Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

K. Zoffmann Zsuzsanna: Balatonlelle környékéről származó késő-rézkori embertani leletek

Somogyi Múzeumok Közleményei A- Régészet 17: 97-106 (2006) Kaposvár, 2007 Balatonlelle környékéről származó késő-rézkori embertani leletek K. ZOFFMANN ZSUZSANNA E-mail: zoffmann@freemail.hu K. ZOFFMANN ZS.: Late Copper Age anthropological finds from Balatonlelle. Abstract: The paper describes 23 anthropological finds dated from the Boleraz and the Baden cultures uncovered at Balatonlelle-Felső Gamász. The data have revealed that the occurrence ratio of the lepto- and eury-dolichomorphous variants definitely changed in the Carpathian Basin in the Late Copper Age as compared to the previous periods, and the proportion of the curvo-occipital brachymorphous variant also increased. The piano-occipital brachymorphous variants, at the same time, were missing in the Carpathian Basin in the late Copper Age. The results of Penrose's distance analysis show (Fig. 1) that the Late Copper Age ethnic groups arrived in the Carpathian Basin from the south-east and transformed the taxonomical picture of the Carpathian Basin. Keywords: Anthropology, Carpathian Basin, Late Copper Age, Boleraz + Baden culture, SE European immigration Bevezető Balatonlelle környékéről, a Baiaton!eile-Felső-Gamász nevű lelőhelyen (M7/S-16) Sófalvi András két olyan sír mellett, melyeknek késő-rézkoron belüli pontos régészeti besorolása nem volt egyértelműen eldönthető, négy Boleráz kultúrába való temetkezést, és a Badeni kultúra telepobjektumaival együtt - egy Badeni temető részletét tárta fel. Az embertani vizsgálat részére a sírokból összesen 23 egyén csontmaradványai álltak rendelkezésre. Az 1. táblázat a vizsgált egyének nemét és halálozási életkorának adatait ismerteti, a régészeti kronológia szerinti csoportosításban.

1 Demográfiai jeiiemzők - Tekintve, hogy a felső-gamászi leletek csupán egy részben feltárt temető töredéksorozatát képezik, egy demográfiai analízis elvégzésére semmilyen lehetőséget sem nyújtanak. A rendelkezésre álló adatok segítségével (2. táblázat) azonban mégis mód van arra, hogy az alábbiakat le lehessen szögezni: - Más őskori temetőkhöz hasonlóan itt is hiányzanak az újszülött-csecsemőhalottak = sekély sírok? erózió/földmunkák? ásatást megelőző gépi nyesés? - Nem aránytalanul, de mégis észrehevetően több a férfi halott = a lelőhely részleges feltártsága? - A felnőttek életkor szerinti megoszlása a vártnak megfelelő = a férfiak főként maturus, a nők aduitus korban haltak meg. - A temetőbe egyaránt temettek kisgyermekeket, férfiakat és nőket = nem volt nemek, vagy életkor szerint elkülönített temetkezési csoport. - A nemek és különböző korosztályúak temetőn belül vegyesen fordulnak elő = családi sírcsoportok ? Habár nem tartoznak a demográfiai jellemzők közé, itt kellene szót ejteni azokról az epigenetikai jellegekről, anatómiai variációkról, melyek öröklődő jellegük folytán, rendszeres előfordulásuk esetében az egyes eltemetettek vérségi kapcsolataira utalhatnak (FINNEGAN -MARCSIK 1979), a felső-gamászi leletek vizsgálatakor azonban ilyenek megfigyelésére nem volt mód, amit elsősorban a csontok gyenge megtartottsági állapota okozhatott. A közösség életkörülményeire utaló antropológiai adatok Egy adott népcsoport életkörülményei, életmódja a csontokon olyan nyomokat ís hagyhat, amelyek a klasszikus antropológia módszereivel is regisztrálhatóak. Ilyenek elsősorban azok az elváltozások, amelyek a közösségre jellemző nem kielégítő táplálkozást jelzik (vitaminok hiánya nyomán fellépő hypoplasia, rachitis, vagy pl. a vashiány okozta anaemia, cribra orbitalia, stb), a táplálkozáson keresztül az emésztésre, anyagcserére is kiható fogazati megbetegedések, illetve a környezeti tényezőkkel összefüggő izületi megbetegedések. Nyomot hagyhatnak a csontokon az egyes munkavégzési folyamatok során bizonyos izmok fokozott igénybevétele (enthesopathia), másrészt a munkavégzés során, a hétköznapi életben, vagy esetleges csatározások folyamán elszenvedett mechanikai sérülések is (csonttörések, vágás-, vagy ütésnyomok, stb). Ez utóbbiak esetében néha a korabeli gyógyításra utaló nyomok is megfigyelhetőek (törött csontok helyreigazítása, rögzítések nyomai a callusképződmények felületein, vagy egyszerűen csak a súlyos sérülések gyulAnem és halálozási életkor meghatározása ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRl 1963, illetve SCHOUR-MASSLER 1941, JOHNSTON 1961, NEMESKÉRI-HARSÁNYI-ACSÁDI 1960 és SJRVOLD 1975 módszerei szerint történt. - Az embertani leletek a Kaposvári Múzeum Régészeti Osztályán kerültek beleltározásra. - Itt szeretném megköszönni Sófalvi András régésznek a vizsgálat elvégzésének lehetővé tételét és a munka során nyújtott segítségét, Honti Szilvia régésznek a feldolgozás körülményeinek biztosítását, illetve Siklósi Zsuzsanna régésznek a fényképfelvételek elkészítését. A régészeti feldolgozást Nagy Borbála régész végezte el, szakmai tanácsait ezúton is köszönöm.