Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Fazekas Imre: Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, V. A Dél–Dunántúl üvegszárnyú lepkefaunája (Microlepidoptera: Sesiidae)

A DÉL—DUNÁNTÚL ÜVEGSZÁRNYÚ LEPKEFAUNÁJA 361 9. ábra: A Synansphecia affinis Staudinger, 1856 habitatja a Villányi-hegységben (Szársomlyó) fig. 9. The habitat of Synansphecia affinis Staudinger, 1856 in S-Hungary (Villányi Mts., Szársomlyó) Repülési idő: IV—VIII. Lelőhelyek: Kaposvár, Kölked, Szenta, Szulok, Jegyzetek: Földrajzi elterjedése hasonlít a Ch. leucopsiformis (Esper, 1800) fajéhoz, avval különbséggel, hogy a tenthrediniformis a kontinentális klímájú KEurópába már nem lép be. Ny-, DNy-, és Közép-Európában mindkét taxon disjunkt. A hazai kutatók a tenthrediniformist sokáig az alysoniformis-empiformis fajokkal azonosították, s nem tekintették a magyar fauna tagjának (vö. LASTÛVKA & LASTÛVKA 1987, LASTÛVKA 1989). Az előbbi szerzők revíziója lapján bebizonyosodott, hogy a tenthrediniformis főként a Dunántúlon és részben az Észak-középhegységben repül, száraz gyeptársulásokban. 30. Chamaesphecia hungarica (Tomala, 1901) Sesia empiformis var. hungarica Tomala, 1901, Rovartani Lapok 8: 47. Locus typicus: „Budapest". Tápnövény: Euphorbia lucida, E. palustris. Repülési idő: V—

VII. Lelőhelyek: Bolhás, Gemenci-erdő, Simontornya, Somogy (Pécs), Tolna. Jegyzetek: Igen szűk areájú, ponto-pannon endemizmus. Eddig csak a Duna-medencében (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia) találták meg, domb- és síkvidéki mocsarakban, mocsárréteken. Aktuálisan veszélyeztetett, védett taxon! Eszmei értéke: 2000 Ft. 31. Chamaesphecia astatiformis (Herrich-Schäffer, 1846) Sesia astatiformis Herrich—

Schäffer, 1846, Syst. Bearb. Schmett. Eur. 2: 70. Locus typicus: „Európa". Tápnövény: Euphorbia esula, E. salicifolia. Repülési idő: IV—

VI. Lelőhelyek: Kaposvár. Jegyzetek: Chorológiailag csak részben ismert taxon. Nyugat-európai elterjedését egyértelműen még nem sikerült igazolni. Feltehetőleg egy ponto-kaszpi faunaelem, amely a Cseh-medencében éri el legnyugatibb előfordulását. Magyarországon főként a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, és szórványosan az Alföldön (pl. Kalocsa) repül: elsősorban xerotherm gyepekben. 32. Chamaesphecia anneiiata (Zeller, 1847) Sesia anneiiata Zeller, 1847, Dt. ent. Z. Isis 40: 415. Locus typicus: Törökország, Tlos. Tápnövény: Ballota nigra. Repülési idő: V—

VII. Lelőhelyek: Kaposvár, Nagyharsány (Szársomlyó), Pécs (Tettye), Simontornya. Jegyzetek: Expanzív pontomediterrán faunaelem.