Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Lanszki József és Széles L. Gabriella: A Dráva-mellékén élő nyestek (Martes foina) tavaszi táplálék-összetétele - Diet composition of stone martens (Martes foina) living in the Drava district, Hungary, in spring

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 199-206 (2006) Kaposvár, 2007 A Dráva-mellékén élő nyestek (Martes foina) tavaszi táplálék-összetétele LANSZKI JÓZSEF - SZÉLES L. GABRIELLA Kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, 7401 Kaposvár, Pf. 16., Hungary, E-mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu LANSZKI J. - SZÉLES L. G.: Diet composition of stone martens (Martes foina) living in the Drava district, Hungary, in spring. Abstract: The diet composition of stone martens was investigated in a village (Pettend, Baranya county) and in agricultural environment (Lakócsa, Somogy county) in SW Hungary. Samples (n = 54 and 66 scats, respectively) were collected after the long winter of 2003, in spring period. The diet composition of stone martens living in different environments differed significantly both taxonomically and by zonation of the prey species consumed. 2 figures and 2 tables. Keywords: feeding habits, scat analysis, household food, birds Bevezetés A nyest Maries foina (Erxleben, 1777) széles elterjedési], élőhely generalista faj. A természetes élőhelyektől az urbánus környezetig egyaránt találkozhatunk vele (Mitchell-Jones et al. 1999). Elsősorban éjjel és szürkületkor aktív, igen változatos vadásztechnikával rendelkezik. A nyest sokféle táplálékon élő ragadozó, jellemzően ugyan talajszinten vadászik, de lombkorona szinten, illetve épületekben is zsákmányt ejt. Táplálék-összetétele élőhelytől, évszaktól és évtől függően jelentősen változhat. Településen és mezőgazdasági környezetben élő nyestek táplálék-összetételének összehasonlító vizsgálatát RASMUSSEN és MADSEN (1985), TESTER (1986) és LANSZKI (2003) végezte. Továbbá, több hazai vizsgálatban (pl. LANSZKI 1992, TÓTH-APÁTHY 1998) is tanulmányozták a különböző területeken élő nyestek táplálék-összetételét. E szerint, a nyest fő táplálékát kisemlősök, kistestű madarak, valamint nyári időszakban gyümölcsök alkotják. Ezek mellett jelentős lehet az ízeltlábúak és dögök fogyasztása is, továbbá, főként a lakott területen élő nyestek hulladékból és a házi kedvencek (kutya, macska) táplálékából is fogyasztanak. Falvakban számottevő lehet a baromfifélék és kistestű madarak, településeken kívül pedig a kisemlősök fogyasztása. Hazai viszonylatban a nyest tekinthető a leginkább opportunista ragadozó emlősnek (részletesebben: LANSZKI 2002), melyre az jellemző, hogy a legkisebb energia ráfordítást igénylő táplálékot fogyasztja. A táplálék összetétele tehát nagyban függ a rendelkezésre álló táplálékforrások elérhetőségétől. A tavasz kritikus a nyest számára, mert ekkor hozza világra kölykeit, ugyanakkor ez a legtöbb madár tojásrakási és fióka nevelési időszaka is. Vizsgálatunk egy kemény telet követő tavaszi időszakban zajlott, amikor a rendelkezésre álló kisemlős forrás drasztikusan visszaesett. Vizsgáltuk, hogy a több szempontból is kritikus tavaszi időszakban, a különböző élőhelyeken élő nyestek táplálékában 1) hogyan alakul - az egyébként ekkor domináns táplálékot jelentő - kisemlősök fogyasztása és 2) milyen mértékben hasznosítanak más (puffer) táplálékokat. Anyag és módszer A lakott területen élő nyest táplálkozását Pettend község (Baranya megye, 46°00'É, 17°41 'K) területén vizsgáltuk. Pontszerű mintavétellel, a település szélén álló vadászház tetejéről és a ház közvetlen, néhány méteres körzetében gyűjtöttük a hullatékokat (n = 54 minta). A minták a márciusi és áprilisi, kölyöknevelési időszakból származtak. A nyest anyát közvetlenül, valamint a tetőszerkezetben nevelkedő kölykök hangját ebben az időszakban több-