Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

472 VARGA ÉVA Munkája: Egy falusi lelkipásztor élményei. Barcs, 1937. Irodalom: Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 125. p. Merényi Oszkár dr. (Tótsóvár (Sáros vm.), 1895. június 28. — Budapest, 1981. március 19.) tanár, irodalomtörténész Apja Merényi Gyula m. k. erdőfőtanácsos, anyja Garay Hermine. Mindketten régi szepességi családból származtak. Merényi Oszkár iskoláit az eperjesi ev. kollégiumban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1918-ban középiskolai tanári diplomát szerzett. Tanulmányokat folytatott a berlini, firenzei, londoni és párizsi egyetemeken. Magyar-német szakos tanárként Körmöcbányán vállalt tanári állást. A csehszlovák hatóságok kiutasították a magyar gimnázium egész tantestületével együtt. 1919 februárjában a kaposvári gimnázium tanára lett. Belépett a szociáldemokraták közé. A tanácsköztársaság idején szocialista szellemű előadásokat tartott, részt vett a téesz-szervezési mozgalomban, gyermeknyaraltatási akciókat szervezett. Az ellenforradalmi rendszer hatalomrajutásakor letartóztatták. 1920 elején helyezték szabadlábra. Álláshoz nem jutott. 1920 decemberében — ügye lezártával — Nagykállóra került, másfél évig a nagykállói gimnáziumban tanított. 1921. októberében itt kötött házasságot Gottwald Júliával. 1922. júlisában visszakerült Kaposvárra, a Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában talált állást. Itt tanított 1941-ig. Tanári munkája mellett irodalomtörténeti kutatómunkát folytatott. Főleg Berzsenyivel és más, somogyi írókkal foglakozott, valamint tankönyveket írt. 1928-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészettudományi doktori diplomát szerzett. 1938-ban a pécsi egyetem magántanára lett. 1941-ben áttelepült Nyíregyházára, az ottani felső kereskedelmi iskola tanára lett. Nyíregyházán főleg Bessenyeivel és más, szabolcsi írókkal foglalkozott. 1947-től a nyíregyházi közgazdasági technikum igazgatója, 1942-52-ig a debreceni egyetem magántanára volt. 1945 után előbb a szociáldemokrata, majd a kommunista párt tagja lett. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács tanácstagja volt 1954-1967-ig. 1954 és 1963 között az Országos Béketanácsnak is tagja volt. 1966-ban, hetvenéves korában nyugalomba vonult. Nyugdíjasként Budapestre költözött és újabb nagyszabású tudományos munkákba fogott. Visszatért ifjúsága kedves költőjéhez, Berzsenyihez. Munkásságának másik területe a vidéki irodalmi élet megszervezésére és az ezzel kapcsolatos irodalmi emlékek felkutatására, emlékmúzeumok, vidéki folyóiratok létesítésére irányult. Sokat publikált. Országos szakfolyóiratokban („Napkelet", „Irodalomtörténeti Közlemények", „A Kereskedelmi Szakoktatás" stb.), napilapokban (pl.: „Magyar Nemzet") és a helyi lapokban (pl. „Uj-Somogy", „Somogyi Újság", stb.) jelentek meg írásai. 1920—21-ben Babay Józseffel szerkesztette az „Őrszem" с társadalmi és szépirodalmi hetilapot. 1927től a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság rendes tagja, 1932—36 pedig főtitkára volt. Munkái: Fáy András meséi, különös tekintettel a műfaj kortörténeti vonatkozásokra. Pécs, 1928. Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv a felsőkeresk. isk. számára. Kaposvár, 1929. A magyar irodalom története a felsőkeresked. isk. III.— IV osztálya számára. Tankönyv. Kaposvár, 1929. A magyar lélek története. Kaposvár, 1929. A magyar lélek és ideáljai a XIX. század első évtizedeiben, írod. tört.-i vázlat. Kaposvár, 1930. A lélek igájában. Versantológia. Bp., 1932. Berzsenyi Dániel: A mezei szorgalom némely akadályairul. (Sajtó alá rend.) Bp., 1933. (Magyar irodalmi ritkaságok. 23. sz.) A magyar klasszicizmus szelleme. 1933. (megj.: ugyanaz a mű Magyar klasszicizmus címen is szerepel.) Irodalomtanítás a középiskolákban és a felső kereskedelmi iskolákban. Bp., 1935. Berzsenyi Dániel költői művei. (Bev. és jegyz. ellátta) Bp., 1937. (Régi Magyar Könyvtár. 39.) (Megj.: A Magyar Tudományos Akadémia és a Berzsenyi Társaság közös kiadása.) Berzsenyi tanulmányok. Bp., 1936. A Berzsenyi-Társaság Értesítője. (Összefoglalás a Társaság működéséről 1925—36-ig.) (szerk.) Kaposvár, 1936. Kiadástudomány. Pécs, 1937. Berzsenyi Dániel versei. Kaposvár, 1938. Berzsenyi Dániel ismeretlen és kiadatlan levelei. Bp. 1938. Berzsenyi Dániel ismeretlen Berzsenyi adalékokkal. 1938. Berzsenyi Dániel ismeretlen töredékei. 1938. Berzsenyi Dániel kiadatlan verseinek ősszövegei. Bp., 1938. Berzsenyi Dánielről. 1938. Bárd Miklós. Kaposvár, 1939. Kozma Andor. Életrajz. Kaposvár, 1939. Berzsenyi Dániel prózai művei. 1941. Kozma Andor. Adalékok és tanulmányok a költő életének és műveinek ismertetéséhez. A költő post humus veresekötetével. Kaposvár, 1941. Berzsenyi-problémák. Bp., 1962. Kölcsey-dokumentumok. Bp., 1961. Ujabb Berzsenyi-tanulmányok. Bp., 1971. Berzsenyi a Kemenesalján. Szombarhely, 1971. Berzsenyi Dániel versei, (tanulmányaival). Bp., 1976. Berzsenyi Emlékkönyv. Bp., 1976. Berzsenyi Dániel költői művei. (Sajtó alá rend.). Bp., 1979.