Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Lanszki József: Automata képkészítés alkalmazási lehetőségei emlőstani vizsgálatokban - Application possibilities of remote sensing cameras in examination of mammals

208 LANSZKI JÓZSEF Anyag és módszer A napjainkban alkalmazott vadmegfigyelő automata fényképezőgépek nagyobb része infravörös aktiválású (CEARLEY 2002). Ezek általában két csoportba oszthatók: 1) passzív infravörös- és 2) aktív infravörös kamerák közé. A passzív rendszerű kamerák működésbe lépését általában a mozgás, illetve az állat és a háttér hőmérséklete közötti különbség egyidejű érzékelése váltja ki. Az aktív rendszerű kamerák akkor készítenek felvételt, amikor az állat keresztezi az adó és a vevő között húzódó infra sugarat, mely az ember és a legtöbb állat számára láthatatlan. Tulajdonképp az infravörös fény kibocsátás megszakítása indítja el a felvételkészítést (részletesebben pl.: SAVIDGE és SEIBERT 1988). Mindkét típus érzékenysége (a felvétel kezdés időbeni késleltetése révén) hozzáigazítható a megfigyelni kívánt célobjektumhoz. Azon tengerentúli gyártmányok, melyeket vadfajok megfigyelésére fejlesztettek, általában fél, illetve egy perccel az érzékelést követően készítenek felvételt. Az egyszerűbb kivitelű automata fényképezőgép rendszerek mozgás- és/vagy hő érzékelősek. A gép automatikusan exponál, amikor az állat a szenzor látóterébe érkezik. A földbe szúrható drótpálcára rögzített szenzor vezetékkel kapcsolódik a fényképezőgépet tartalmazó burkolat csatlakozójához. A szenzor „látótere", hagyományos biztonságtechnikai eszköz beépítése esetén horizontálisan 10°, vertikálisan 20°. Az érzékelő felület leszűkíthető, illetve a szenzor úgy helyezendő el, hogy a megfigyelni kívánt állat az exponálás időpillanatában, a fényképezőgép látóterében tartózkodjon. A fényképezőgép beállítása alap felszerelésnél vagy csak nappali, vagy csak éjszakai módban történik (vagyis vagy bekapcsolt a vaku, vagy kikapcsolt). Programozható időkapcsolóval, vagy alkonykapcsolóval (egyszerű változatban a szenzor beállításával) további készenléti idő szabályozás lehetséges. Ezzel a cél faj életmódjához (éjszakai, szürkületi, vagy nappali aktivitás) igazodhatunk, elkerülhető a felesleges képkészítés (például az énekesmadarak által okozott sorozatos exponálások), továbbá mérsékelhető a folyamatos „készenlét" miatti magasabb energiafelhasználás és az emberi jelenlét zavaró hatása is kisebb lesz. így naponta elegendő egy alkalommal a filmet ellenőrizni, vagy a memóriakártyát leolvasni, kisebb a gép körül a taposás, kevesebb szagjel marad és nem utolsó sorban az „illetéktelenek" felfigyelésének esélye is kisebb. Digitális óra beépítése lehetővé teszi a készített felvételek számának külső ellenőrzését. Például akkor lép az óra egy percet előre, ha kép készül, így a fényképezőgépet csak akkor kell kivenni a védőburkolatból, ha filmet, vagy memóriakártyát kell cserélni. A gyártók a fix objektives fényképezőgépet vízmentes, terepszínű burkolatba helyezik, és kiegészítő elektronikával látják el. Az üvegből készült előlap fűthető, melyet az objektív elé, a burkolat kivágására ragasztanak. Ez a megoldás lehetővé teszi a -10-15°C hidegben való használatot is, továbbá a fűtőszál a hajnali párás környezetben egyúttal páratlan it is. A vaku számára külön üveggel fedett előtétes nyílás található a burkolaton. A vaku erősségétől függ a bevilágított terület nagysága. Egy normál fényképezőgéppel kb. 5-6 méter távolságig készülhet dokumentációs célra jól használható kép. Magát a fényképezőgépet célszerű földbe szúrható, kb. 1,5 m hosszú tartó állványra felcsavarozni. így a gép magassága könnyen beállítható, az állvány szilárd rögzítést tesz lehetővé. A doboz álcázása történhet például fatörzsbe építéssel, vagy a helyszínre jellemző növényzet (pl. sás, nád, pázsitfüvek, lombos ágak) felhasználásával. A gépet pánttal, fatörzshöz is lehetséges rögzíteni. A berendezés melegre érzékeny, elektronikája a tűző nap alatt meghibásodik. A felszerelésbe beépíthető vagyonvédelmi egység (elmozdulás érzékelő). A tengerentúli gyártmányok a burkolatból nem vehetők ki, programozásuk kívülről történik. Az automata képrögzítés lehetséges 36 mm-es (célszerűen 400 ASA-s) filmen, digitális állóképen, digitális videón és VHS videón. Normál filmes felvétel passzív és aktív infravörös kamerákkal is készíthető. A legtöbb digitális állóképes felvevő egység passzív infravörös kamerás. A digitális fényképezőgépek memóriakártyáján tárolhatók a képek, melyek akár a terepen, egy kézi LCD monitoron (pl. egy fényképezőgépben) megnézhetők, vagy számítógépre letölthetők. Ezzel a képkészítés akár a helyszínen leellenőrizhető, a csere kártya kön-