Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 461 III. ként vett részt. A szépirodalom mellett iparművészettel is foglalkozott. írásai a somogyi lapokban láttak napvilágot. Novellái leginkább az általa szerkesztett Csurgó (később Belső Somogy) с politikai, társadalmi és kulturális hetilapban jelentek meg. E lapnak eleinte tárcarovat-vezetője, majd — 1942 szeptemberétől 1944. május 14-ig, a lap megszűntéig — felelős szerkesztője volt. Tagja volt a kaposvári Berzsenyi Társaságnak, a Báró Eötvös Kollégium volt tagjai Szövetségének és az Országos Bethlen Gábor Szövetségnek. Vezette a Somogyi Népművelési Bizottság csurgói szervezetét. 1926. szeptember 12-én a Niklán tartott országos Berzsenyi ünnepélyen saját alkalmi ódáját szavalta el. Munkái: Virág a hó alatt. Versek. Csurgó, 1925. A förgeteg. Elbeszélések. Szigetvár, 1926. A történetíró Cserei Mihály, mint versszerző. Szigetvár, 1934. Somogyi kéziratos graduálok eredete és rokonsága. Tud. értekezés A17. század kisebb verselőinek munkássága. Csurgó, 1933. Sziget vára és Zrínyi a magyarországi latin költészetben. Kaposvár, 1935. A latin alaktan táblázatos összefoglalása. Csurgó, 1938. Pálóczi Horváth Ádám Holmi-jának negyedik darabja. Csurgó, 1942. Irodalom: Kellner Béla: Somogyi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Kaposvár, 1957. 11. p. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928.47. p. Faragó Lajos (Siófok (Veszprém m.), 1872. február 8. — Kaposvár (Somogy m.) 1927. december 16.) gimnáziumi tanár Iskoláit Siófokon, Veszprémben, Egerben, az egyetemet Budapesten végezte. 1897-ben Budapesten, 1898-tól 28 éven át a kaposvári főgimnázium tanára. A Somogyi Helikon szerint a tanári tevékenységen kívül Kaposvár kulturális és jótékonysági egyesületeinek munkájában is tevékenyen részt vett. Történelmi, zenei és egyéb kulturális témájú cikkei a helyi lapokban jelentek meg. A párizsi világkiállításról 1900-ban cikkeket írt a vidéki lapokba. Cikkei közül „A macsói bánság története az Árpádok korában" címűt emelték ki az életrajzírók. A Csánki Dezső szerkesztette „A Magyarország vármegyéi és városai" somogyi kötetének munkatársai között is olvashatjuk nevét. (A Közoktatásügy с fejezet szerzője). A kaposvári gimnázium 100 éves jubileuma alkalmából ő írta meg a gimnázium történetének egyik (Az ifjúsági segítő egyesület, a segítő könyvtár és a köztartás története. = A kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium emlékkönyve 1812—1912. Kaposvár, 1913. 237—242. p.) fejezetét. A kaposvári Berzsenyi Társaság tagja volt. Irodalom: Magyar írók élete és munkái. Szerk.: Gulyás Pál. VIII. k. Bp., 1992. 198. p. Páti Ferenc: Faragó Lajos. 1872—1927. = A Kaposvári Magy. Kir. Állami Somssich Pál Reálgimnázium értesítője az 1927-28. iskolai évről. Közzéteszi: dr. Pongrácz Károly. Kaposvár, 1928. 5—8. p. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 47. p. Fekete Gyula (1881-ig Schwarz) dr. (Kaposvár (Somogy vm.), 1861. — eltűnt Auschwitz 1944. július 8.) ügyvéd, helytörténetíró Schwarz Lipót földműves és Kunfy Katalin gyermeke. Középiskoláit Kaposváron és Pécsett végezte, majd a jogot a budapesti és a bécsi egyetemen. Diplomája megszerzése után Budapesten kezdte pályáját, 1889-ben Kaposváron ügyvédi irodát nyitott. A város egyik legkeresettebb ügyvédje lett. Jelentős közéleti tevékenységet folytatott: a Somogymegyei Múzeum Egyesület egyik alapítója, később alelnöke, a református egyház presbitere, az Ügyvédi Szövetség kaposvári osztályának alelnöke volt. Személyében Kaposvár és Fonyód helytörténetének kutatóját tisztelhetjük. Munkája: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Fonyód. Kaposvár, 1929. Irodalom: Magyar írók élete és munkái. Szerk.: Gulyás Pál. VIII. k. Bp., 1992. 634. p. Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., 1932. 162. p. Gruber Vilmos (írói neve: Gellért Vilmos) (Eszék (Verőce vm.), 1909. február 4. — ?) Lapszerkesztő, hírlapíró, költő Gruber József, kaposvári szalámigyáros fia. Négyéves korában Kaposvárra került, itt végezte iskoláit. A felsőkereskedelmi iskolai érettségi után a hírlapírói