Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen
ÁLLATTEMETKEZÉSEK BALATONŐSZÖD-TEMETŐI DŰLŐ BADENI LELŐHELYEN 131 Diszkusszió A tanulmány kiválasztott témájára koncentrálva az a kérdés, hogy az állattemetkezéseket hogyan tudjuk értelmezni: miként eleveníthető fel és magyarázható meg a rég elporlott állatok lemészárlása, elföldelése, és a mögöttes, emberi ideológia? A badeni kultúrában az állatok előfordulásának gyakorisági sorrendje: kiskérődző, szarvasmarha, sertés, kutya, ló. 187 Ez a sorrendiség igaz, ha a kultúra településein belül feltárt állatcsont-anyagot elemezzük, igaz, ha a temetkezési mellékletekként adott állatcsontokat vizsgáljuk, és igaz akkor is, ha a ritkaságszámba menő, spirituális tartalommal telítődött különleges leleteket és objektumokat (állat alakú edények, állatszobrocskák, állattemetkezések, áldozati gödrök) nézzük. Hangsúlyozzuk: ugyanezen állatfajok még későbbi korokban is előfordulnak építési áldozatként, illetve önálló temetkezésben, véres áldozatként. 188 Az állatok értékének valóságos nagyságát, valamint az emberekkel összefonódó kapcsolatukat jelzi az a tény, hogy a telepen belül feltárt emberi és állati áldozati gödrök száma egymással körülbelül megegyező (51 emberi vázat és 44 állati egyedet/egyedeket tartalmazó objektumot tártunk fel). 189 Milyen képet festhetünk a felállított sorrend alapján a badeni kultúráról, annak társadalmáról? A kép - sajnos - rendkívül ellentmondásosnak tűnik. A kiskérődzők magas aránya, a települések nagy száma, a köles jelenléte (mint kásanövény, rendkívül kis érésidejű, igénytelen, a nomádok gabonájának tartják) és a házak (régészetileg bizonyítható) hiánya nomád jellegű életmódra utalhat. Ennek élesen ellentmond a szarvasmarha és a sertés markáns jelenléte (letelepedett életmódra jellemzőek), valódi gabonafajok megjelenése, 190 a kerámiaművesség nagyon magas színvonala és kifejeződése, valamint újabban a teljesen feltárt, vagy megbecsülhető alapterületű telepek nagysága és jellege. 191 Ezek miatt a badeni kultúra gazdálkodási rendszerét nedves klímafeltételek között űzött, földműveléssel változó arányban kiegészített nagyállattartó, pásztorkodó jellegű, részben talán külterjes életmódként jellemezhetjük, de semmiképpen nem tarthatjuk nomádnak! Világosan látszik egy társadalmi csoport, amely magát kiemelkedő értékekkel különböztette meg a többitől. Hatalmának kifejeződése egyszerre lehetett vallási és szociális jellegű. Ez a csoport régészetileg leginkább fém presztizs-tárgyakon keresztül válik személyhez köthetővé, 192 közvetve azonban talán hozzájuk kapcsolhatók az áldozatbemutatások is (társadalmi elit - az állatállomány nagy részének birtoklása - közösségi nagyáldozatok előírása). Újra felmerül hát a kérdés: vajon milyen berendezkedésű volt a badeni kultúra társadalma? Arra a megfigyelt és bizonyított tényre alapozzuk feltevéseinket, hogy a kultúra integrált: azaz összes eleme együtt, mint kölcsönösen összefüggő egész működik. A gazdasági rendszer általában szinkronban van a házasodási gyakorlattal, a munkamegosztással és a letelepedés szabályaival. A kultúra egyik részében történő változás (pl. a mezőgazdasági technológia váltása) a többi összetevő változását is magával vonhatja, különböző mértékben. 193 A kulturális antropológiai megfigyelések szerint úgy tűnik, összefüggés van a leszármazási vonal és a társadalom szervezettsége, valamint az adott ökológiai viszonyok között. Ha nincs semmi olyan tényező, amely egy népességet kisebb, korlátozott területhez kötne, akkor nem alakul ki olyan filiáció, amely az egyiket jobban elismerné a másiknál. Sokkal inkább a két leszármazási vonal egymással versenyez. Ahol viszont egy közösségnek korlátozott nagyságú termékeny földje van, vagy az ingó erőforrások csak egy fajtáját képes kiaknázni (például jelentős állatállománnyal rendelkezik, de alig folytat földművelést), ott általában azt találjuk, hogy a tevékenység sok területén egyetlen rokonsági elv szerinti szerveződésnek van állandó elsőbbsége: vagy a patrilineárisnak, vagy a matrilineárisnak. 194 Mármost melyik kép igaz a badeni kultúrára? Nagy elterjedési területe azt sugallja, hogy semmiféle korlátozó tényező nem létezett, ezért mindkét leszármazási vonal egyenlő arányban érvényesült. A régészeti leletek bizonyos fokú eltolódása viszont (megdöbbentően kevés növényi maradvánnyal 195 szemben hatalmas mennyiségű állatcsont; kevés férfiábrázolás és sok női ábrázolás; a szarvasmarha-áldozatok nagy része tehén) arra mutat, hogy igenis volt ilyen tényező, és a badeni kultúra társadalma matrilineáris vonalon szerveződött. 196 A ránk maradt régészeti leletek aránya viszont egyáltalán nem biztos, hogy a valós képet tükrözi! 197 Vizsgálandó szempont továbbá a kultúra hajlandósága a szakralitásra (kultikus életre). Ez a hajlandóság kultúránként eltérő lehet, 198 a badeni kultúra esetében azonban - csak a régészeti leletanyagot tekintve is erősnek tűnik, mind a jelenségeket, mind a leleteket vizsgálva. 199 A kultikus élet jelentősége a kultúra életének hosszúságával, területének nagyságával, életmódszínvonalának növekedésével egyenes arányban nő. 200 Milyen kapcsolat lehet az állatok valóságos létezése és az élethű vagy leegyszerűsített, stilizált ábrázolásaik között? 201 Megfigyelések szerint néha olyan állatok kerülhetnek be a társadalom mintakincsébe és spirituális életébe, amelyet a népesség általános régészeti hagyatékában nem lehet kimutatni. 202 Nagy általánosságban azonban a hátrahagyott emlékanyag azt a hű képet türközi, amelyet az adott társadalom életében is produkált (és ez a badeni kultúra esetében is helyes megállapításnak tűnik). Leone szerint a skandináv bronzkori természetfölötti világban az állatok fantomokká váltak, gyakran alig felismerhetőek és lényegesen leegyszerűsödtek, de nem különleges állatok. A látható motívumok absztrakciója és egyszerűsödése a természetfölötti állatvilágban még jelentősebb misztifikációhoz vezetett. Az ilyen misztifikáció egy rétegzett társadalmi rendszert tükröz vissza, azért, mert az ilyen rendszernek van szüksége arra, hogy maszkírozza vagy misztifikálja a társadalmi egyenlőtlenségeket ezeken a