Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Winkler Ferenc: A szabadtéri néprajzi gondolat előzményei és eszmetörténeti összefüggései
A SZABADTÉRI NÉPRAJZI GONDOLAT ELŐZMÉNYEI ÉS ESZMETÖRTÉNETI 437 ÖSSZEFÜGGÉSE meg országos főfelügyelői jogkörrel. Ő a fél országot beutazván, s eleve múzeumi szakember lévén, magángyűjteményt hozott létre, melynek kimagasló darabja az Orkney-i birtokára áttelepített malomépület. Rivers angliai utazásai során a régészeti emlékhelyekről modelleket készíttetett, amelyeket farnhami birtokán a malom társaságában tett hozzáférhetővé — egyfajta sajátos régészeti modell-skanzent hozván így létre 43 . Miközben Európa nagyobbik része az iparkiállítások lázában izzott, Stockholmban Hazelius töretlenül haladt a maga számára kijelölt úton. Nemzeti-roman-tikusnak titulált — valójában rendkívül kézzelfogható — álmai lassacskán megvalósulóban voltak. Artúr Hazelius radikális gondolkodású, polgári származású katonatiszt családjában született Stockholmban. Édesapja a neves svéd író, Carl Jonas Love Alm-quist baráti és eszmeköréhez tartozott. Elégedetlen lévén a főváros maradinak ítélt közgondolkodásával fiát Hännasba, vagyis vidéki iskolába íratta, ahol az minden rendezvényen részt vett, így ismerkedvén a falusi, vidéki hétköz- és ünnepnapok világával. A diák Hazelius nyári szünidejének java részét hosszú gyalogtúrákkal múlatta; a legkedveltebb célpontja e túráknak Norrland volt. Uppsalai egyetemistaként — szerencséjére — Carl Save szárnyai alá került, aki erősen érdeklődött hazája nyelvjárásai iránt, miközben az első svédországi nyelvtudományi társaságok csak 1872 után alakultak meg. Hazelius nyelvészetből diplomázott, majd tanár lett. Később egy fővárosi jogász kör titkára, s részt vett a svéd közjogi reform alapjainak kimunkálásában. Már ekkoriban úgy vélte, hogy az írott nyelv demokratizálása nélkül elképzelhetetlen honfitársai szellemi fölemelkedése. A nyelvet tartotta a nemzet legfontosabb alkotó elemének. Azzal is tisztában volt, hogy a szükségszerű nyelvi — és persze fogalmi, gondolkodásbeli — fejlődés a óhatatlan életformabeli változásokhoz vezet. A már idézett dalamai nyári túra során a svéd vidéki élet mindennapjainak olyan bőséges változatosságával, kitárulkozó gazdagságával szembesült, amelynek eltűnését féltendő még tulajdon eszméivel is meghasonlott. Ekkor fogalmazódott meg Hazeliusban a svéd nemzeti néprajzi múzeum gondolata, amelyben talán már ekkor részt kapott a djurgardeni kert. Hogy vidéki utazása során feleségével szinte mindenütt viseleti darabokat, használati eszközöket vásároltak, bizony már nem is számított különlegességnek. Egyfelől jó néhány északi példát idéztünk ebből a korszakból a korabeli magángyűjteményekre vonatkozóan, ugyanakkor ebben az időszakban már rendszeressé vált Svédországban, hogy a városi turisták szinte kötelezően valamiféle vidéki-falusi emléktárggyal a zsebükben tértek haza utazásukról. Amennyire érzékletes azonban Hazeilusnál a kiállítási koncepció fokozatosan tudatos építkezése, fejlődése, a megfontolt kísérletezés, olyannyira tudatosan alakult — a fentieket megalapozó — érdeklődése a falusi hétköznapi világ emlékezetanyagával összefüggésben. A nyelvvel, a nyelvjárásokkal kezdte, a Nordiska Museet alapításakor még a viselet, a textília és a gazdagon díszített ünnepi tárgyak összeszedésénél tartott, ám alig egy esztendővel a múzeum megnyitása után érdeklődése már a termelés, a gazdálkodás eszközvilága felé fordult. Innen már alig egy lépésre van csupán annak fölismerése, hogy mindezek a tárgyak „szegényesen" bevált múzeumi gyakorlat szerinti intézményesült jelképek maradnak legáltalánosabb hétköznapi környezetük, az épített környezet, az építmény együttesek, hajlékok, a „tun"-ok nélkül. A világkiállítási gyakorlatban ugyanakkor elterjedt félig panoptikus viseletbemutatók oly „ragadósak" voltak, hogy a Drottninggatanon Stockholmban csaknem megszületett a svéd panoptikum. Ennek megakadályozása is lényegében Hazelius Nordiska Museetjéhez kapcsolódik. Jóllehet, emberünk maga is végigjárta mindazon zsákutcákat, amiketa panoptikumi és az enteriőrbemutatók képviseltek. Elég egy pillantást vetni a párizsi világkiállításon általa berendezett schoneni és a Skansen harvedjaleni enteriőrjére, 44 hogy lássuk, mekkora utat járt be alig másfél évtized alatt. 1884-től megszaporodó jegyzeteit kutatva bizony elég nehéz eldönteni, hol van szó olyan építményről, amelyet Skansen számára szemelt ki, s mikor esik szó enteriőrnek szánt szobáról, helyiségről 45 . Minden esetre, ettől az időtől kezdve számítható a terv létrejötte és kibontakozása, amely szerint valahol a svéd fővárosban szabadtéri néprajzi gyűjtemény születik. Hazelius hat éven át kutatta a svéd vidéket, s ennek eredményeként 1890-re készen állt a tervezett szabadtéri gyűjtemény programja. Walter von Hallwyll gróf ekkor vásárolta meg a Djurgard-forrás környékén fekvő Framnäst, s ajándékozta a Nordiska Museetnek. Hazelius egy évvel korábban megbízta Ferdinand Boberg építészmérnököt, hogy készítsen hasznosítási tervet erre a területre. Szándéka szerint ugyanis ide épült volna az ornäsi lakóház, a borgundi norvég templom, a björkviki magtár s még néhány építmény. Szerencsére e tervek kútba estek, és egy esztendő múltán Hazeliusnak sikerült megszereznie a Skansen dombot 46 . Igazán gyors ütemben indult meg a terület rendezése, s 1891. október 11-én megnyílhatott a világ első szabadtéri néprajzi múzeuma a svéd fővárosban. Abban az esztendőben, amikor Selma Lagerlöf Gösta Berlingje megjelent... Skansennek sok köze van ahhoz a szellemiséghez, azokhoz a hangulatokhoz, amiket Lagerlöf műve közvetít. Mindkettőben a legerősebb nemzeti jelleg domborodik ki, ami oly jellemző volt a korabeli művészeti és kulturális életre. Hazelius maga is erősen hitt a nemzeti hagyományok erejében, olyan nemzeti romantikus volt, aki ugyanakkor tudatos alkotó és újító lévén úgy gondolta, végleg leszámol az enteriőr-kiállítások idealizált, erősen stilizáltán ünnepi világot sugalló környezetével, s létrehozza azt a formát, amely a hétköznapok verejtékszagát hordozza, a történelem percrőlpercre működött folyamatosságát üzeni, s tárgyait ebbe a hiteles — vagy hiteles előképek szerint megépített — környezetbe kívánta elhelyezni. A déli svéd Skáne fachwerk építkezésétől az északi lappok kunyhóiig
