Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)
Kevey Balázs: A somogyi Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei - Hardwood gallery forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary
116 KEVEY BALÁZS somogyi szakasza a gyertyános-tölgyes zónába tartozik, s ez nagyrészt megmagyarázza e tölgy-kőris-szil ligetek szubmontán jellegét. Másrészt faji összetételükben a folyó által biztosított talajvízszint határozza meg a ligeterdős faji összetételt, s a szubmontán fajok egy része is a Dráva mentén vándorolhatott ide a Keleti-Alpokból. A folyóvíz meghatározó szerepe miatt e tölgy-kőris-szil ligetek az azonális asszociációk közé sorolhatók. A Dráva-ártér északnyugatról délkelet felé lejt, ezért a vizsgált gyertyános-tölgyesek Porrogszentkirálynál elérik a 124 m tengerszint feletti magasságot, míg Babócsanál már csak 106 m-es magasság mellett fordulnak elő. Az égtáji kitettség és lejtőszög nem játszik szerepet e tölgy-kőris-szil ligetek kialakulásában, ugyanis valamennyi állományuk sík termőhelyen található, a mintaterületeken belül csak jelentéktelen felszíni egyenetlenségek figyelhetők meg. Az alapkőzetet fiatal öntéshomok képezi, amelynek felső rétege öntés erdőtalajjá fejlődött. A Dráva és a belé ömlő patakok talajvízszintje üde, párás és hűvös mikroklímát biztosít. Az erdőket átszelő holt medrekben tavasszal gyakran áll a víz, míg a szárazabb időszakokban elvíztelenednek. E vízjárási viszonyoknak köszönhető, hogy a Dráva-ártér tölgykőris-szil ligeteinek talajai a félnedves kategóriába sorolhatók. 2. táblázat: A karakterfajok csoportrészesedése a Somogyi-Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeteiben (Fraxino pannonicae-Ulmetum) 2/1. táblázat % 2/2. táblázat % CYPERO-PHRAGMITEA (),() QUERCO-FAGEA 0,0 PHRAGMITETEA 0,6 SALICETEA PURPUREAE (incl. Salicetalia purpureae) 1,6 Magnocaricetalia (incl. Magnocaricion) 0.1 Salicion albae 2,5 Carícenion gracilis 0.1 SALICETEA PURPUREAE s.l. 4,1 Magnocaricetalia 3.1. 0,2 ALNETEA GLUTINOSAE (incl. Alnetalia glutinosae) 2,7 PHRAGMITETEA s.l. 0,8 Alnion glutinosae 0,0 CYPERO-PHRAGMITEA s.l. 0,8 Carici elongatae-Alnenion glutinosae 0,1 MOLINIO-ARRHENATHEREA 1,3 Alnion glutinosae s.l. 0,1 MOUNIO-JUNCETEA 0.4 ALNETEA GLUTINOSAE s.l. 2,8 Molinietalia coeruleae 0.1 QUERCO-FAGETEA 15,0 Deschampsion caespitosae 0,2 Fagetalia sylvaticae 26,5 Molinietalia coeruleae s.l. 0,3 Alnion incanae 10,1 MOLINIO-JUNCETEA s.l. 0,7 Alnenion glutinosae-incanae 0,6 ARRHENATHERETEA (incl. Arrhenatheretalia) 0.3 Ulmenion 1,5 MOLINIO-ARRHENATHEREA s.l. 2,3 Alnion incanae s.l. 12,2 PUCCINELLIO-SALICORNEA 0,0 Fagion sylvaticae 0,0 FESTUCO-PUCC1NELLIETEA 0.1 Eu-Fagenion 0,2 PUCCINELLIO-SALICORNEA s.l. 0,1 Carpinenion betuli 4,7 FESTUCO-BROMEA 0.0 Tilio platyphyllae-Acerenion pseudoplatani 1,0 FESTUCO-BROMETEA 0.1 Fagion sylvaticae s.l. 5,9 Festucetalia valesiacae 0.0 Aremonio-Fagion 0,5 Festucion rupicolae 0.1 Fagetalia sylvaticae s.l. 45,1 Festucetalia valesiacae s.l. 0,1 Quercetalia roboris 0,6 FESTUCO-BROMETEA s.l. 0,2 QUERCO-FAGETEA s.l. 60,7 FESTUCO-BROMEA s.l. 0,2 QUERCETEA PUBESCENTIS-PETRAEAE 9,8 CHENOPODIO-SCLERANTHEA 0,2 Orno-Cotinetalia 0,0 SECALIETEA 1,3 Orno-Cotinion 0,2 CHENOPODIETEA 0,5 Quercion fametto 0,4 ARTEMISIETEA (incl. Artemisietalia et Arction lappae) 0,6 Orno-Cotinetalia s.l. 0,6 GALIO-URTICETEA (incl. Calystcgietalia sepium) 0,0 Quercetalia cerris 0,0 Galio-Alliarion 3,2 Aceri tatarico-Quercion 0,2 Calystegion sepium 1,3 Quercetalia cerris s.l. 0,2 GALIO-URTICETEA s.l. 4,5 Prunetalia spinosae 0,6 BIDENTETEA (incl. Bidentetalia) 0,3 QUERCETEA PUBESCENTIS-PETRAEAE s.l. 11,2 Bidention tripartiti 0,1 QUERCO-FAGEA s.l. 78,8 BIDENTETEA s.l. 0,4 ABIETI-PICEEA 0,0 PLANTAGINETEA (incl. Plantaginetalia majoris) 0,1 VACCINIO-PICEETEA 0,4 EPILOBIETEA ANGUSTIFOLII (incl. Epilobietalia) 4,6 Pino-Quercetalia (incl. Pino-Quercion) 0,1 Epilobion angustifolii 0,3 VACCINIO-PICEETEA s.l. 0,5 EPILOBIETEA ANGUSTIFOLII s.l. 4,9 ABIETI-PICEEA s.l. 0,5 URTICO-SAMBUCETEA (incl. Sambucetalia et Sambuco-Salicion capreae) 0,5 INDIFFERENS 2,6 CHENOPODIO-SCLERANTHEA s.l. 13,0 ADVENTIVÁ 1,6
