Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

144 SIKLÓSI ZSUZSANNA típusa, ugyanakkor előfordulnak benne a késő Baden­kultúra elemei illetve már a Vucedol-kultúrára utaló je­gyek. Annyi a sírok kerámiaanyagának áttekintése alapján bizonyosra vehető, hogy ezen a területen — a Balaton partvidékén — a késő Baden- és a Kostolac-kul­túra együtt élte meg a korai, korai klasszikus Vuĉedol­kultúrát. Minden bizonnyal a Vucedol-kultúra dunántúli térhódításáig fennmaradtak ezen a területen, hiszen nincs okunk e kultúrák között hiátust feltételezni. A Kostolac-kultúra temetkezései A késő rézkori Kostolac-kultúra számos nagymére­tű, többrétegű települése ismert a kutatás előtt. Ezeken a lelőhelyeken masszív, földfelszínre épített, cölöpszer­kezetes házak is feltárásra kerültek, melyek a telepü­lésszerkezeti adatokkal együttvéve hosszúidéig tartó, békés, letelepedett életmódra utalnak. A jól ismert tele­pülésekkel szemben máig erősen vitatott a kultúra te­metkezési szokásainak kérdése. A temetkezési szoká­sokra utaló adatok meglehetősen sokszínűek, de saj­nos többnyire hiányosan dokumentáltak és csak rész­ben publikáltak. Elsőként B. Jovanovié foglalta össze a kultúra temetkezéseit. Véleménye szerint a hamvasztá­sos rítus megjelenése társadalmi változás következmé­nye volt, a gomolavai csontvázas temetkezés előkerü­lése óta pedig egyértelművé vált, hogy a két rítus egyi­dejűleg volt használatban a kultúrában. 52 A Kosto-lac­kultúra temetkezéseit Bondár M. részletesen ismertette az 1995-ben előkerült balatonbogiári sírok pub­likálásakor. 53 A kutatás jelenlegi helyzetét jól szemlélte­ti, hogy az itt bemutatott sírokon kívül nem számolha­tok be újabb, azóta előkerült kostolaci temetkezésekről. A Kostolac-kultúrához sorolható temetkezések kö­zött egyaránt megtalálhatók a csontvázas és az urnás hamvasztásos rítusú sírok. Urnás hamvasztásos te­metkezések a következő lelőhelyekről ismertek: Keszt­hely—Fenékpuszta (1 sír) 54 , Dvorovi—Silajet (1 sír) 55 , Manastir (Monostor)— Gospodin vir (?) 56 , Djerdap—Pad­ina (3 vagy 5 sír?) 57 valamint Balatonboglár— Berekre­dűlő (13 sír) 58 . Dvoroviban a balatonbogiári sírok rítu­sával azonos temetkezés került elő, egy díszítetlen ur­nát háromszögekkel díszített tál fedett. 59 Szintén ha­sonló volt a Keszthelyen előkerült sír: itt egy díszített urnában voltak a hamvak, melyet díszítetlen tállal borítottak. 60 Padinán a sírok a vízmosta folyóparton voltak, így a sírok pontos száma is bizonytalan. Annyit sikerült megállapítani, hogy itt is egy urna és egy fedő­tál tartozott egy-egy temetkezéshez. A lelőhelyen késő rézkori település maradványai is előkerültek, de azon a területen, ahol a sírok napvilágot láttak, már nem voltak települési objektumok. A különböző publikációk három illetve öt sírt említenek 61 , így a rendelkezésre álló szű­kös adatokból feltételezhető, hogy a balatonbogiárihoz hasonló kis sírcsoport(ok) pusztulhatott el. A település és a sírok hasonló viszonya olvasható ki a balaton­bogiári feltárások anyagából is. Balatonbogláron sem voltak késő rézkori települési objektumok ott, ahol a sí­rok előkerültek. A gyér információkból annyi világos, hogy a balatonbogiári sírok rítusukban teljesen azono­sak a kultúra többi ismert hamvasztásos temetkezésé­vel. Az azonban nem egyértelmű a rövid publikációk­ból, hogy az eddig ismert egyedülálló hamvasztásos sí­rok valóban magányosak voltak-e vagy csak a feltárási lehetőségek következtében nem került elő több sír. Mi­vel Balatonbogláron és Padinán is viszonylag nagy te­rületen szóródtak a temetkezések, több sír feltárására valószínűleg csak nagyfelületű ásatásokon nyílhat le­hetőség. Külön említést érdemel a Sremski Karlovciban elő­került leletegyüttes. A lelet véletlenül látott napvilágot, majd P Medovió vizsgálta át a lelőhelyet. Itt egy fejjel lefelé fordított fazékban egy tál és abban hat, erősen felhúzott fülű merice volt, a gödör szélén pedig egy to­vábbi, lefelé fordított edény került elő. A gödör mélyebb részéből még egy edény és díszített táltöredékek láttak napvilágot. A találó beszámolója alapján sötét, hamus betöltésű gödörben kagylóhéjakkal, égett földdel és égett állatcsontokkal keverten kerültek elő az edé­nyek. 62 P. Medovió szerint edénydepó lehetett 63 , azon­ban Bondár M. ezt is hamvasztásos temetkezésnek tartotta 64 . A leletegyüttest érdemes a Vinĉa—Belő Brdo­n újonnan feltárt hasonló leletegyüttessel együtt újraér­tékelni. Vincán egy gödörben nyolc, szájával lefelé for­dított edény került elő egymás mellett, a gödörben égésre utaló jel nem volt. 65 E leletegyüttesek temetke­zésként való értelmezésének mond ellent az a tény, hogy az eddig ismert urnás hamvasztásos sírok eseté­ben mindig egy urna és egy fedőtál volt egy sírban, azonban a Vincán és Sremski Karlovciban talált leletek több edényt tartalmaztak. Kalcinált csontokról pedig egyik esetben sem számoltak be a publikálók. Úgy vé­lem a hiteles körülmények között feltárt vinĉai lelet is­meretében az ilyen típusú lelet-együttesek inkább vala­milyen áldozatnak, edénydepónak vagy szimbolikus te­metkezésnek tarthatók 66 . Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy temetkezési rítusokkal álltak össze­függésben. A Kostolac-kultúrához sorolható csontvázas temet­kezések kerültek elő az alábbi lelőhelyeken: Bogojevo (Gombos) (2 sír) 67 , Dobanovci (1 sír) 68 , Gomolava (1 sír) 69 , Palotabozsok (1 sír) 70 , Skorenovac (Székely— Kéve) (1 sír) 71 , Vuĉedol (1 sír) 72 . Bogojevoról két zsu­gorított csontvázas temetkezést közölt Cziráky Gy., ahol az egyik sírban szarvasmarha melléklet is volt, a másikban talált töredékekből pedig 5 tálat és egy jelleg­zetes kostolaci urnát állított össze. 73 A Gomolaván fel­tárt zsugorított csontvázas temetkezés — egy 22—23 éves nő sírja — volt az első csontvázas temetkezés, melyet egyértelműen a Kostolac-kultúrához lehetett kötni. Ebben az esetben nem merült fel a késő Baden­kultúrához való tartozás lehetősége. Palotabozsokon és Vuőedolon badeni sírokban voltak kostolaci edé­nyek, míg Skorenovacot és Dobanovcit csak bizonyta­lanul említhetjük a kostolaci temetkezések sorában. A szűkszavú publikációból csak az derül ki, hogy Doba­novcin három edényen kívül egy lapos rézbalta is volt a sírban 74 , Skorenovacról pedig csak az edényeket kö­zölte M. Garaŝanin. 75 A találók elmondása szerint Skorenovacon egy halomsírban találták a sírokat föld-

Next

/
Thumbnails
Contents