Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen

ÁLLATTEMETKEZÉSEK BALATONŐSZÖD-TEMETŐI DŰLŐ BADENI LELŐHELYEN 127 j . , 0 0,5 tn 41. kép: 1769. gödör. Rajz: Tóth Eszter. - 1794. gödör, 39/5 szelvény, vörös erdei talajban: A sekély gödörben az északi oldalához idomítva egy nyújtott lábú bal oldalán fekvő állatvázat tártunk fel, koponyája hiányzik. A gödör betöltése tömött, szürke, faszenes-hamus kevert. Keltezés: a gödör további leletanyaga a klasszikus fázisba sorolható. (42. kép) Archeozoológiai meghatározás: 4-6 hónapos sertés csontváza; további állati vázrészek: 18-20 hónapos szarvasmarha végtagja; aduitus juh feje és végtagja. 42. kép: 1794. gödör. Rajz: Tóth Eszter -1849-1869. gödrök, 40-41/3 szelvény, 925. kultúrréteggel kevert vörös erdei talajban: Közös metszetre bontottuk a 1848-1849. egymás melletti objektumokat. A 1849. gödörben állati csontvázat vagy vázakat tártunk fel. A1849. gödröt vágta a 1848. gödör. A1849. gödör betöltése tömött, szürke, enyhén faszenes. Keltezés: a gödör további leletanyaga jellegtelen badeni, a gödör településen belüli elhelyezkedése alapján klasszikus badeni? (43. kép) Archeozoológiai meghatározás: 8-10 hónapos és 18-20 hónapos sertés csontvázai; további állati vázrészek: kutya feje. - 1882-1536-1782. gödrök, 44/6 szelvény, 925. kultúrréteggel kevert vörös erdei talajban: Sertésvázat tártunk fel koponya nélkül, lábai nyújtott helyzetűek, gerince ívelt. A gödör betöltése világosbarna, löszpettyes. A1882. gödör további leletanyaga jellegtelen (klasszikus?) badeni, a 1536. gödöré klasszikus badeni. (44. kép) Archeozoológiai meghatározás: 18-20 hónapos sertés csontváza; további állati vázrészek: kutya végtagja. к 43. kép: 1849. gödör. Rajz: Tóth Eszter. 0 0,5 m 44. kép: 1882. gödör. Rajz: Tóth Eszter. A sertést az eurázsiai vaddisznóból háziasítottak.

138 A legkorábbi domesztikáció nyomai a Közel-Keleten és Kelet-Európában mutathatók ki.

139 Elsősorban szaporasága miatt volt kedvelt. Főként zsír- és hús-fogyasztásra alkalmas háziállat, esetleg bőrét és csontjait felhasználhatták még különböző módokon. Kitűnő szaglását is hasznosíthatták. A sertés településen való jelenléte nem nomád, hanem letelepedett jellegű életmódra utal, mivel általában növényi jellegű táplálékon és maradékon tartják.

140 Egyes munkák kiemelt fontosságot tulajdonítanak a disznók trágyatúró és -evő életmódjának is, amellyel gyakorlatilag eltüntették vagy kordában tartották a településeken az emberi létszám növekedésével azonos arányban gyarapodó szemét és ürülék mennyiségét. Ilyen értelemben a sertés az őskori társadalmak betegség-korlátozó, ugyanakkor betegség-terjesztő faktora