Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 141 Fenekátm.: 6 cm; Peremátm.: 14 cm; V.: 0,5 cm. (VI. tábla 3-4., VIII. tábla 6.) 2. Világosbarna, foltos, apró kavicsos soványítású, díszítetlen fedőtál. Alja enyhén omphalosos, teste nyo­mott, éles hastörése lekerekített, az alig szűkülő váll után nyaka enyhén ívelten kifelé hajlik. M.: 7 cm; Fenekátm.: 4 cm; Peremátm.: 16 cm; V.: 0,4 cm. (VI. tábla 3., 5., VIII. tábla 4.) 961. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. A sír nagy része a gépi földmunkák­nak esett áldozatul, csupán az urna alsó részének töre­déke és a benne lévő hamvak egy része maradt meg. (II. tábla 5., III. tábla 10., 13.) 1. Urnaként szolgáló fazék aljtöredéke. Kívül sötét­barna-sötétszürke foltos, belül és a törésfelületen sö­tétszürke, kavicsos soványítású, kónikus aljtöredék. Az alj mentén három sorban beszurkált díszítés fut körbe. A töredék M.: 6 cm; Fenekátm.: 7 cm; V.: 0,6 cm. (VII. tábla 1-2., VIII. tábla 2.) 962. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. A kotró kifordította a fedőtálat, az urnából pedig csupán néhány töredék és a hamvak egy része maradt meg eredeti helyén. (II. tábla 6., III. tábla 9.) 1. Sötétszürke, foltos, polírozott, apró kavicsos­agyagszemcsés soványítású, omphalosos aljú, göm­bölyded hasú, díszítetlen, fedőtálként szolgáló mély tál alsó részének töredéke. Fenekátm. az omphalosnál: 3,5 cm; a töredék M.: 8,5 cm; V.: 0,6 cm. (VI. tábla 6., IX. tábla 3.) 2. Sötétszürke, agyagszemcsés soványítású, vas­tag oldaltöredék. 3,7x3x1 cm 3. Sötétszürke, polírozott, agyagszemcsés soványí­tású, vastag oldaltöredék. 5,4x3,5x1 cm. Talán az urna töredékei. 1022. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. A sír egy része a gépi földmunkák során elpusztult. Eredetileg az urnát szájával lefelé bo­rított tál fedte. Erre utalt az urna mellett lévő lefelé álló peremtöredék. (II. tábla 7., III. tábla 6-7.) 1. Kívül barna, sötétszürke foltos, belül és törésfelü­letén sötétszürke, kavicsos-agyagszemcsés soványítá­sú urnaként szolgáló fazék alsó részének töredéke. Al­ján körben égésnyomok láthatók. A gömbölyded hason körben hét, két illetve három koncentrikus kör alakban beszurkált díszítés található. E sor fölött egy újabb ugyanilyen sor részlete látszik, melyből a feltárás során keletkezett sérülés miatt csupán két kör töredéke ma­radt meg. M.: 12 cm; Fenekátm.: 8,6 cm; V.: 0,7 cm. (VII. tábla 3-4., IX. tábla 10.) 2. Sötét, szürkésbarna, peremén vöröses, kavicsos­agyagszemcsés soványítású mély tál töredékei. Teste gömbölyded, nyaka tölcséres. A vállon beszurkált, inkrusztált díszítés található. A váll törésvonalát sűrűn beszurkált, inkrusztált vonal hangsúlyozza, alatta két sávban három-három sorban vízszintesen beszurkált pontokból álló díszítés látható. Peremátm.: 17 cm; M.: 6 cm; V.: 0,5 cm. (VII. tábla 5., IX. tábla 9.) 1215. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. Csupán az urna alsó része és ben­ne valószínűleg a fedőtál egy peremtöredéke maradt meg. Eredetileg szájával lefelé fordított tál fedhette a hamvakat. (II. tábla 8., III. tábla 11.) 1. Világosbarna, sötétszürke foltos, sötétszürke tö­résfelületű, kavicsos soványítású urnaként szolgáló dí­szítetlen, gömbölyded hasú fazék alsó felének töredé­ke. Eredetileg polírozott, de kívül erősen kopott felüle­tű. Fenekátm.: 7,3 cm; M.: 8,8 cm; V: 0,5 cm. (VII. táb­la 6., IX. tábla 8.) A korábbi feltárás során előkerült sírok esetében Bondár M. feltételezte, hogy a tálakat törötten tették a sírba, mivel az ásatás során már nem keletkezett sérü­lés az edényeken. 6 Hasonló megfigyelésekre a leletek előkerülési körülménye miatt ez esetben nem volt lehe­tőség, azonban a szerencsésen jó állapotban megma­radt 960. és 959. sír leletei alapján valószínűleg most nem számolhatunk ezzel a szokással. A 960. sír edé­nyei szinte teljesen épen kerültek elő, a 959. sír fedő­táljának sérülése pedig egyértelműen a feltárás során keletkezett. A korábban előkerült 230. sírt szájával fel­felé álló tállal fedték. 7 Ezzel szemben az itt bemutatott sírok — természetesen csupán az értelmezhető sírokról van szó — feltárásakor egyszer sem figyelhettük meg ezt a szokást. Ajó állapotban megmaradt 957., 959. és 960. sírokban meg tudtuk figyelni az edények elhelyez­kedését, az 1022. sírnál pedig szintén ez a szokás fel­tételezhető, mivel a kotró a fedőtál fenekét semmisítet­te meg. A többi sír esetében sajnos a gépi földmunkák során az edények olyan nagymértékben pusztultak el, hogy ilyen feltételezésekbe nem bocsátkozhatunk. A sírokban lévő edények kombinációit Bondár M. vizsgálta. Eredményeihez további kiegészítéseket te­hetünk hozzá az újonnan előkerült edények alapján: az eddig közölt urnás hamvasztásos sírokba díszítetlen urna és díszített fedőtál, díszített urna és díszítetlen fe­dőtál kombinációja vagy egy edény került. 8 Az újabb balatonbogiári sírok között azonban minden lehetséges variáció megtalálható. A korábban már ismert változa­tok mellett előkerültek díszített urnát és fedőtálat (957. és 1022. sír) vagy díszítetlen urnát és fedőtálat (959. és 960. sír) tartalmazó sírok is. így tulajdonképpen már semmilyen szabályszerűség nem figyelhető meg az edények kombinációjában. Az edények díszítésének és a sírokban eltemetettek elhalálozási korának össze­vetéséből sem derült fény kapcsolatra. Például a 957. sír mindkét edénye díszített, mely egy aduitus korú nő sírja volt, de az 1022. sírban is díszített edények voltak, ami egy csecsemő sírja. Ugyanakkor a 959. és 960. 2­3 éves gyermekek sírjában díszítetlen edények voltak, míg a 754. 15—16 éves nő (?) sírjában az urnát csupán négy kis bütyök díszítette.

Next

/
Thumbnails
Contents