Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Lanszki József: Automata képkészítés alkalmazási lehetőségei emlőstani vizsgálatokban - Application possibilities of remote sensing cameras in examination of mammals

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17:207-214(2006) Kaposvár, 2007 Automata képkészítés alkalmazási lehetőségei emlőstani vizsgálatokban LANSZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, 7401 Kaposvár, Pf. 16. Hungary E-mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu LANSZKI J.: Application possibilities of remote sensing cameras in examination of mammals. Abstract: In this study possible applications of remote sensing cameras as useful tools in mammal research was overviewed. Illustrated with 4 pictures. Keywords: remote-trip camera, monitoring, wildlife management Bevezetés Évtizedek óta élénken foglalkoztatja az emlőskutatókat, hogyan lehetne a rejtőzködő életmódot folytató „célobjektumaikat" úgy megfigyelni, hogy az emberi jelenlét zavaró hatását kiküszöböljék, és hasznos, értékelhető információhoz jussanak. A természetben lezajló események pontosabb megismerésére való törekvést jelzi például az egyik rangos tudományos folyóirat, a Journal of Ecology 1977-es száma. Ebben, cinege fészek mögött elhelyezett automata fényképezőgéppel készített menyét fotóját közlik, szájában egy cinege fiókával (DUNN 1977). Az első képet természetesen sokkal korábban - feltehetően 1877-ben készítette automata fényképezőgép, amikor egy galoppozó ló oldott ki fényképezőgépet (GUGGISBERG 1977 cit. CUTLER és SWANN 1999). Az automata fényképezőgépek legszélesebb körű alkalmazás talán a madarakkal kapcsolatos. Fészekaljpredációs, táplálkozásökológiai, fiókagondozási, aktivitási mintázat, populációs tulajdonságok, jelenlét-hiány vizsgálatokban egyaránt alkalmazták (áttekintette: CUTLER és SWANN 1999). Néhány évtizede elsősorban Észak-Amerikában - hagyományos és infra kamerákat alkalmaznak egyes vadfajok (pl. szarvasfélék, medve) megfigyelésére, vadszámlálásra, korösszetétel vizsgálatra (MACE et al. 1994, JACOBSEN 2002, KROLL 2002). Indiában tigrispopuláció sűrűség felmérésre alkalmaztak vonalakon (transzekt felmérés) és hálóban (kvadrátban) elhelyezett automata fényképezőgépeket (KARANTH 1995, KARANTH és NICHOLS 1998). Itt, a tigrisek csíkozottsága alapján egyedi azonosítást tudtak végezni, mely a csapdázás fogás-visszafogás módszeréhez hasonló eredményt adott. Ezek az adatok, megfelelő statisztikai módszerekkel akár mozgáskörzet, vagy populációsűrűség számításra is alkalmasak lehetnek (GRIFFITH és SCHAIK 1993). A rejtőzködő és egyúttal emberre veszélyes emlősök (pl. grizzly, tigris) vizsgálata esetén pedig különösen indokolt lehet az emberi jelenléttől függetlenül működő eszközök használata. Praktikusan megállapítható, például a gazdasági kárt okozó mosómedve és más fajok pl. vadetető helyeken való megjelenése (ROLLINS 2002a). Számos gyakorlati, valamint ma még csak elméletinek tűnő alkalmazási terület létezik (bővebben: CUTLER és SWANN 1999), és újabb felhasználási lehetőségekre, valamint további jól hasznosítható technikai megoldásokra lehet a jövőben számítani. A témában sikeres hazai fejlesztés is történt. Tölgyesi György terepi tapasztalatok alapján, a 90-es évek elejétől végzi az automata fényképezőgépek és - kamerák műszaki fejlesztését. Ebben a tanulmányban a fontosabb alkalmazási lehetőségek, valamint gyakorlati tapasztalatok összefoglalása található, részletes műszaki, technikai ismertetés nélkül.