Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Honti Szilvia – Belényesy Károly – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hansel Balázs – Horváth Tünde – Kiss Viktória – Koós István – Marton Tibor – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Osztás Anett – Polgár Péter – P-Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sófalvi András – Virágos Gábor: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003) Előzetes jelentés III
40 HONTI SZILVIA ET AL. 6. kép: Török kori gyűrűk rajza (Rajz: Mészáros Szilvia) szerint a középkori temetkezések embertani elemzése és radiokarbon vizsgálata azonban újabb adatokat fog nyújtani a temető feldolgozásához.? 3 A török kori eseményeket világíthatja meg az a tény, hogy a leendő csomóponttól közvetlenül északra egy, már régóta ismert palánkvár kb. 150 m külső hosszúságú nyugati fala húzódik, két árokkal és három sánccal. 74 Az 1783-as I. katonai felmérésen (Col. VIII. Sect. 21.) még fellelhető a palánkvár nyoma. A várat Nováki Gyula és Sándorfi György 1984-ben mérte fel (XIV. t. 1 .). 75 Ezzel kapcsolatban tudni érdemes, hogy e területet az 1540—70-es években, a török végvári harcok idején, Palonai Magyar Bálint védte és uralta. Elképzelhető, hogy a bézsenyi földvár az általa védett fonyódi palánkvár külső övezetéhez tartozhatott. Az ilyen kisebb fiók- vagy tarisznyavárak, úgymint a bézsenyi, Ordacsehi-Kisvár, szőlősgyöröki, vagy esetleg a Zardavár egy-egy észak-déli illetve nyugat-keleti irányú utat zártak le (XIV. t. 2.). 76 A bézsenyi vár eredetét tekintve azonban van egy másik elképzelés is. A törökök 1570ben komolyabban is támadták Fonyódot, és erről egy híradás is szól. 1570—71-ben kelt levelekben arról panaszkodik Magyar Bálint felesége, Lengyel Brigitta, hogy a török castellumot, tehát várat emelt Fonyód ellenében Bézsenyben. 77 Ez lehetett a lelőhelyünknél lévő vár. Az 1550—1570-es évek portyázásokkal zavart élete 1575-ben, Fonyód elestével ért véget. 78 A feltételezések szerint Fonyód ezután lakatlan hely lett, mint azt a koppányi szandzsák 1578/80-os adóösszeírása jelzi. 79 A Lengyel család későbbi végrendeleteiben és peres irataiban szerepel Fonyód vára, de Fonyód helységet a puszták, praediumok között sorolták fel. 80 Időben előrehaladva, visszatérünk az általunk kutatott lelőhelyre. Ugyanis a terület ÉÉNy-i részén feltártunk egy 17—18. századi, késő középkori-kora újkori települést is. Itt gödrök, egy kút, pásztorépítmények, árkok kerültek felszínre. Kiemelhetjük azokat a viszonylag ritkának számító, nagy méretű, alapárkos-cölöpszerkezetes, illetve tűzhelyes veremépítményeket, amelyeket tüzelősóinak, valamint pincének határozhatunk meg néprajzi párhuzamok alapján (XIII. t. 2—3.). A gödrökből felszínre hozott leletanyagból kiemelendő két késő középkori-kora újkori vassisak. A fenti, török kori temető és e település viszonya nem tisztázott, azonban elképzelhető, hogy e faluhoz, vagy annak korai részéhez tartozott a sírmező. E települést az 1783as I. katonai felmérés térképe is jelzi. E településhez köthető Besenyő-Bézseny templomának végleges pusztulása, kőanyagának elhordása is. A telepobjektumokból valószínűleg e templom faragott kövei, oltárköve, kapuperselye, kváderkövei kerültek elő. A fenti rendkívül érdekes, több korszakon átívelő kérdések megválaszolására, reményeink szerint, a lelőhely további részleteinek feltárása és teljes feldolgozása adja meg a választ. 81 Ordacsehi—Bugaszeg (M7/S-29 lelőhely) Polgár Péter— P. Szeőke Judit 82 A mocsaras területből kiemelkedő dombhát kedvező megtelepedési lehetőségeit — mint az már a korábbi kutatásokból is kiderült 83 — szinte minden korszak népessége kihasználta, folyamatos jelenléttel számolhatunk a neolitikumtól kezdődően a kelta korig, majd a római időszak embere is lakta, végül az Árpád-kor telepnyomai zárják a sort. Az újonnan tett megfigyelések ugyanakkor újabb információkkal szolgáltak annak mértékéről és intenzitásáról, elsősorban a lelőhely nyugati részére is áttevődő munkálatok révén (XV. t. 1.).
