Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Köhler Kitti: Őskori tömegsír embertani leletei Balatonkeresztúrról

ŐSKORI TÖMEGSÍR EMBERTANI LELETEI BALATONKERESZTÚRRÓL 93 S-19 - 9-10 éves gyermek: A töredékes koponyából és vázcsontokból álló lelet esetében az elhalálozási életkor becslése a fogazati status és a hosszúcsontok mérete alapján történt. Anatómiai variáció: A lambdavarrat mindkét oldalán varratcsontocskák találhatók (ossa wormiana). S-20 -1,5-2 éves gyermek: A lelet rossz megtartású koponyából és töredékes, hiányos vázcsontokból áll. Az elhalálozási életkort a fogazati status és a humerus hossza alapján állapítottuk meg. Patológia: A hosszúcsontokon, elsősorban az izomtapadási helyek mentén gyulladásos folyamat okozta elváltozások figyelhetők meg. A koponyán több helyen (a jobb oldali tuber frontale környékén, valamint a jobb oldali parietalén) porotikus elváltozás nyomai láthatók, melyek esetleg összefüggésben állhatnak a hosszúcsontokon megfigyelt jelenséggel. S-21 - 2 év körüli gyermek: A töredékes koponyából és hiányos, töredékes vázcsontokból álló lelet esetében az elhalálozási életkort fogak hiányában a tibia hossza alapján becsültük meg. ///. A vizsgálat eredményeinek összegzése A Balatonkeresztúron előkerült többes temetkezésből öt gyermek, egy férfi és két nő embertani maradványai kerültek elő. A gyermekek nagy száma nem meglepő, mivel a késő rézkori badeni kultúra időszakától kezdődően a többes temetkezések többségében előfordulási arányuk általában magasabb, mint a felnőtteké. Joggal merül fel a kérdés, vajon volt-e bármiféle rokoni kapcsolat a balatonkeresztúri gödörben, illetve sírban talált egyének között, hiszen az eltemetettek akár egy családdal is azonosíthatók lennének. Ennek a felnőttek esetében jelentkező halálozási adatok nem mondanak ellent. Esetleges vérségi kapcsolatok megállapítása az öröklődő epigenetikai jellegek, anatómiai variációk minden egyénnél történő nyomon követésével lehetséges lenne.

12 A balatonkeresztúri csontokon csupán egy jelleg (lambdavarrati csontocskák) fordult elő több egyénnél. Mivel azonban ez a jelleg más őskori sorozatok esetében is magas előfordulási aránnyal jelentkezik, így el kell fogadnunk, hogy ez nem alkalmas vérségi kapcsolatok tisztázására. Az esetleges rokoni kapcsolatok megállapítását az archeogenetikai vizsgálatoktól is várhatjuk. A molekuláris biológiában használatos autoszómális és ivari jellegek segítségével ugyanis egyértelműen megállapítható, vagy kizárható a vér szerinti családi kapcsolat.

13 Többes temetkezésekkel kapcsolatban a magyarázatok között gyakran előfordulnak a rituális gyilkosságra, háborúskodásra, járványokra vonatkozó magyarázatok, utalva több egyén közel egyidejű halálára, illetve eltemetésére. Mivel a balatonkeresztúri tömegsírba a halottak mellé nem helyeztek mellékletet, továbbá nem találtak semmiféle különös kísérőjelenséget (pl. hamus réteg, pörkölődés stb.), ezért a temetkezés rituális jellege nem bizonyítható. Szintén az áldozati jelleg ellen 2. sz. táblázat - Főbb vázcsontméretek és számított testmagasság. S-15 nő S-16 nő(?) S-17 férfi Martin No d s d s d s CLAVICULA 1. 149 134 155 6. 35 34 26 37 36 HUMERUS 1. 333 331 286 281 330 2. 329 325 283 276 325 4. 61 60 54 52 61? 62 5. 21 20 17 17 23 22 6. 17 47 14 13 17 17 7. 60 59 49 47 61 61 10. 45 44 37? 36 46 RADIUS 1. 273 217 268 267 4. 14 13 13 12 15 15 5. 12 12 9 9 12 12 ULNA 1. 289 290 11. 18 19 15 15 20 21 12. 15 16 12 11 18 17 FEMUR 1. *445? *450? 385 397 461 464 2. *443? *442? 385 394 459 458 6. 27 26 25 24 30 30 7. 21 21 24 23 25 26 8. 75 74 77 74 85 86 9. 24 22 26 27 32 34 10. 21 20 20 23 25 24 19. 41 41 48 48 21. 77 TIBIA 1 387? 385 310 311 389 1b 384 311 313 388 3. 52 55 73? 74 8a 32 33 29 27 33 34 9a 23 23 19 19 24 23 10b 65 64 63 63 73 72 FIBULA 1. 373 360? TESTMAGASSÁG Sj0vold 174,2 151,2 173,5 * Veleszületett csípőficam következtében a femurok hosszúsági adatait a testmagasság számításakor nem vettük figyelembe. szól, hogy a csontmaradványokon semmiféle halál után történő rituális beavatkozásra (csonkításra, pörkölésre stb.) utaló nyom nem fordult elő. Az erőszakos halál teóriájához a csontokon észlelhető kóros esetek regisztrálása, halált okozó sérülések (vágások, ütések,