Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Köhler Kitti: Őskori tömegsír embertani leletei Balatonkeresztúrról
94 KÖHLER KITTI törések stb.) megfigyelése nyújthat segítséget. Anyagunkban azonban erre utaló nyomokat sem találtunk. Felmerül a lehetősége annak is, hogy esetleg valamilyen járványos betegségben pusztultak el a tömegsírba temetett egyének. Ezeknek azonban csupán egy része jár a csontokat érintő elváltozásokkal, továbbá ha a kórfolyamat gyors, akkor a szervezetnek egyszerűen „ideje sincs" létrehozni ezeket a csontelváltozásokat. Ilyen betegségre utaló elváltozásokat szintén nem találtunk a csontokon, ezzel azonban még nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy valamilyen járvány áldozatait temették el a tömegsírba. A balatonkeresztúri csontokon megfigyelt elváltozások elsősorban a fejlődési rendellenességek (csípőficam, csigolyaív záródási hiány), illetve fokozott terhelés (pl. sok gyaloglás stb.) eredményeként létrejövő elváltozások (entesopathia) kategóriájába sorolhatók. Tipológiai szempontból a balatonkeresztúri leletek egyértelműen és kizárólagosat' a brachymorph típusvariáns körébe tartoznak, melyen belül a planoccipitális (S-17), illetve a curvoccipitális tarkóprofilú (S-15) típus is előfordul. Ezek közül a curvoccipitális tarkóprofilú alpi típus már az őskor korábbi szakaszaiban is jelen volt a Kárpát-medencében, így megtalálható a késő neolitikus lengyeli, továbbá a késő rézkori badeni kultúra populációjában is. 14 A planoccipitális tarkóprofilú taurid („Glockenbecher") típus kárpát-medencei megjelenését a kutatás ugyanakkor a kora bronzkorban megjelenő harang alakú edények népcsoportjához köti. 15 A harangedények népével régészetileg bizonyítottan kapcsolatban álló északnyugat kárpát-medencei GátaWieselburg kultúra népességében a domináns gracilis mediterrán és alpi típus mellett jelenik meg e komponens. 16 Ugyancsak kimutatható jelenléte a dunántúli kisapostagi kultúra populációjában is. 17 Ez pedig, a régészeti adatokkal ellentétben, arra enged következtetni, hogy a harangedények népessége keveredhetett az 1 Fábián 2004a; Fábián 2004b; Fábián 2005. 2 Az antropológiai anyag rendelkezésemre bocsátásáért Fábián Szilviának, a feldolgozás során tett igen hasznos tanácsokért és észrevételekért K. Zoffmann Zsuzsannának, Bondár Máriának és Mende Balázs Gusztávnak tartozom köszönettel. A fotókat Fenyvesi Róbert, a táblákat Réti Zsolt készítette el, munkájukat ezúton is szeretném megköszönni. 3 Éry-Kralovánszky-Nemeskéri 1963. 4 Nemeskéri-Harsányi-Acsádi 1960; Sjrvold 1975; Miles 1963; Perizonius 1981. 5 Schour-Massler 1941; Stloukal-Hanáková 1978. 6 Ferembach-Schwidetzky-Stloukal 1979. 7 Martin-Saller 1957. 8 Aleksejev-Debec 1964. 9 Sjrvold 1990. autochton lakossággal, illetve felveti annak lehetőségét, hogy a kisapostagi népcsoportok körében található taurid típusú egyedek a Harang alakú edények népének leszármazottai lehettek. 18 A Vörs-Battyányi disznólegelő 19 és az Ordacsehi-Csereföld 20 lelőhelyen feltárt és feldolgozott kisapostagi embertani leletek arról tanúskodnak, hogy a dolichokran agykoponyájú egyének mellett mind a curvoccipitális, mind a planoccipitális tarkóprofilú brachykranok megtalálhatók. A minimális leletanyag alapján azonban még nem eldönthető, hogy a kultúra népességén belül mely típusok, milyen részesedési aránnyal fordultak elő, illetve mely típus tekinthető a legáltalánosabbnak. A szintén kora bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra népességének taxonómiai képe is viszonylag kevés lelet alapján ismert. Az Ordacsehi-Csereföldek lelőhelyen 21 feltárt embertani maradványok valamely brachymorph típusvariáns körébe tartoztak, míg a 61-es út Kaposvárt elkerülő szakaszán 22 feltárt leletek a gracilis, alacsony termetű, alacsony arcú eurydolichomorph típust képviselik. Habár a balatonkeresztúri tömegsírban feltárt csontmaradványok esetében kérdéses, hogy mely kultúra népességét is reprezentálják, tekintettel a planoccipitális tarkóprofilú brachykran, ún. taurid típusú koponya előfordulására - mely a kora bronzkort megelőző időszakban nem fordult elő a Kárpát-medencében -, a feltárt tömegsír kronológiai, kulturális hovatartozását az antropológiai párhuzamok alapján inkább a kora bronzkori populációk valamelyikének körébe lehetne sorolni. Ezt a megállapítást úgy tűnik az is alátámasztja, hogy a késő rézkori (bolerázi) baden kultúra embertani leletei között ilyen típusú koponyák (az újabb feltárt és feldolgozott leletek figyelembevételével) még nem fordultak elő. A tömegsír kulturális / kronológiai hovatartozását illetően (késő rézkor? kora bronzkor?) a megnyugtató választ a C-14-es vizsgálati eredmények adhatják majd meg. 10 Manchester 1983. 11 Hauser-De Stefano 1989. 12 Finnegan-Marcsik 1979. 13 Amennyiben lehetőségünk lesz rá, a későbbiekben szeretnénk a DNS vizsgálatokat megcsináltatni az MTA Régészeti Intézetének Archeogenetikai Laboratóriumában. 14 Nemeskéri 1956; Zoffmann 2001. 15 Gerhardt 1978; Zoffmann 1998-1999; Zoffmann 2000; Zoffmann 2001. 16 Ehgartner 1959; Zoffmann 1999; Zoffmann 2001. 17 Zoffmann 2000; Zoffmann 2001. 18 Zoffmann 2004. 19 Zoffmann 1998-1999. 20 Zoffmann 2004. 21 Zoffmann 2005, előkészületben. 22 Zoffmann 2002. Jegyzetek
