Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)
Kevey Balázs: A somogyi Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei - Hardwood gallery forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary
A SOMOGYI-DRÁVA-ÁRTÉR TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETEI 117 Fiziognómia A vizsgált tölgy-kőris-szil ligetek lombkoronaszintje - az állomány korától függően 23-30 m magas, s közepesen, vagy jól záródik (60-85 %). Legtöbbször a Quercus robur, másutt a Fraxinus angustifolia képez konszociációt (1-2. táblázat). Néhol a Populus alba és az Ulmus laevis is előfordulhat nagyobb tömegben. Az alsó lombkoronaszint igen változóan fejlett. Magassága 8-20 m, borítása pedig 5-60 %. Főleg alászorult fák alkotják, melyek között gyakoribb lehet az Acer campestre, a Fraxinus angustifolia, az Ulmus minor és az Ulmus laevis. Olykor jelentősebb szerephez juthat a Tilia cordata, sőt a Corylus avellana is felhatolhat e szintbe. A cserjeszint szintén változóan fejlett, amely elsősorban erdészeti beavatkozásokkai kapcsolatos. Magassága 1,5-4 m, borítása pedig 5-80 %. Tömeges cserjéje a Corylus avellana és a Cornus sanguinea. Mellettük a fák fiatal egyedei és egyéb általánosan elterjedt cserjék fordulnak elő. Az alsó cserjeszint (újulat) borítása 1-60 %. Benne a Hedera helix fáciesképzó is lehet. A gyepszint borítása szélsőséges értékeket mutat (20-100 %). Fáciesképző fajai a következők: Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, A. ranunculoides, Carex brizoides, Corydalis cava, Corydalis solida, Ficaria verna, Galeobdolon luteum, Mercurialis perennis. Fajkombináció A tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) faji összetétele igen hasonlít a síksági gyertyános-tölgyesekéhez (Circaeo-Carpinetum). A puhafás (Salicetea purpureae 4,1%) és keményfás (Alnion incanae: 12,2%) ligeterdők elemei azonban nagyobb, a mezofil lomberdei növények (Fagetalia: 26,5%) pedig kisebb csoportrészesedést mutatnak, mint a gyertyános-tölgyesekben (3. táblázat; vö. KEVEY 2006a). Az 50 cönológiai felmérés szerint a Baranyai-Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeteiből az alábbi nagyobb állandóságú növények kerültek elő: Konstans fajok (K V): Acer campestre, Ajuga reptans, Alliaria petiolata, Anemone ranunculoides, Brachypodium sylvaticum, Carex sylvatica, Circaea lutetiana, Cornus sanguinea, Corydalis cava, Crataegus monogyna, Euonymus europaea, Ficaria verna, Fraxinus angustifolia, Gagea lutea, Galium aparine, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Lamium maculatum, Moehringia trinervia, Pulmonaria officinalis, Quercus robur, Rubus caesius, Sambucus nigra, Ulmus laevis, Ulmus minor, Urtica dioica, Veronica hederifolia, Viola sylvestris. Szubkonstans fajok (K IV): Aegopodium podagraria, Asarum europaeum, Carex divulsa, Carpinus betulus, Corylus avellana, Cucubalus baccifer, Galanthus nivalis, Galium odoratum, Hedera helix, Stachys sylvatica, Stellaria holostea. Akcesszórikus fajok (K III): Aethusa cynapium, Athyrium filix-femina, Cardamine impatiens, Carex brizoides, Carex remota, Cerasus avium, Chaerophyllum temulum, Corydalis solida, Crataegus oxyacantha, Deschampsia caespitosa, Dryopteris carthusiana, Dryopteris filix-mas, Festuca gigantea, Galeobdolon luteum, Galeopsis pubescens, Galeopsis speciosa, Heracleum sphondylium, Knautia drymeia, Malus sylvestris, Polygonatum multiflorum, Pyrus pyraster, Rumex sanguineus, Solidago gigantea, Tamus communis, Torilis japonica, Viola cyanea. A Somogyi-Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligetei - délies fekvésüknél fogva - némi szubmediterrán jelleget mutatnak. Ilyen jellegű fajok a következők: Carex strigosa, Carpesium abrotanoides, Helleborus dumetorum, Knautia drymeia, Peucedanum verticillare, Polystichum setiferum, Primula vulgaris, Tamus communis, Tilia tomentosa. E növények az egyéb síkvidéki keményfaligetekből legtöbbször hiányoznak (KEVEY 2006b).