Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

462 VARGA ÉVA pályára lépett. A Somogyi Újság munkatársa volt, majd 1936 márc. 13.-1938 máj. 28-ig felelős szerkesztője a kaposvári „Riport Ujság"-nak. A lap alcíme: „Gellért Vilmos hetilapja". A főszerkesztő Tatár János volt. Grubernek és Tatárnak több sajtópere volt. Gruber írásai (elsősorban versek) a helyi lapokban és Tatár János: Dunántúli antol. (Pécs, 1936.) с gyűjteményes kötetben jelentek meg. Munkái: Állok a viharban. Versek. Kaposvár, 1928. Ember a máglyán. Versek. Uo., 1930. Se úr, se paraszt. Versek. Bp., 1941. Sértő Kálmán életr. Bp., 1941. Novemberi hajnal, (regény) Bp., (ny.:Pécs), 1943. Az óceán hősei. Bp., 1943. Irodalom: Magyar írók élete és munkái. írta és összeáll.: Gulyás Pál. XI. k. Bp., 1992.497. p. Uj-Somogy 1937. júl. 16., 17. sz. Geiszler István (Gáthy) (Kaposvár, 1887 január 22. — 1974.) vaskereskedő Kereskedő családból származott. Atyja, Geiszler János (1857—1938) 1884-ben alapította üzletét. Az igen jó nevű, nagy forgalmú cég tulajdonosát hosszú, eredményes tevékenységéért, valamint törvényszéki és kereskedelmi ülnöki minőségben teljesített közérdekű működésének elismeréséül 1911-ben királyi tanácsossá nevezték ki. Az édesanya Haidekker Eugénia (1866— 1943), id. Haidekker Pál, a kaposvári szappangyáralapítójának testvére volt. Geiszler István a gimnáziumot Kaposváron, a felső kereskedelmi iskolát Sopronban végezte el. Önkéntes katonai évét Graz-ban szolgálta le. Az első világháborúban a m. k. 20 h. gy. ezr.-ben vett részt, több kitüntetésben részesült s mint t. főhadnagy szerelt le. 1920-tól apjával együtt vezették az üzletet. 1920-21-ben a Kaposvári Kereskedők Egyesületének elnökének választották, 1935—38 tagja volt az Országos Magyar Kereskedő Egyesülés elnökségének. Felesége Ivanich Margit (1898—1984), a dombóvári villanytelep igazgatójának a lánya volt. Leányukat Kaposvár polgármesterének, dr. Vétek Györgynek a fia vette el. A Geiszler család kiterjedt rokonsága révén is a város (Kaposvár) előkelő famíliájának számított. Az üzletükről még a helyi lapban közölt egykorú folytatásos regény is megemlékezett. (Egly Ernő: Három kopott egyenruhás) Geiszler István irodalommal diák korában kezdett el foglalkozni, elnöke volt a soproni felső keresked. iskola önképzőkörének. Versei (köztük sok tréfás), politikai és közgazdasági cikkei a „M. Kereskedő", az „OMKE", a „Somogyi Társaság", a „Somogyi Újság", a „Somogyvármegye", a „Somogyvármegye Almanachja", az „Uj-Somogy" stb. lapokban jelentek meg. A kaposvári Berzsenyi Társaság rendes tagja volt. írói álnevei: Bolygó Hollandi, Gádor István, Gáthy István, Főutcái Figyelő. Munkái: Egy vasárnap története, (tréfás verses elbeszélés) Kaposvár, 1920. A munka társadalma. (Bp.), /1931./ (Gáthy István álnéven) Irodalom: Bereczk Sándor: Kaposvár rt. város története és fejlődése. Bp., 1925., 131—132. p. Magyar írók élete és munkái. írta és Összeáll.: Gulyás Pál. X. k. Bp., 1992. 601—602. p. Somogyi Helikon. Szerk. és kiad.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 56. p. A családi kapcsolatokról Özv. Baló Kálmánné (Kaposvár, Füredi u. 75. alatti lakos) és Bánkuti Ferenc kaposvári régiségkereskedő elbeszéléséből, valamint a kaposvári keleti temetőben levő családi sírbolt sírfelirataiból van tudomásunk. Goitein Gábor dr. (Kaposvár, (Somogy vármegye) 1885. szeptember 27. — Kaposvár, 1963.) ügyvéd, szerkesztő Kaposvári órás kisiparos hetedik gyermeke. Középiskoláit Kaposváron, a jogot pedig Kecskeméten és Kolozsváron végezte. Jogi doktori és ügyvédi diplomáját Budapesten szerezte. Beutazta Ausztriát és Németországot. Közírói ambíciói a pálya lehetőségével a közélet felé vonzzák. A századelőn csatlakozik a kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholyhoz. Polgári demokrata érzelmű. 1905-ben a „Somogyvármegye" с napilap riportere. A kaposvári Demokrata Kör elnöke volt. 1912-ben Kaposváron ügyvédi irodát nyitott. (1944-ben még megvolt.) Vezércikkírója és 1918 szeptemberétől 1919. március 23-ig felelős szerkesztője a „Somogyvármegye" с politikai napilapnak. Az őszirózsás forradalom idején funkciót vállalt a megalakuló Nemzeti Tanácsban. A városi bizottság egyik elnöke volt. 1926-tól mély barátság fűzte Móra Ferenchez. Mórához hasonlóan ismeretterjesztő, irodalom-népszerűsítő munkásságot fejtett ki szűkebb pátriájában. Népszerű ember volt Kaposváron. Az emberek szerették könnyed csevegő stílusát, a Munkásotthonban éppúgy, mint az Iparosszékházban, a Kereskedők Egyesületében vagy a Berzsenyi Társaságban. A Mórához fűződő barátság alappillére a köztük lévő „világnézeti" rokonság volt. Erről tanúskodik az 1926-tól folytatott levelezésük is. A háború alatt az eredeti levelek egy része