Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Pál-Fám Ferenc, Boros Veronika: Nagygombák vizsgálata Kaposvár városban - Macrofungi examination in Kaposvár city, southwest Hungary

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 7-16 (2006) Kaposvár, 2007 Nagygombák vizsgálata Kaposvár városban PÁL-FÁM FERENC, BOROS VERONIKA Kaposvári Egyetem, Növénytani és Növénytermesztéstani Tanszék, H-7400 Kaposvár, Guba S. 40., E-mail: pff3@hotmail.com PÁL-FÁM, F., BOROS, V.: Macrofungi examination in Kaposvár city, southwest Hungary. Abstract: The knowledge on fungi established in human habitats is poor. Present work concerns the results of macrofungi examination effectuated in Kaposvár city in 2003. A number of 64 macrofungi species were documented. The „garden, park" habitat group was the richest in species, followed by „roadsides", while the „close natural" group was the poorest. The endangered species fructified in biggest number and proportion in „roadsides" and „gardens, parks". High necrotrophic parasite and soil saprotrophic, and low mycorrhizal proportion characterises all these habitats. Only the species set of „garden, park" habitat group showed community structure. A number of 10 species can be considered as typical „urban" species. Totally 10 from the documented species were considered having indicative value, 7 indicating human disturbance. Keywords: urban habitats, macrofungi Bevezetés Az emberi települések, mint élőhelyek kutatása az utóbbi években, évtizedekben kezdődött, mégpedig annak felismerésének az eredményeképpen, hogy ezek az élőhelyek kezdetben „üresek", így később számos fajnak - köztük ritka fajoknak is - nyújtanak „kiugrási", elterjedési lehetőséget. Magyarországon a mintegy négyezer települést magába foglaló és utakkal, vasutakkal, csatornákkal, távvezetékekkel összekötött, épített környezet az ország egytizedét foglalja el. Bár az épített táj jelentős területet szakít ki a természetes környezetből, mégis jóval kevesebb adattal rendelkezünk az itt megtelepedő fajokról, illetve az itt kialakuló életközösségekről. A beépített területek növekedése, a közlekedés és az ipari káros anyagok felhalmozódása sok embert arra a következtetésre vezet, hogy az ember által létesített új környezet a természet számára holt terület, pedig ezen élőhelyek a vártnál gazdagabb életközösségeket tartanak el. A nagygombák más élőlényekhez hasonlóan igen érzékenyen reagálnak a természetátalakítás, környezetszennyezés okozta új feltételekre. Jelenlétükkel sok esetben indikátorfeladatot látnak el. A klasszikus értelemben vett indikátorszerep mellett megemlítendő olyan új, antropogén hatások indikálása, mint a taposás, szennyezés, talajművelés stb. A tájidegen fafajok betelepítése egyes gombák életterének csökkenését jelenti, másoknak viszont éppen ellenkezőleg, új élőhelyeket jelentenek. így egyes, a természetes és természetközeli élőhelyeken ritka fajok éppen városi környezetben terjedhetnek el és maradhatnak fenn. A közösségek kialakulását gátolja a városrendezési munkák elvégzése, melyek során fiatal fákkal váltják fel az időseket vagy esetleg talajcserét alkalmaznák az egynyári növények számára. Ilyenformán nincs megfelelő idő az egyes élőközösségek egyensúlyi helyzetének kialakulására. Munkánkkal ezen életközösségek jelentőségére és - a gombákon keresztül - a városi élőhelyek fajgazdagságára szeretném felhívni a figyelmet. Emberi környezetben élő nagygombák vizsgálatával több európai országban foglalkoztak. Kreisel 1945 óta tanulmányozta az emberi tevékenység hatásait a nagygombákra. A régi NDK területén végzett kutatásaiból arra következtet, hogy nagy változásokat szenved a „mikoflóra" és a „gombavegetáció" az emberi tevékenység következtében (KREISEL 1978).