Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Kevey Balázs: A somogyi Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei - Hardwood gallery forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary

A SOMOGYI-DRÁVA-ÁRTÉR TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETEI 117 Fiziognómia A vizsgált tölgy-kőris-szil ligetek lombkoronaszintje - az állomány korától függően ­23-30 m magas, s közepesen, vagy jól záródik (60-85 %). Legtöbbször a Quercus robur, másutt a Fraxinus angustifolia képez konszociációt (1-2. táblázat). Néhol a Populus alba és az Ulmus laevis is előfordulhat nagyobb tömegben. Az alsó lombkoronaszint igen változóan fejlett. Magassága 8-20 m, borítása pedig 5-60 %. Főleg alászorult fák alkotják, melyek kö­zött gyakoribb lehet az Acer campestre, a Fraxinus angustifolia, az Ulmus minor és az Ulmus laevis. Olykor jelentősebb szerephez juthat a Tilia cordata, sőt a Corylus avellana is felhatolhat e szintbe. A cserjeszint szintén változóan fejlett, amely elsősorban erdészeti be­avatkozásokkai kapcsolatos. Magassága 1,5-4 m, borítása pedig 5-80 %. Tömeges cser­jéje a Corylus avellana és a Cornus sanguinea. Mellettük a fák fiatal egyedei és egyéb álta­lánosan elterjedt cserjék fordulnak elő. Az alsó cserjeszint (újulat) borítása 1-60 %. Benne a Hedera helix fáciesképzó is lehet. A gyepszint borítása szélsőséges értékeket mutat (20-100 %). Fáciesképző fajai a következők: Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, A. ranunculoides, Carex brizoides, Corydalis cava, Corydalis solida, Ficaria verna, Galeobdolon luteum, Mercurialis perennis. Fajkombináció A tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) faji összetétele igen hasonlít a síksági gyertyános-tölgyesekéhez (Circaeo-Carpinetum). A puhafás (Salicetea purpureae 4,1%) és keményfás (Alnion incanae: 12,2%) ligeterdők elemei azonban nagyobb, a mezofil lomberdei növények (Fagetalia: 26,5%) pedig kisebb csoportrészesedést mutatnak, mint a gyertyános-tölgyesekben (3. táblázat; vö. KEVEY 2006a). Az 50 cönológiai felmérés szerint a Baranyai-Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeteiből az aláb­bi nagyobb állandóságú növények kerültek elő: Konstans fajok (K V): Acer campestre, Ajuga reptans, Alliaria petiolata, Anemone ranuncu­loides, Brachypodium sylvaticum, Carex sylvatica, Circaea lutetiana, Cornus sanguinea, Corydalis cava, Crataegus monogyna, Euonymus europaea, Ficaria verna, Fraxinus angus­tifolia, Gagea lutea, Galium aparine, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Lamium mac­ulatum, Moehringia trinervia, Pulmonaria officinalis, Quercus robur, Rubus caesius, Sambucus nigra, Ulmus laevis, Ulmus minor, Urtica dioica, Veronica hederifolia, Viola sylvestris. Szubkonstans fajok (K IV): Aegopodium podagraria, Asarum europaeum, Carex divulsa, Carpinus betulus, Corylus avellana, Cucubalus baccifer, Galanthus nivalis, Galium odora­tum, Hedera helix, Stachys sylvatica, Stellaria holostea. Akcesszórikus fajok (K III): Aethusa cynapium, Athyrium filix-femina, Cardamine impa­tiens, Carex brizoides, Carex remota, Cerasus avium, Chaerophyllum temulum, Corydalis solida, Crataegus oxyacantha, Deschampsia caespitosa, Dryopteris carthusiana, Dryopteris filix-mas, Festuca gigantea, Galeobdolon luteum, Galeopsis pubescens, Galeopsis spe­ciosa, Heracleum sphondylium, Knautia drymeia, Malus sylvestris, Polygonatum multiflo­rum, Pyrus pyraster, Rumex sanguineus, Solidago gigantea, Tamus communis, Torilis japonica, Viola cyanea. A Somogyi-Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligetei - délies fekvésüknél fogva - némi szubmediterrán jelleget mutatnak. Ilyen jellegű fajok a következők: Carex strigosa, Carpesium abrotanoides, Helleborus dumetorum, Knautia drymeia, Peucedanum verticil­lare, Polystichum setiferum, Primula vulgaris, Tamus communis, Tilia tomentosa. E növé­nyek az egyéb síkvidéki keményfaligetekből legtöbbször hiányoznak (KEVEY 2006b).

Next

/
Thumbnails
Contents