Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

484 VARGA ÉVA Thury Zsigmond dr. (Botpalád (Szatmár vm.), 1885. július 22. — Kaposvár, 1948. december 12.) tanár, újságíró, lapszerkesztő Régi nemesi családból származott. („Tagjai közül immár 400 évre visszamenően kerültek ki lelkészek, katonatisztek és ügyvédek.") Érettségit a szatmárnémeti (Szatmár vm.) ref. főgimnáziumban tett, 1903-ban. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Ezután a tanári pályára lépett. Mezőtúron (Jász-NagykunSzolnok vm.), Kiskunhalason (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), Kolozsváron (Kolozs vm) és Szászvárosban (Hunyad vm.) egy-egy évig tanított. A világháború kitörésekor a cs. és kir. 44. gyalogezredhez vonult be. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített. Vitézségéért a kisezüst vitézségi éremmel és a Károly csapatkereszttel tűntették ki. A háború utáni forradalmak idején Kaposváron tartózkodott. 1919 augusztusában volt parancsnoka felkérésére a „rendcsinálás" idején Kaposvár város parancsnokságának első segédtisztje volt. Ekkor kérték fel az ugyancsak 1919 augusztusában alapított és megindított „Uj-Somogy" с politikai napilap szerkesztésére. A lapnak megszűntéig (1944. november 29.) felelős szerkesztője volt. 1936. november 25én kötött házasságot Tormássy Jolánnal, az eseményről az Uj-Somogy részletesen beszámolt. Egyetemi évei alatt tudományos cikkei jelentek meg az „Erdélyi Muzeum"-ban és a „Századokéban. Később munkatársa lett a „Mezőtúr és Vidéke", a „Szászváros és Vidéke", és a „Kolozsvári Újság" с vidéki lapoknak. Ezen kívül cikkei jelentek meg a „Somogyi Hírlap" és a „Somogyvármegye" с kaposvári lapokban. A harctéren szerkesztett sabáci „Hősök Lapjá"-ba és a 44-esek „Farsangi Hírharsonájá"-ba írt cikkeiért József főherceg sajátkezű elismerő sorait kapta, mivel azok jó hatást gyakoroltak az ún. „rosseb"-bakák harci szellemére. Kaposvár társadalmi életének egyik meghatározó figurája, a református egyházközség ügyeiben is tevékenykedett. A 30-as évek végétől tagja volt a város képviselőtestületének is. A kaposvári Berzsenyi Társaság újraszervezésében részt vett az 1920-as években, s a társaság rendes tagja volt. Munkái: A szombatos kódexek bibliográfiája különös tekintettel azok énektartalmára, (doktori disszertációja) Kaposvári kalauz. Kaposvár, 1938. (a „virágos Kaposvárról") Előszava Gruber János: Morzsák az ötvenéves asztalról, с visszaemlékezéshez. Kaposvár, 1925. Irodalom: Fekete László: Megőrizve. Kaposvár, 1993. (Visszaemlékezés) Kellner Béla: Somogyi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Kaposvár, 1957. 74. p. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928.210—211. p. Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. 249. p. Uj-Somogy. 1936. november 25. 3—4. p. Tódor János (Felsősegesd (Somogy vm.), 1901 október 21. — ?) tanító, az Uj-Somogy egyik versfaragó poétája Tanulmányait Szigetváron és Csurgón végezte. Tanítói pályáját 1922-ben Pesten kezdte, 1923-ban Szarkavárra (Somogy m.) került. 1924-től jelennek meg tréfás, „népies" versei az Uj-Somogyban. írói álneve: Vakarcs Péter. E néven megjelent munkáira Németh József, kaposfüredi kántortanító Fűzfa András álnéven ugyancsak tréfásan válaszolgatott. Munkája: Vakarcs Péter könyve. Kaposvár, 1926. Irodalom: Özv. Baló Kálmánné (Kaposvár Füredi u. 17.) és Szőllősi Sándor visszaemlékezése. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928.213. p. Tóth Ferenc (Abony (Pest vm.), 1892. szeptember 30. — ?) tanár, földrajztudós, szakirodalmi tevékenység Iparos családból származott. Apja Tóth István, anyja Ihriczky Mária. Elemi iskolai tanítói oklevelét Kiskunfélegyházán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), polgári iskolai tanári oklevelét és a tanítóképzői tanári oklevelét Budapesten szerezte. Ezek után a berlini tudományegyetemen még négy szemesztert végzett. A berlini magyar iskola szervezője és annak vezetője volt 1921—1923 között. 1919—21-ig az Országos Meterológiai Intézetnél működött. 1924-ben fél évig a nagykanizsai polgári iskolánál tanított, majd a csurgói áll. tanítóképző földrajz szaktanára lett. Külföldi tartózkodása idején a hallei egyetem földrajzi intézetében előadásokat tartott, a „Föld és Ember" с Kogutovicz vezette lapnak külföldi tudósítója és rendszeres szerzője volt. Az Ungar Jahrbücher-be településföldrajzi tudósításokat írt. Az „Ifjúság és Élet" с folyóiratba tudományos ismeretterjesztő, népszerű szakcikkeket jelentetett meg. A „Néptanítók Lapjá"-ba pedagógiai és szakmetodikai cikkekkel jelentkezett. A pécsi tudományegyetem Geographia