Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Fazekas Imre: Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, V. A Dél–Dunántúl üvegszárnyú lepkefaunája (Microlepidoptera: Sesiidae)

A DÉL—DUNÁNTÚL ÜVEGSZÁRNYÚ LEPKEFAUNÁJA 355 12. S. andrenaeformis (Laspeyres, 1801) 13. S. myopaeformis (Borkhausen, 1789) 14. S. melliniformis (Laspeyres, 1801) 15. S. vespiformis (Linnaeus, 1761) 16. S. conopiformis (Esper, 1782) S. tipuliformis (Clerck, 1759) S. spulen (Fuchs, 1908) S. loranthi (Králicek, 1966) S. cephiformis (Ochsenheimer, 1808) Bembecia Hübner, 1819 21. В. ichneumoniformis ([Denis & Schiffermüller], 1775) 22. В. albanensis (Rebel, 1918) 23. В. scopigera (Scopoli, 1763) 24. В. megillaeformis (Hübner, [1813]) 25. В. puella (Lastûvka, 1989) 26. В. uroceriformis (Treitschke, 1834) Synansphecia Capuse, 1973 27. S. triannuliformis (Freyer, 1845) 28. S. muscaeformis (Esper, 1783) 29. S. affinis (Staudinger, 1856) Chamaesphecia Spuler, 1910 30. Ch. bibioniformis (Esper, 1800) 31. Ch. euceraeformis (Ochsenheimer, 1816) 32. Ch. palustris (Kautz, 1927) 33. Ch. leucopsiformis (Esper, 1800) 34. Ch. crassicornis (Bartel, 1912) 35. Ch. empiformis (Esper, 1783) 36. Ch. tenthrediniformis ([Denis & Schiffermüller], 1775) 37. Ch. hungarica (Tomala, 1901) 38. Ch. astatiformis (Herrich—Schaffen 1846) 39. Ch. annellata (Zeller, 1847) 40. Ch. dumonti (Le Cerf, 1922) 41. Ch. anatolica (Schwingenschuss, 1938) 42. Ch. aerifrons (Zeller, 1847) 43. Ch. nigrifrons (Le Cerf, 1911) 44. Ch. alysoniformis (Herrich

—Schäffer, 1846) 45. Ch. chalciformis (Esper, 1804) 46. Ch. colpiformis (Staudinger, 1856) 47. Ch. masariformis (Ochsenheimer, 1808) Sesiidae 1. Tinthia hrosiformis (Hübner, [1813]) Sphinx brosiformis Hübner [1813], Samml. Eur Schmett. 2., Taf. 25, Fig. 116. Locus typicus: SK

—

Ŝturovo. Tápnövény: Achillea spp., Convolvulus arvensis, Echium vulgare, Medicago sativa. Repülési idő VI—

IX. Lelőhelyek: Pécs (Tettye). Jegyzetek: A gyűjteményi revíziók alapján minden bizonnyal egy pontomediterrán faj, ugyanis az É-afrikai adatok téves határozásnak bizonyultak. ISSEKUTZ (1955b) a brosiformist még a Tinthia tineiformis (Esper, [1789]) alfajának tekintette. Újabb ismereteink szerint a tineiformis és a brosiformis különálló fajok, s a tineiformis nem éri el a Kárpát-medencét. Hazánk határaihoz legközelebb csak az adriai tengerparton repül. A brosiformis Magyarországon igen lokális és ritka: Mecsek, Kalocsa, Balaton-felvidék, Budai-hegyek. 2. Sesia apiformis (Clerck, 1759) Sphinx apiformis Clerck, 1959, Icon. Ins. rar., pl. 9. fig. 2. Locus typicus: Dél-Anglia. 2. ábra: A Tinthia brosiformis (Hübner, 1813) (a) és T tineiformis (Esper, 1789) (b) potroh rajzolatának differenciális jegyei (dorzális nézet). Fig. 2. Adult abdomens in dorsal view: Tinthia brosiformis Hübner, 1813 (a) and T tineiformis Esper, 1789 (b) Tápnövény: Betula spp., Fraxinus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., Quercus spp. Repülési idő V—VIII. Lelőhelyek: Balatonföldvár, Balatonszemes, Darány, Kaposvár, Nagyharsány (Szársomlyó), Pécs (Tettye), Villány, Vörs, Zamárdi. Jegyzetek: Magyarország minden régiójában gyűjtötték. A hazai nyárfa-ültetvényeken gyakori, és az egyik legveszélyesebb élettani fakárosító (SZONTÁGH és TÓTH 1988). Polifág holarktikus faunaelem. 3. Paranthrene tabaniformis (Rottemburg, 1775) Sphinx tabaniformis Rottemburg, 1775, Naturforscher 7: 110. Locus typicus: PL— Gorzów Wielkopolski. Tápnövény: Populus spp., Salix spp. Repülési idő: IV—VIII. Lelőhelyek: Darány, „Balaton" (LAŜTŬVKA 1990) Kaposvár, Kéthely, Pécs, Siófok. Jegyzetek: Holarktikus faj. A hazai 1—5 éves nyár-ültetvényekben rendszeres kártevőként lép fel (SZONTÁGH és TÓTH 1988). 4. Paranthrene insolita polonica (Schnaider, 1939) Paranthrene polonica Schnaider [1939], Polks. Piesmo Ent. 16/17: 143. Locus typicus: Lwów (Lemberg). Tápnövény: Quercus spp., Populus canadensis, P. pyramidalis, Salix alba. Repülési idő: V—VIII. Lelőhely: Látrány. Jegyzetek: Új faj a Dél-Dunántúlon. Első bizonyító példányát Ábrahám Levente gyűjtötte a Balaton mentén: „Hungary, Látrány, 1999.06.29." Somogy megye fauna katalógusában a Paranthrene tabaniformis (Rottemburg, 1775) taxon után keil besorolni (vö. FA-