Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Horváth János: Rippl-Rónai József ismeretlen művei - Unknown works of József Rippl-Rónai

112 HORVÁTH JÁNOS Anella írja az emlékiratában: „Józsi bácsi ekkor elmondta nekem, hogy nemcsak én vagyok a kisleánya, de van neki egy felnőtt leánya is, akivel ettől kezdve hosszabb levelezést folytatott. Ebből az időből is őrzök egy levelet, amelyben Amália férjhezmenetele alkalmából kapott ajándékot francia nyelven megköszöni. A levél Lazarine néninek van címezve. Ezúttal egy fényképet is küldött, amelyről felismerhető volt, hogy ő Józsi bácsi leánya. A későbbi évek folyamán három szép kisfiának fényképeit is elküldte, akik közül a középsőnek arcvonásai nagyapjának arcvonásaira emlékeztettek."

8 Rippl-Rónai művészetében a család az egyik fő témakör. Szinte minden rokonáról készült egy, vagy több külön portré festmény, rajz, vagy csoportos beállítású ábrázolás. Festmény készült a szülők házassági évfordulója alkalmából, Ödön öccse, édesanyja és édesapja betegágyánál éppúgy, mint az ivánfai szőlőhegy pincéje előtt összegyűlt szüreti alkalomból, a lakodalmas családjáról és a Kossuth-imádó Rippl-bácsiról. A képen szereplő figurák jól beazonosíthatók. A modellek kevés eszközzel, de lényeget hangsúlyozó jellemzéssel vannak ábrázolva. Rippl-Rónai a karakter megragadásában tévedhetetlen volt. A nagy családi összetartozás erejét a szülők táplálták. Nem lehetett terhes oly soká függeni tőlük. A Párizsból hazaírt levelek leggyakoribb témája a pénzhiány és a segélykérés. A pályakezdő művész tudja, hogy számíthat az otthoniakra. Apja azt ajánlja, hogy fessen arcképet a kaposvári takarékpénztár elnökéről. A fiú szívesen festene arcképet akár fénykép után is, de ez esetben önérzetesen elhárítja: „...Mindenekelőtt kijelentem hogy habár szegény ember vagyok is, mégis egyes dolgokban büszke: pl. nem szeretném elvállalni az Önök szeretett Elnökének lefestését azesetben, ha azon gyanú érhetné édesapám hogy miattam törődött a dolgokkal, mert vannak elég kislelkű emberek kik a cél szentségét aljas rágalmakkal szokták befertőzni..."- hivatalos felkérés hiányában nem akarta megfesteni az arcképet, végül enyhül a büszkeség: „...a legszimpatikusabbnak általánosan elismert fényképet küldjék nekem meg, ha azt esetleg Langsfeld úr csinálta volna - úgy a Klisével együtt..." A családi indíttatású téma fokozatosan mutatkozik meg, kezdetben arcképes kompozícióként. A szülői háztól való hosszas távollét, a szerettei hiányát pótolva tartogatott magánál fényképeket. A hátoldalukon saját írásával jelezte kilétüket. Közülük elsőként festi meg az „Öreganyámat" (1894), akit egy 1888-ban hazaírt levél szerint arra kérlel, hogy összespórolt pénzecskéjét a Párizsban szűkölködő unokájának adja oda: „...a kitartás lesz a legnehezebb és hogy a siker biztos legyen, nagyon jó lenne ha kedves jó Öreganyám megnyitná az erszényét és elküldené nekem annak összes tartalmát..."

9 Az alakábrázoiás ötiete Rippl-Rónainál rendszerint a családi és a baráti érzésekből származik. Szereimének, Lazarine-nak az első ábrázolása a „Kalitkás nő" címen előkerült vázlat. Az életrajzi vonatkozások kutatása miatt megvizsgáljuk az 1887-es Párizsban elkészült alkotását. A mű címe: Külvárosi szoba belseje Párizsban. Feltételezzük, hogy találunk benne valamit, ami összefügg a szereiemi történettel - a művészekre jellemzően -„nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" - alapon. A müncheni szellemű zsánerkép a festészeti előtanulmányoknak olyan állomása, ahol már kompozícióról beszélhetünk. A főalak egy gitárját pengető, városi öltözetű fiatal nő, akit egy három gyermekes paraszt család hallgat. A lánnyal szemben szimmetrikusan ül a könyöklő családapa. Jellegzetes németalföldi karakterfigura. Az ő térfelén van a kisgyermekét állva tartó feleség és két nagyobbacska gyermek. A gitáros lányhoz tartozik a földön ülő, bohókás sapkájú gyermek. Egy művészkörökben jártas, zenei tudásával szórakoztató modell lehet a gitározó nő, egy leányanya, aki magányos fellépésével jár a világban. A ruházata utazásra jellemző. A lábához tett kosarában, útra készen, esernyő fekszik és semmi egyéb holmi. Talán a vihar eiőli menekvés idején mutatja be dalát. 8 Levél a RRM adattárában (5185-93) Keltezése: 1911. aug. 10. Feladó: A. Feigl, Moimacco Udine presso contessa Puppi. Címzett Madame Rippl-Rónai József Kaposvár Hongrie 9 GENTHON 1969. 137.