Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron
142 SIKLÓSI ZSUZSANNA Kutatástörténet, kronológia 5 A Kostolac-kultúra névadó lelőhelyéről már 1906ban közölt leleteket M. Vasié. 10 A kultúra elkülönítése ezután majd negyven évet váratott magára. Ŝuplja Stena és a Marburgi Egyetem őskori gyűjteményében található leletek alapján V. Milojció elkülönítette a kultúrát, meghatározta kronológiai és területi helyzetét, valamint leírta főbb kerámiatípusait. 11 A korszak kutatói között sokáig vita tárgyát képezte a Kostolac-kultúra önállóságának kérdése. A kutatók egy része a késő Baden-kultúra egy csoportjának vagy késői fázisának tartotta 12 , míg mások a kultúra önállósága mellett foglaltak állást 13 . A kérdést Pivnica feltárása döntötte el, mely bizonyította a kultúra önállóságát és a település tiszta leletanyaga alapján lehetőség nyílt több újabb Kostolac lelőhely meghatározására is. 14 Mára bizonyossá vált, hogy a Kostolac-kultúra törzsterületén — Horvátország, Szerbia — önálló kultúra volt, ugyanakkor ezen a területen kívül is széles körben elterjedt. Magyarországon és Szlovákiában többnyire a késő Baden-kultúrával 15 , Kelet-Szerbiában és a Bánátban pedig a Coíofeni-kultúrával kevert települések találhatók 16 . Ezeken a területeken rendkívül kevés az önálló Kostolac lelőhely. E peremterületeken a kultúra valószínűleg csak rövid ideig élt, amit a lelőhelyek alacsony száma is jelez. 17 A Kostolac-kultúra kronológiai helyzetét már V. Milojció többé-kevésbé helyesen határozta meg. 18 Ennek ellenére máig vita tárgyát képezi a Kostolac-kultúra viszonya a késő Baden- és a Vucedol-kultúrához. Pivnica publikálásakor A. Benac azt a nézetet vallotta, hogy a Kostolac-kultúra kronológiailag a Baden- és a Vucedol-kultúra között helyezkedik el. 19 A. Benac pivnicai eredményei alapján N. Tasió újraértékelte a kultúra relatív kronológiai helyzetét, ehhez a szerémségi tellek jelentették a legfontosabb fogódzót. Elsősorban Gomolava, Vuĉedol és Sarvaŝ rétegsorai nyújtottak hathatós segítséget a Kostolac- és a Vucedol-kultúra egymáshoz való viszonyának tisztázásához. 20 Munkája során N. Tasié megállapította, hogy a Kostolackultúra lényeges szerepet tölthetett be a Vucedolkultúra kialakulásában, bizonyos kerámiaformák és díszítési sajátosságok alapján pedig kontinuus fejlődést látott a Baden-, Kostolac- és Vucedol-kultúrák között. 21 Mára a korszak kutatói körében túlsúlyba került az a nézet, hogy a késő Baden-, a Kostolac- és a Vucedolkultúrák részben egykorúak voltak. E kultúrák közti találkozás, nemcsak a peremterületeken (így a Dunántúlon), de a törzsterületeken is dokumentálható volt. 22 Továbbra is vitatott maradt a Kostolac- és a Vucedolkultúra közti kapcsolat jellege. A korszak kutatóinak egy része a Kostolac-kultúrát látja a Vucedol-kultúra egyik előzményének 23 , míg mások véleménye szerint hasonló vonásaik csak a szomszédságból fakadnak 24 . A magyarországi leletanyag tekintetében Banner J. és Kutzián I. elfogadta V. Milojció véleményét 25 a Baden-kultúra középső és késői szakaszával való párhuzamosságról, ugyanakkor a Vucedol-kultúrát már a Kostolac-kultúrát követő fázisra keltezték. 26 Korek J. Szigetcsép—Tangazdaság alapján önálló kultúrának tartotta, melynek két fázisa található meg Magyarországon. 27 Ecsedy I. szintén amellett foglalt állást, hogy a késő Baden- és a Kostolac-kultúra részben egyidős a Vucedol-kultúrával, a Kostolac-kultúra terjeszkedése és a Vucedol-kultúra megerősödése között pedig okozati kapcsolatot látott. 28 A Kostolac-kultúra magyarországi leletanyagának összefoglalása kapcsán Bondár M. felvetette a hajózás szerepét a kultúra terjedésében.^ A szlovákiai leletek (elsősorban Iza) alapján V Néméjcová-Pavúková szerint a Kostolac-kultúra mindenképpen fiatalabb a Baden-kultúránál és csak a Vucedol-kultúrával való együttélésre van elegendő adat. 30 Bondár M. legutóbbi alapos kutatástörténeti összefoglalása óta a kultúráról kialakult kép semmit sem változott, csak gyarapodott. A magyarországi kutatás terén szintén Bondár M. nevéhez köthető egy újabb késő Baden—Kostolac település, Ordacsehi—Major feldolgozása. 31 A hazánktól délre eső területekről alapos összefoglaló és topográfiai munkák születtek, de a kultúra temetkezéseire vonatkozó újabb adatokkal ezek sem szolgálhattak. 32 Ugyanakkor a kultúráról kialakult kép finomításához kisebb részpublikációk járultak hozzá. 33 T. Stapelfeldt elemezte a Kostolac-kultúra kerámiadíszítésének típusait, ez alapján próbált néhány kronológiai következtetést levonni. 34 A tellek leletanyagának elemzése és a kerámiatipológia alapján már többen próbálkoztak a Kostolac-kultúra belső tagolásával 35 , ám eddig senkinek sem sikerült általános érvényű belső kronológiát felállítania. 36 A leletek értékelése A Kostolac-kultúra leletanyagát elsősorban szépen díszített edényei révén ismeri a kutatás. A kultúra díszítetlen edényei, durva kerámiái eddig a nagyobb ásatások leletanyagából is alig kerültek publikálásra, így rendkívül nehéz ennek a kis mennyiségű, ám annál jelentősebb leletanyagnak pontos párhuzamát találni. A sírok edényei túlnyomó többségükben a Kostolackultúra jellegzetes típusai. A kérdést tovább nehezíti, hogy a sírok többnyire erősen töredékes fazekainak formáját nem lehet egyértelműen megállapítani, a kevés ismert durva kerámia között pedig még nehezebb így párhuzamot találni vagy akár a típust meghatározni. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy semmi nem utal arra, hogy a sírokba direkt erre a célra készült edényeket tettek. Egyrészt az edények ugyanolyan minőségűek, mint a településről ismertek, másrészt párhuzamaik a települések anyagában is megtalálhatók. Eddig a kerámiaanyagban semmilyen vonást vagy tendenciát nem lehetett megfigyelni, ami ennek ellenkezőjére utalt volna. Az edények összességében véve csupán néhány típust képviselnek: 1. A lekerekített hasú, tölcséres nyakú, egyenes vagy omphalosos aljú, nagyméretű mély tálak mind díszített, mind díszítetlen változatai a Kostolac-kultúra
