Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 143 jellemző típusai. Ilyen volt a 652. (V. tábla 2., IX. tábla 2.) és az 1022. sírban előkerült díszített töredék (VII. tábla 5., IX. tábla 9.), a 754. sír díszítetlen fedőtálja (V. tábla 4., VIII. tábla 5.) és ennek nyomottabb, élesebb törésvonalú változata a 957. sír szépen díszített fedő­tálja (V tábla 6., IX. tábla 4.). Talán ide sorolható a 962. sír díszítetlen, omphalosos aljú táltöredéke (VI. tábla 6., IX. tábla 3.), melyről formája nem állapítható meg egyértelműen, mivel felső része teljesen hiányzik. Ha­sonló tálak töredékei kerültek elő Ordacsehi—Major, Pivnica, Szigetcsép—Tangazdaság, Vuĉedol, Dobanov­ci lelőhelyén. 37 Ezeken a tálakon látható díszítések mindegyike a Kostolac-kultúra jellemzője, párhuzamuk a kultúra teljes területén megtalálható. A 652. sír fedő­tálján látható beszurkált, lecsüngő háromszögekből ál­ló díszítés párhuzama a szomszédos Ordacsehi—Major és Pivnica lelőhelyén is előkerült. 38 A 957. sírban lévő fedőtál díszítése rendkívül gyakori a Kostolac-kultúrá­ban: ezen a lelőhelyen korábban feltárt sírok (Balaton­boglár—Berekre-dűlő 230. sír) és a szomszédos Orda­csehi—Major leletanyagában is előfordul, de Sziget­csép—Tangazdaság, Szentendre, Gomolava, Sremski Karlovci, Vuĉedol és Pivnica leletei között is találhatók hasonlóak. 39 A vízszintes sávokat alkotó beszurkált dí­szítés rendkívül elterjedt a Kostolac-kultúra leletanya­gában. Az 1022. sír fedőtálján látható díszítőmotívum pontos párhuzama megtalálható a Dunaszekcső—vár­hegyi leletanyagban. 40 2. A mély tálak egy kisebb, gömbölyded testű, omphalosos aljú és tölcséres nyakú változatát képvise­li a 960. sír díszítetlen urnája (VI. tábla 4., VIII. tábla 6.). Ennek pontos párhuzama ugyanezen a lelőhelyen ko­rábban feltárt 228. sírban található meg, illetve a szom­szédos Ordacsehi—Major leletanyagában. 41 Hasonló ki­alakítású a 959. sír urnája (VI. tábla 1., VIII. tábla 3.), mely gömbölyded testének és egyenes nyakának pon­tos párhuzamát nem találtam. 3. A tálak egy nyomott típusát képviseli a 960. sír fe­dőtálja (VI. tábla 5., VIII. tábla 4.). Hasonló formájú, dí­szített tál került elő Ószentiván VIII. lelőhelyen. 42 Talán ehhez hasonló, de kevésbé nyomott testű volt a 959. sír fedőtálja is (VI. tábla 2., VIII. tábla 1.), mely profilja közelebb áll az 1022. sír fedőtáljához, de lényeges kü­lönbség a váll éles törésvonalának hiánya. E tálak ese­tében a nyak ívelten, éles törésvonal nélkül kapcsoló­dik a testhez. Az erősen nyomott testű kostolaci tálak törésvonala általában élesebb, nyakuk erősebben ki­hajlik. 4. Gömbölyded testű, erősen összeszűkülő aljú, éles törésvonallal elválasztott tölcséres nyakú amfora volt a 754. sír urnája (V tábla 3., VIII. tábla 7.). Hasát két-két kisméretű, függőleges állású, hosszúkás bütyök díszítette. 43 A Kostolac-kultúra leletanyagában pontos párhuzamot nem, csak hasonló kialakítású edényt ta­láltam a Vinĉa—Belő Brdo-n feltárt kultikus leletegyüttes anyagában — talán ez áll legközelebb amforánkhoz. Az egyik edény egy kissé magasabb és szélesebb aljú amfora rövidebb nyakkal, vállán szalagfülekkel. Egy másik teste pedig nyomottabb, vállát vaskos szalagfü­lek és függőleges, beszurkált vonalkötegek díszítik. 44 Kissé hasonló edénnyel találkoztam Palotabozsok le­letanyagában, ami azonban magasabb testű és nyaka hiányzik, vállát pedig öt kerek bütyök díszíti 45 . Valamint erősen kihasasodó, hasonló amforák töredékei Orda­csehi—Major anyagában is találhatók, melyekből azon­ban töredékességük miatt az eredeti forma nem állapít­ható meg egyértelműen. 46 A korszak kultúráinak tipikus hasas amforái arányaiban és formájukban jelentősen különböznek ettől az edénytől, de a nyak kialakítása és az edény jellege alapján valószínű, hogy ez a Kostolac­kultúra egy eddig még szinte ismeretlen edénytípusa lehet. 5. Szintén kérdéses a 957. sír fazekának (V. tábla 5., IX. tábla 7.) kulturális hovatartozása. A tojásdad testű, enyhén ívelt nyakú fazék vállát durván beszurkált sor övezi, alatta pedig két kerek, lapos bütyök helyezkedik el. A Kostolac-kultúra fazekai közül talán egy kisebb, hasonló testű fazék áll hozzá legközelebb, azonban en­nek váll és nyakkialakítása eltérő. 47 Az edény formája idegen a Kostolac-kultúrától, teljesen eltérő a kultúra eddig ismert fazéktípusaitól. A lapos kerek bütykök a korszakban a Cotpfeni-kultúra jellemzői, a durván be­szurkált sor pedig ebben a korszakban mind a Kos­tolac-kultúra, mind a késő Baden-kultúra és a Cojofeni­kultúra leletanyagában megtalálható. 6. A sírokból előkerült többi fazék illetve edény töre­dékessége miatt ezek típusát meghatározni nem lehet. A 961. sír urnájának alját beszurkált sorok övezik (VII. tábla 1—2.). Ez a díszítés a környék Kostolac leletanya­gában többször is előfordul, de elvétve a távolabbi lelő­helyek leletei között is fellelhető, 48 ezért Bondár M. az edény alját és peremét övező beszurkált sávot helyi jel­legzetességnek tartotta. 49 Az 1022. és 1215. sírban ta­lált urna formája (VII. tábla 3., 6., IX. tábla 8., 10.) talán a korábbi, 230. sír urnájához hasonló lehetett. Ilyen edény a szomszédos Ordacsehi—Major leletei között is előfordult. 50 Külön figyelmet érdemel az 1022. sír urná­ján látható beszurkált koncentrikus körökből álló díszí­tés (VII. tábla 3—4., IX. tábla 10.), mely teljesen idegen a Kostolac-kultúrától, ugyanakkor a Vucedol-kultúra egyik legjellemzőbb díszítőmotívuma. Ez a körkörös dí­szítés a Vucedol-kultúra korai és korai klasszikus fázi­saiban az ittenihez hasonló, egyszerű, gyakran elna­gyolt motívum, mely a kultúra további fejlődése során egyre finomabban kidolgozott és bonyolultabb lesz. E motívum párhuzamai megtalálhatók a Vucedol-kultúra edényein többek között Dunaszekcső—Várhegy, Sar­vaŝ, Vuĉedol leletei között. 51 Balatonboglár—Berekre-dűlőn a feltárt Kostolac síro­kon kívül előkerült a késő Baden-kultúra településének részlete is. A leletanyag feldolgozása folyamatban van, azonban a feldolgozás e kezdeti stádiumában is úgy tű­nik, hogy a település anyagában a késő badeni elemek vannak túlsúlyban. A település anyagának részletes elemzése után érdemes és szükséges lesz a település és a sírok leletanyagának összevetése, esetleges újra­értékelése. Ezután lesz eldönthető, hogy a település és a sírok egykorúak voltak-e vagy a település egy koráb­bi időszakból származik. A feltárt 13 sír kerámiaanyaga túlnyomó többségében a Kostolac-kultúra jellegzetes

Next

/
Thumbnails
Contents