Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen

ÁLLATTEMETKEZÉSEK BALATONŐSZÖD-TEMETŐI DŰLŐ BADENI LELŐHELYEN 137 míg az öregé rossz ízű, kemény. Az áldozati állat leggyakrabban kecske, de marha és teve is lehet. Az ölés előtt vízzel itatják meg őket, a nyúzás után kettéhasítják, és az elkészítés után elfogyasztják. A feleslegeket (koponya, irha) a mészáros kapja meg. Az áldozati helyektől néha 10-150 méterre található a hulladékgödör, ahová az áldozat során és után képződött hulladékot eltakarítják. Az áldozati helyeket (pl. egy szent sírja) mindig tisztán tartják- Klenck 1995. Egyes kultúrákban igen nagy szerepet kap a vendéglátásban az állati hús-evés, amely már-már protokoll jellegűen szigorú és merev szertartási ceremóniává válik. Egész kommunikációt ki lehet fejezni szavak nélkül egyegy lakomán az ültetéssel, az étel elkészítésével és tálalásával, mert minden mozzanat szimbolikus jelentőséggel bír-Gratham 1995. 137 Viga 1980; ibid. 1982. 138 A vaddisznó Európa, Ázsia, É-Afrika területén él, 25 alfaját írták le. Az őskori háziasított fajták vizsgálata szerint az európai és ázsiai alfajok azonosíthatók ősökként. A legkorábbi háziasított sertéscsontokat Jericho kerámia nélküli В rétegéből (Kr.e. 7000), Jarmo-ról, Argissa Maguláról ismerjük - Clutton-Brock 1999, 91-93. 139 Az 1990-es években Törökországban Hallan Çemi-ben 10000 éves sertéscsontokat találtak. Háziasításra utaló bizonytalan jelek kerültek elő mezolitikus településekről, pl. Soroki II, Zamil Koba, TasAyir- Rowley-Conwy 1986, 27. 140 Az extenzív sertéstartáshoz (réti tartás, makkoltatás) a középkori Magyarországon Id. Szabadfalvi 1971. 141 Németh 1998. 142 Egészen biztosan nem hétköznapi célokra használták a Tiszacsegén előkerült disznó alakú agyagedényt (korai neolitikum. A MNM régészeti kiállításának vezetője, 20. kép). Disznófej, edényről letört részként (Gorzsa-csoport, késői neolitikum, Horváth 1998, 289, PI. I/3, Pl. 111/10.). 143 Égetett agyagszobrocska Somogyvárról, a lengyeli kultúra gödréből, lába törött - Ecsedy 1973. 144 Pl. Tószeg-Laposhalomról, bronzkor- Bökönyi 1974, Fig. 78; Báta, kelta vadkan szobrocska, uott Fig. 79. 145 Bökönyi (kézirat), 27. 146 Vörös 1983. 147 Ennek ellenére előfordulnak, Id. pl. Budakalász-Luppa csárda, 91. férfisír: a „kézműves" sírja - Korek 1986. 148 A Fülöp-szigeteki törzsek közül az Agta és az Hongot törzsek a vadászatokon elejtett vaddisznó koponyáját és állkapcsát a tetőgerendákon tartják, míg az Ifugao törzs kiválogatja és trófeaként tartja őket - Griffin 1998. 149 Meglehetősen gyakori a tiszai, lengyeli, bodrog ke resztúri kultúrákban. Vadkanagyar-lemezek (sisak vagy páncél részei?) ismertek középső rézkorból („Tiszaszőlősi kincs"); valamint a bronzkori füzesabonyi kultúrából Nizna Mysláról (280. sír), a hatvani kultúrából, Törökszentmiklós-Terehalomról, Vattináról, MezőcsátHörcsögösről (87. sír, halomsíros kultúra), stb. Makkay 1982; ibid. 2001. 150 Torma 1973a, 494. 151 Mezőcsát-Hörcsögösön önálló temetkezésként sertés bal oldalára zsugorított váza került elő a kultúra temetőjében - Kalicz 1999, 68, 8 kép/3, 10/jobbra lent. 152 Endrődi-Vörös 1997. 153 Horváth 2001; Vörös 200193, 9-10. táblázat. 154 Endrődi-Vörös 1997. 155 RégFüz42, 1991, 16. 156 Struhár2001, 196. 157 Juriŝic 1989. 158 Pótáldozatként szent malac-szobrocskák is előfordulnak a szentélyek környezetében - Mylonas 1961, Fig. 66. 159 Nelson 1998. 160 Lobban 1998. Az izraelita törzseknél kialakult tiszta és tisztátlan kategóriák étkezési, tisztálkodási és egyéb előírások voltak, amelyek az adott kor és földrajzi terület közegészségügyi viszonyai mellett a kiválasztott nép egészségét és egységét óvták. Tisztátlannak számított többek között a disznóhús, amely számos mikroszkopikus élősködőt hordozott magában, és így betegségeket, járványokat okozhatott. A sertés húsa csak abban az esetben veszélytelen, ha jól átfőzik. Ezt az adott kor viszonyai között még nem mindig tudták kellőképpen megoldani - KÉZIKÖNYV A BIBLIÁHOZ 1992, 176. 161 A legendákban a neve Gullinbursti, ami kb. Arany Sörtét jelent. 162 Senckenberg-mocsár (D); Starr Carr (GB); a Közel-Keleten Cayönü. Itt a kecskét és a juhot korábban háziasítottak a kutyánál - Bökönyi 1974, 317. A kutyát már a mezolitikum folyamán nemcsak vadászatra, hanem hajtásra is használhatták. Skandináv mezolitikus lelőhelyekről teljes és részleges kutya-csontvázak kerültek elő emberi temetkezések mellett, de önállóan is. Nemcsak túlvilági társ volt tehát, hanem megillette a temetés „saját jogán" is - Larsson 1990, 155. A szelídítés kb. 15000 évvel ezelőtt kezdődhetett el, Európa területén vad alanyként a farkas és a sakál szolgált - Clutton-Brock 1999, 49. Hasonló a helyzet a Közel-Keleten: Ein Mallahában kőborításos sír alatt, egy idősebb személy mellett voltak kutyacsontok (natúfi kultúra, 12000 éves). A mezolitikum/korai neolitikumból Jarmo (Kr.e. 6600) és Vlasac (Kr.e. 5400), Jásztelek I. (Vörös 2005, 7. táblázat) településeken kerültek elő kutyacsontok. 163 Bökönyi (kézirat), 29. 164 Torma 1973a, 494, Abb.5. 165 Nagy László ásatása 1928-ban, Tompa 1936, 9. 166 Banner 1956, 207. 167 Ecsedy I. ásatása, 1971, 1973. MRT 6 1982, 154, 11/80 lelőhely. 168 Struhár2001, 196. 169 Struhár2001, 196. 170 Struhár2001, 196. 171 Struhár2001, 196. 172 Struhár2001, 196. 173 Enachescu 2004, 55. 174 Zalai-Gaál 1994. 175 Maringer 1980-1981, 40-41. 176 Pl. Hostovice a középső neolitikus tölcséres szájú edények népének kultúrájától - Pleinerová 2002. A marhaáldozatok legkorábban a Salzmünde-komplexumban, az Altmärkische Tiefstichkeramik-ban, és a Tölcséres szájú edények népénél jelennek meg, a középső rézkorban. A legkésőbbiek a zsinegdíszes kerámiához, a Schönfeldkomplexumhoz és a Gömbamfórás kultúrához kapcsolódnak, a korai bronzkor időszakában. 177 „The real scene of Neolithic cult activities must have taken place inside domestic houses, and not in „sancturies". ... This means that most of these rituals must have been a family affair, rather than a communiai activity." - Bánffy 2001, 61. 178 Mert nem köthetők családi egységekhez, pl. háztartás portájához, lakóházhoz. 179 Behrens 1964, 161-162. 180 Struhár 2001, 195. Az állatvázak ezek szerint tartozhatnak elhullott állatokhoz is, mindenféle szakralitási háttér nélkül. Nincs semmiféle bizonyítékunk arra nézve, hogy az őskori Európa emberei mennyire ismerték a betegségeket és az azokat előidéző okokat (valószínűleg semennyire). Ha észleltek is bizonyos szabályosságokat, vagy kimutattak összefüggéseket betegség és annak ter-