Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hansel Balázs – Horváth Tünde – Kiss Viktória – Koós István – Marton Tibor – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Osztás Anett – Polgár Péter – P-Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sófalvi András – Virágos Gábor: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003) Előzetes jelentés III

60 HONTI SZILVIA ETAL. bronz ékszereket is találtunk. Ezen kívül a telepről előkerült egy jó megtartású, hozzávetőleg 8 cm hosszú, négyzetes keresztmetszetű, bronz 'szakállas' horog is. A sírokon kívül hulladékgödröket, oszlopszerkezetes építményeket, munkagödröket és két kemenceomladékot tártunk fel. A feltárás nagyobbik részét a késői vaskor kelta népességéhez köthető objektumok jelentették. E korszakból nagyméretű hulladékgödrök, cölöpökkel körbevett munkagödrök, oszlopszerkezetes épületek, valamint egy nagyméretű, megközelítőleg észak-déli irányú árok került elő. Az árokban egygombos, erős profilú bronzfibulát találtunk. Egy nyújtott, nyugat-keleti tájolású csontvázas sírt (XXIII. t. 2.) is kibontottunk, amely azonban nem tartalmazott korhatározó leletanyagot. Mind a bronzkori, mind a kelta településen nagyszámú cölöplyukat figyeltünk meg, melyek szinte kivétel nélkül különböző formájú és méretű épületekhez tartoztak. Valószínűleg a mocsaras terület miatt választották ezt a cölöpökre alapozott építési technikát. Feltártunk olyan gödröket és oszlopszerkezetes építményeket (XXIII. t. 1.) is, melyek nem tartalmaztak keltezhető leletanyagot. Mivel a fent említett két korszakon kívül más típusú leletanyag nem került elő, ezek a jelenségek is minden bizonnyal a két korszak valamelyikében létezett településhez tartozhattak. Ezek nagyobb és valószínűleg intenzívebb része a nyomvonaltól északra elterülő, magasabban fekvő területre esik. A két leletmentés során közel 6000 m

2 területen több, mint 200 objektumot tártunk fel. (M7/128+450—650 km, április 16—28. június 16.— július 30. között) Balatonszemes—Alsóvölgyi-dűlő Hansel Balázs Balatonszemesen, a Bagó-domb előterében tervezett híd nyugati hídlábának építése során kialakított rézsűben, a gépi földmunka során, egy sír került elő (XXII. t. 6.). A jó megtartású váz nyújtott helyzetű volt, észak-déli tájolással. A csontváz lábrészét a rézsű készítése során megbolygatták, részben megsemmisítették. A feltárás során a jobb alkar mellett egy vaskés és egy ellapított végű bronz karika, a jobb combcsont és a medence felett egy-egy egyszerű vascsat került elő. A kevés és rossz megtartású lelet alapján a temetkezés nehezen keltezhető. Valószínűleg késő népvándorlás kori, feltehetően késő avar temetkezésről van szó. A környezetében folytatott gépi földmunka során újabb sírt nem találtunk. (M7/132+100 km, szeptember 1.) Balatonszemes—Csillagpuszta mellett Sófalvi András A balatonszemes-rádpusztai forgalmi csomóponttól keleti irányban, a nyomvonalban kezdett humuszolás, majd az azt követő kb. 1,5—2 m mély bevágás során őskori objektumok foltjait észleltük. A felületen végzett feltárások során kiderült, hogy a magaslaton egy nagyobb kiterjedésű kora bronzkori, a SomogyvárVinkovci kultúrához tartozó település maradványai találhatók meg (XXIII. t. 5.). Az objektumok a nyomvonal mintegy másfél hektáros területén elszórtan helyezkedtek el, többségük a bevágás miatt már erősen sérült állapotban (ezeknek általában csak az alsó szintjét sikerült megfogni). A magaslaton végighúzódó, humusszal feltöltődött egykori völgy alján az objektumok valamivel jobb állapotban voltak, itt egy kemencebokrot is feltártunk. A domb nyugat felé lejtő peremén alkalmunk volt egy 580 m

2-es felületen az objektumokat magasabb szintről kibontani. Ennek során egy kora bronzkori objektumcsoportot és egy, a magaslat peremével párhuzamosan futó, feltehetően nagyobb területet övező, széles, többszakaszos árkot tártunk fel (XXIII. t. 5.). (M7/133+800—134+000 km, május 12. — 26. között) Balatonszemes—Nyelves-dűlő Hansel Balázs Balatonszemestől délre mintegy 1,2—1,5 km-re, a Nyelves-dűlő területén, az erdőirtást követő humuszolás után régészeti jelenségek mutatkoztak. A lelőhely egy észak-déli dombvonulat északi, legmagasabb pontján feküdt. Nyugati irányban a lankás, hosszan lejtő domboldal, míg kelet felé egy szűk, mély völgy határolja. A feltárás során kibontásra került egy 1,5—2 m széles és átlagban méteres mélységű, észak-déli irányú árok, egy vele szuperpozícióban levő hamusgödör és egy ehhez tartozó kemence. Az objektumokból alig került elő kerámiaanyag. Ezek alapján valószínű a késő népvándorlás kori keltezés, de elképzelhető a kora Árpád-kor is. Az árok homogén, egymástól is alig elválasztható betöltési rétegei természetes feltöltődésre utalnak. A kis méretű kemencének nem volt kerámiaalapozású tüzelőlapja, csak egy alig átégett vörös réteget tudtunk megfigyelni. A hozzátartozó hamusgödörből is csak néhány jellegtelen kerámiatöredék került elő. A további gépi humuszolás során még két kisebb, a nagy árokra nyugatról merőleges árkot találtunk, más régészeti objektum a területen előzetes várakozásunkkal ellentétben nem mutatkozott. (M7/132 +500—525 km, augusztus 11—12. között) Balatonszemes—Szemesi csomópont Hansel Balázs A Tetves patakot övező nagykiterjedésű berek keleti, enyhén emelkedő partján egymást érik a lelőhelyek, melyeken nagyobb foltokba tömörülve találhatók a különböző korszakok telephelyei, köztük ritkásabb részekkel vagy üres területekkel. A csomópont déli részét érintő M7/S-13 Balatonszemes-Szemesi-berek lelőhelyen 1999—2000. között végzett az SMMI megelőző feltárást,

110 a csomóponthoz vezető bekötőút területén, az M7/S-19 Balatonszemes-Egyenes-dűlőben az MTA Rl 2003-ban.

111 A korábbi terepbejárások adataival ellentétesen a kettő között, a csomópont északi részén