Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Király Gergely: Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez - Additions to the vascular flora of Külső-Somogy region (Hungary)

KIEGÉSZÍTÉSEK KÜLSŐ-SOMOGY EDÉNYES FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 39 Selinum carvifolia L* Somogyszil, az Inámi-víz hídja mellett [9474/3], mocsárréten (HKG, 2003). Szakos, a Kiskonda-patak horgásztava mellett a községtől DNy-ra [9474/4], mocsárréten (2004). Sonchus palustris L* Somogyszil, az Inámi-víz hídja mellett [9474/3], nádas-magaskórósban (2003). Verhascum pulverulentum VILL.* Fonó, a Halastó-parti erdő melletti legelőn [9573/4] (HKG, 2004). Feltűnő előfordulás, hiszen e szubmediterrán jellegű faj korábban csak jóval délebbről, a Dráva mellékéről (Soó 1970) volt ismert Magyarországon. V7nca herbacea W. ET К.* Szántód, Vaskereszttel szemben fekvő domb, füves erdei nyiladékon [9173/2] (KG - SG, 2006). Virga pilosa (L.) HILL.* Ságvár, Jabapuszta, Jaba-völgy [9174/3], bolygatott patakmenti ligeterdőben (KG - SG, 2006). Értékelés A dolgozat 58 olyan faj adatait ismerteti, amelyet eddig nem jeleztek Külső-Somogy területéről, további 8 faj esetében pedig kiegészítéseket közöl az eddig ismert adatokhoz. Megállapítható, hogy míg az üde lomberdőkhöz kötődő fajok listája, legalábbis a középtáj szintjén, már nehezebben bővíthető, addig a száraz tölgyesek, továbbá a gyeptársulások és különösen a gyomvegetáció megismerése még sok erőfeszítést igényel. Az újonnan előkerült fajok egy része a korábbi forrásokból valószínűleg csak figyelmetlenség miatt maradt ki (pl. Digitaria sanguinalis, Hypericum tetrapterum, Phalaris arundinacea), egy részük pedig új megtelepedő (pl. Chenopodium ficifolium, Echinocystis lobata). Fontos kiegészítést jelent eddigi adatainkhoz néhány szubmediterrán jellegű faj regionális areahatárának pontosítása (pl. Ononis pusilla, Verbascum pulverulentum), a táj egykori erdősségét hangsúlyozó újabb montán elemek felfedezése (pl. Dryopteris dilatata, Petasites hybridus). A szerző olyan kritikus taxoncsoportokkal is foglalkozott, amelyek térségbeli adatairól eddig nem készült feldolgozás (pl. Bromus ramosus s. I., Carex vulpina s. I., Carex muricata s. I., Chenopodium spp.). Mindent egybevéve a tanulmány mégis inkább csak egy gazdag és egyben gyengén kutatott flórájú táj értékeire történő figyelemfelhívás, amelyről az országos flóratérképezési adatok lépésről-iépésre történő publikálásával remélhetően egyre többet tudunk meg. Köszönetny i I ván ítás A szerző ez úton szeretné megköszönni Király Angéla (Völcsej) és Svéda Gergely (Siófok) a terepbejárások megszervezéséhez nyújtott segítségét. Irodalom BARTHA D. - KIRÁLY G. - MOLNÁR ZS. 2002: A botanikus szakma nagy terve: Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése. In: Salamon-Albert É. (ed.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. - РТЕ Növénytani Tanszék, Pécs, pp.: 309-342. BARTHA D. - MÁTYÁS Cs. 1995: Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. - Saját kiadás, Sopron, 223 pp. BORBÁS V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. - Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 431 pp. DRASKOVITS R. 1968: A Carex otrubae PODP. Magyarországon. - Botanikai Közlemények 55: 31-36. HORVÁT A. O. 1943: Külsősomogy és környékének növényzete. - Borbásia 6: 1-70.