már gyermekként nagy művésztehetségnek bizonyult. Rippl-Rónai első és legkiemelkedőbb tanítványa lett. (20. kép) A második gyermeket, Máriát „Babinak" becézték. Harmadikként született Dr. Martyn Róbert (1904.7.17-1999.6.20.) nagytekintélyű orvos, a Rippl-Rónai levelekben „Őcsf, az itt szereplő pasztellképen a művész által adott „Vröcsög" becenévvel. Dr. Martyn Róbert a Róma-Villa épületének és a Rippl-Rónai relikvia és bútor-hagyaték megőrzőjeként, azok múzeumi célú adományozójaként tölt be a Rippl-Rónai kultuszban fontos szerepet. (19. kép) Holló ügyvéd és családja A Rippl-Rónai Ödön - gyűjteményben található egy 1912 körüli „Leányfej" című Rippl-Rónai szénrajz. Az ismeretlen lány kilétének felderítéséhez segítségként szolgált egy előkerült pasztell portré, a „Sárga masnis ieányfej". A két kép modellje ugyanaz a feketehajú kislány. A két képhez egy kaposvári polgári család tagjait, és további két arcképet, sikerült hozzárendelni. Az ábrázolt kislány rokona segítségével összeállt az információ, hogy Rippl-Rónai az 1910-es évek első felében, egy peres ügyének képviseletéért fizetésképp megfestette dr. Holló László kaposvári ügyvéd családját. Négy pasztellkép készült, az ügyvéd, a felesége és két kisgyermekük portréja. A Holló család Kaposvárról Izraelbe kivándorolt leszármazottai 1956-ban magukkal vitték, és nem régen visszahoztak két Rippl-Rónai alkotást: Dr. Holló László ügyvéd és leányának, Sárinak a sárga masnis, piros blúzos portréját. E kettőhöz társítottuk az egykor Dr. Martyn Róbert gyűjteményében „Holló-gyerek" címen őrzött képet. Dr. Martyn Róbert szóbeli közlése alapján, a kisfiú egy kaposvári zsidó család gyermeke. Feltételeztük, hogy Holló ügyvéd kisfia lehet. A Somogy Megyei Levéltárban található születési anyakönyvi adatokból kiderült a családi összetétel, és beigazolódott a sejtés. Dr. Holló László ügyvéd és felesége, Fuchs Ilona házasságából született 1905-ben Sarolta, 1907-ben Róbert. Az arcképeket összehasonlítva, közös a stílus és a technikai eljárás. Rippl-Rónai 1910-es éveit jellemző képek. A három pasztell egyívású, láthatóan rövid időn belül, egymást követve készültek. Dekoratív színfelületek képezik az alkotói elvet. A kislányról készült, múzeumi tulajdonú szénrajz valószínűleg pasztellképnek indult, de a művész nem folytatta, hanem testvérének, Rippl-Rónai Ödönnek, a műgyűjtőnek ajándékozta. (24. kép) A másodikként készült Sárika képet megfigyelve, felismerjük a művész munka közben támadt ötletét, amiért érdemesnek tartotta újra kezdeni a portrét. Elsőként még lehagyta a képről a masni felső részét. A másodszor már a leányka hajába kötött masninak lett fontos szerepe. Bájos ötlettel, a nagy sárga szalag óriási pillangóként nehezedik a fekete hajú kislány fejére. Meg is hajtja a fejét alatta, s a csuklóban elhajló kézre fekteti arcát. A dekoratív képen uralkodik a ruha pirosa. A blúz fodrainak fehér színe választja el a pirostól az okkersárga arcot. A fejet támasztó kéz tartása kissé mesterkélten pózolt, nagylányosan kacér és mindenekfelett ripplisen rafinált. (22. kép)