Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen
ÁLLATTEMETKEZÉSEK BALATONŐSZÖD-TEMETŐI DŰLŐ BADENI LELŐHELYEN 129 A kutya háziasítását a mezolitikum időszakára keltezik, de már jóval korábban az ember kísérőjévé és segítőtársává válhatott. 162 A rézkorban kisebb testű kutyák terjedtek el, hasonlóan a korábbi időszakokhoz. A neolitikum és a rézkor folyamán adataink vannak arról, hogy a kutya emberi fogyasztásra is szolgált, ezzel a szokással csak a bronzkorban hagytak fel. Emellett szerepe, mint vadásztárs, egyre inkább háttérbe szorult, helyette nyáj- és házőrzőként vált fontossá. A kutyatemetkezések között legtöbbször a legősibb, ún. palustris típust találjuk. 163 (Vö.: a szarvasmarhák között szintén a legősibbnek számító primigenius típus fordul elő leggyakrabban áldozati állatként.) Lelőhelyünkön csak szukák kerültek elő áldozati gödrökből. PilismarótBasaharcon a 359. sírban egy kutyaszobrocska töredéke és egy rhyton töredékei feküdtek. 164 Az alábbi badeni településekről ismerünk kutya-temetkezéseket: - Budapest-Lágymányos-Bocskai út: leletmentés során a kultúra 25-30 hulladékgödre között az egyik gödörben 4 kutyának meghatározott vázat tártak fel. Talán a fiatalabb klasszikus fázisba tartozik. 165 - Budapest, Lenke u.: tűzhely alatt 3 vagy 4 kutyaváz. 166 - Szeghalom-Dióér: egy három méter mély, réteges betöltésű gödörben kutyacsontváz és madárcsontok voltak. A gödör felső rétegében egy többsoros bordával díszített, nagyméretű tárolóedény volt szájával lefelé fordítva, amely a bolerázi csoport idejére datálható. 167 - Bajĉ/Bajcs (SI): I.: önálló állatváz, Bajcs IV. feltárási rész: önálló állatváz. 168 - Dolní Vestonice I (SI).: önálló állatvázak, vázrészek, 3 objektumban. 169 - Igolomia Park (SI): önálló állatvázak 2 objektumból. 170 - Wyciaze (Pl): önálló állatváz. 171 - Zeslawice I. (Pl): önálló állatváz. 172 - Cárcea-Viaduct (Ro): G2. gödörben, Cernavoda lll-Boleráz. 173 Rítus-értékelés A badeni kultúra előtti kutya-temetkezéseket ZalaiGaál István foglalta össze, 174 európai viszonylatban az őskort illetően annak vallástörténeti szerepkörét is vizsgálva J. Maringer. 175 Az említett művek a kutyát isteni attribútumként, kozmikus állatként, áldozati állatként, építési áldozatként, a halottkultuszban mint az ember kísérője a túlvilágra is, de egyúttal túlvilági démonként és hullafalóként, valamint gyógyító- és jósállatként is említik. A fogából készült amulettnek feltehetően zsákmányígérő szerepet tulajdonítottak. Az idézett badeni példákban előfordul az ember mellé helyezett kutyaváz, ezen kívül más állattal együttesen (kiskérődzőyel, szarvasmarhával, sertéssel). A több rétegű, emberi vázat is tartalmazó áldozati gödrök elengedhetetlen komponense (203, 1612. gödrök). Minden ilyen esetben legfelül helyezték el őket a többrétegű áldozati gödörben. b/ló? - 229-230. gödrök, 52/19 szelvény: A sötétbarna, löszös, faszenes, kerámiatöredékekkel kevert betöltésű 230. gödörből egy hiányos kérődző (?) váza került elő, bal oldalán fekszik, a fejét előrehajtották a mellső lábaihoz, a hátsó lábai hiányoznak. Keltezés: a gödör további leletanyaga klasszikus badeni/kostoláci. (46. kép) 46. kép: 230. gödör. Rajz: Horváth Tünde. A csontváz a földmunkák és a feltárás során megsemmisült. A fotó- és a rajz-dokumentáció alapján Vörös István lóvázat határozott meg. - 497. gödör, 58/22 szelvény: A laza, hamus-vörös, égett paticsdarabos gödörben egy ívelt gerincű, jobb oldalára fektetett kérődző (?) vázat tártunk fel, hátsó lábai nyújtott, mellső lábai hajlított helyzetűek. Keltezés: a gödör településen belüli elhelyezkedése alapján bolerázi fázis? (47. kép) Az állatváz a földmunkák és a feltárás során megsemmisült. A fotó- és a rajz-dokumentáció alapján Vörös István lócsontvázat határozott meg. 47. kép: 497. gödör. Rajz: Horváth Tünde. Az állattemetkezések értelmezése a településen elfoglalt helyük szerint Balatonőszöd lelőhelye nem egyedülálló az őskorban az állati- és emberi áldozatok településen belüli magas számát tekintve. Már a badeni kultúra megjelenése előtt előfordultak ilyen jellegű települések, és későbbi kultúrákban is jellemző maradt, bár jóval kevesebb számban figyelték meg. 176 Míg a neolitikumban a szakrális jelenségek és leletek legtöbbször házak sarkaiban, a tűzhely közelében bukkannak elő, 177 addig e késő rézkori kultúrában ennek már semmi régészetileg megfogható nyomát nem
