Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Kevey Balázs: A somogyi Dráva-ártér gyertyános-tölgyesei - Oak-hornbeam forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 83-102(2006) Kaposvár, 2007 A Somogyi-Dráva-ártér gyertyános-tölgyesei

1 [Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003 em. KEVEY hoc ioco] KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. E-mail: keveyb@ttk.pte.hu KEVEY, В.: Oak-hornbeam forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary. Abstract: The phytosociological characteristics and syntaxonomy of the oak-hornbeam forests occurring along the Dráva river in Somogy, SW Hungary are presented in this paper. Results of the analyses based on 50 records of the vegetation show that this association (Circaeo-Carpinetum) differs from the oak-hornbeam forests in the Great Plains occurring on pebble, sandy and loess substrates in several aspects. Being more influenced by ground water the habitat is more mesophilic, and, as a consequence, the vegetation is azonal with species composition exhibiting similarities to hardwood gallery forests (Alnion incanae). Owing to the presence of some species with submediterranean distribution, this association also is related to the oak-hornbeam forests (Fraxino pannonicae-Carpinetum) on sand in Inner Somogy of Hungary. Keywords: Syntaxonomy, Duna-Dráva National Park, Hungarian plains, cluster-analysis. Bevezetés Mint ismeretes, a Dráva-ártér somogyi szakasza Zákánytól Barcs térségéig terjed. Politikai korlátok miatt kutatására hosszú ideig alig volt lehetőség. Belső-Somogy vegetációjának kutatása nagyrészt BORHIDI Attila nevéhez fűződik (vö. BORHIDI 1958, 1963, 1965, 1966, 1968; BORHIDI - JÁRAI-KOMLÓDI 1959; BORHIDI in Soó 1964a stb.), de a Dráva-ártérre a fenti akadályok miatt csak egyetlen alkalommal sikerült eljutnia. 1980-ban BORHIDI professzor úr írásbeli javaslatára sikerült határmegközelítési engedélyhez jutnom, s ekkor kezdtem a határmenti zóna erdeivel megismerkedni. A 90-es évek elején került sor a Duna-Dráva Nemzeti Park területének zóna-kijelölésére, amelyben több kutatóval együtt magam is résztvettem, s e munka közben egyre jobban megkedveltem a Dráva-ártér erdeit. A síkvidéki gyertyános-tölgyesek összehasonlító-cönológiai elemzését már korábban tervbe vettem (vö. KEVEY 1984, 1997, 1998, 2003; KEVEY-TÓTH 1992, 2000). Mivel a hazai Dráva-ártér erdeinek társulási viszonyairól eléggé hézagosak az ismereteink, egy cikksorozattal szeretnék hozzájárulni e táj vegetációjának ismeretéhez, melynek első részét jelen tanulmány képezi. A kutatás és elemzés módszerei A cönológiai felmérések a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola (BECKING 1957) hagyományos kvadrát-módszerével történtek. Valamennyi kvadrátban két időpontban is végeztem felmérést: tavasz elején és nyár közepén. A cönológiai felvételek táblázatos összeállítását, valamint a karakterfajok csoportrészesedésének számítása az „NS" számítógépes programcsomag (KEVEY - HIRMANN 2002) segítségével történt. A hagyományos statisztikai számítások módszerének részletesebb ismertetése is ezen absztraktban, továbbá korábbi dolgozataimban (KEVEY 1993, 1997) megtalálható. Mivel e tanulmány egy cönológiai cikksorozat első részét képezi, ezért - az egyelőre publikálatlan összehasonlítandó anyag miatt megelégedtem a karakterfajok csoportrészesedésének számításával. Az életformákkal, flóraelemekkel, a BORHIDI (1993, 1995) féle ökológiai értékszámokkal és szociális magatartási 1 A kutatásokat az ОТКА támogatta (T 037632)